A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács munkájáról

Címke: , ,
Kategória: Terméktanácsok

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács 1992-es megalakulása óta képviseli a gyógy- és fűszernövények gyűjtésével, termesztésével, feldolgozásával, gyógynövényekből készített termékek előállításával és kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságokat, magánszemélyeket, egyetemi oktatókat és szakembereket.

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács fő célja a gyógynövényágazat szakmai érdekképviselete, amely az alábbiakból tevődik össze:

    Hársvirág

    Hársvirág

  • A megnyilvánuló érdekek feltárása, egyeztetése és harmonizálása, a szakmai érdekek megfogalmazása és összefogása a gyógynövényvertikum területén működő valamennyi gazdálkodó szervezet, valamint egyéb természetes és jogi személy, illetve ezek szerveződései között, amik (akik) gyógynövénytermesztéssel, gyűjtéssel, felvásárlással, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkoznak, gyógynövényekből készített termékeket állítanak elő, illetve ezeket forgalmazzák.
  • A gyógynövényvertikum keretén belül folyó termelés, felvásárlás, feldolgozás és kereskedelem összhangjának megteremtése a piacgazdaság keretei között.
  • Az ágazat szakmai érdekeinek képviselete és védelme. Részvétel mind a gazdasági, mind a jogi intézményi és szabályozórendszer kialakításában és működtetésében, különös tekintettel a szabványok, a minősítés, az ellenőrzés, a fogyasztás és fogyasztóvédelem, a termelés, a gyűjtés, a feldolgozás, a kereskedelem kérdésköreire.
  • Az ágazat információs rendszerének kialakítása és működtetése, az érdekek és információk kétirányú közvetítése és áramoltatása.
  • A gyógynövényvertikum fejlesztési, továbbképzési koncepciói kidolgozásának elősegítése, a kutatást, fejlesztést, továbbképzést szolgáló alapítványok létrehozása, támogatása.
  • A hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben a gyógynövényvertikum érdekeinek képviselete, a szakmai nemzetközi kapcsolatok kiépítésével a nemzetközi normák hazai alkalmazásának elősegítése.
  • Együttműködés más terméktanáccsal, szakmai kamarákkal, érdekegyeztetés, tapasztalatcsere céljából.
  • A GYSZT a megjelölt célokat a hatóságokkal, a kormányzati és érdekképviseleti, valamint szakmai szervezetekkel együttműködve valósítja meg.

A Terméktanács működési rendjét az Alapszabály rögzíti. A Terméktanács az Alapszabály által megjelölt szervei: Közgyűlés, Elnökség, Titkárság. Tisztségviselői: Elnök, Alelnök és Felügyelő Biztos. A Közgyűlés a GYSZT legfőbb testületi szerve, amely a tagok összességéből áll. Az Elnökség a GYSZT operatív, általános hatáskörű szerve. A GYSZT az operatív jellegű feladatok ellátására Titkárságot működtet, amelynek élén a titkár áll

A tagsági viszony keletkezésének szükséges feltételei:

A GYSZT-be tagként beléphet az a:

  • magyar állampolgárságú természetes személy;
  • Magyarországon tartózkodási és letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár;
  • Magyarországon (is) működő gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet és egyéb jogi személy;

ami (aki) a gyógynövényvertikumba tartozó területen tevékenységet fejt ki (termesztés, gyűjtés, felvásárlás, feldolgozás, kereskedelem, oktatás, fogyasztói érdekképviselet).

Levendula

Levendula

A gyógynövényágazatról

A gyógynövények gyűjtése hazánkban évszázados múltra tekint vissza.

A gyógynövények és az azokból készült termékek iránti világkereslet évente csaknem 5-7%-kal emelkedik.

Az ágazat jelenlegi szerepe és helye a magyar gazdaságban:

Ez a hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat magában foglalja a gyógynövények gyűjtését és termesztését, elsődleges feldolgozását, diverzifikálva ezzel a hazai agrár- és élelmiszer-ágazatot.

Jelentős szerepe van továbbá az egészségiparban, az egészséges életmódban – a betegségek megelőzésében, illetve az egészség fenntartásában és a gyógyításban betöltött szerepe révén.

A gyógynövényipar illóolaj- és aromagyártás során kozmetikai és élelmiszer-ipari alapanyagokat is szolgáltat. Az évszázados hagyományoknak köszönhetően pedig az ágazat az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt.

A fentiek tekintetében kijelenthető, hogy a gyógynövényágazat az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület. A szakmai specifikumokat pedig gyakran sem a jogi szabályozás, sem az annak alapján kialakuló gyakorlat nem képes megfelelően, racionálisan és célszerűen kezelni, hiszen az ágazat részterületeihez más-más szakembergárda közelít, a saját szempontjai szerint.

Ami kétségtelen: Magyarországon valóban hagyománya van a gyógynövénykultúrának, ezért az ágazatot a külföld is az ún. „hungarikumok” között tartja nyilván. Ezt a jelzőt azonban napjainkra sajnos valóban inkább történelmi indokok, mint a jelen viszonyai alapozzák meg.

Tények, számok:

  • az 1990-es években 37-42 ezer hektáron évente mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot és 80-100 tonna illóolaj produktumot állítottak elő;
  • napjainkban a gyógynövények termesztőterülete max. 18000 ha, az előállított drogtömeg pedig már jóval 30 ezer tonna alatti;
  • a gyógynövénygyűjtés, -termesztés termelési értéke: 10 Mrd forint;
  • a gyógynövényteák és más gyógynövény-alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők összforgalma mintegy 50 Mrd forint;
  • a gyógynövények felvásárlásával, elsődleges feldolgozásával foglalkozó szektor 21 vállalkozás;
  • a gyógynövények másodlagos élelmiszer-ipari és gyógyászati célú feldolgozásával 50-100 vállalkozás foglalkozik;
  • a gyógynövénygyűjtésben résztvevő személyek száma: 5 000-8 000 fő
  • a gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermék-előállító üzemekben körülbelül kétezer ember dolgozik Magyarországon.

(Forrás: GYSZT becsült adat)

Kamillamező

Kamillamező

Termesztés és gyűjtés

Gyűjtés

Magyarországon 110 „hazai” gyógynövényfaj gyűjtése és termesztése folyik.

Az előállításra kerülő gyógynövény drogtömeg mintegy 70%-a vadon termő állományok gyűjtéséből és feldolgozásából származik.

Legfontosabb gyógynövényeink gyűjtési területe teljesen egybeesik az elmaradott régiókkal, kistérségekkel. A vadon termő gyógynövények gyűjtésére jellemző, hogy igen széles a gyűjthető fajok spektruma, míg más országokra csak pár darab növény a jellemző.

Magyarországon a legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és gyűjtési területük:

  • vadgesztenye – az ország egész területén,
  • csipkebogyó – Északi-középhegység,
  • cickafarkfű – Alföld, Északi-középhegység,
  • aranyvesszőfű – Délny.-Magyarország,
  • csalán – Hajdú Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg,
  • zsurlófű – az ország egész területén,
  • kamilla – Alföld,
  • fehér üröm – Alföld,
  • orbáncfű – Északi-középhegység,
  • fehérmályva – Alföld,
  • feketebodza – az ország egész területén,
  • fagyöngy – Dél-Dunántúl, Északi-középhegység, Gödöllői-dombság.

Termesztés

Magyarországon gyógynövények termesztőterülete 18 000 ha.

Elsősorban termesztett gyógynövények: levendula, mustár (fehér+barna), mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, orbáncfű, citromfű, majoranna, bazsalikom, borsfű, macskagyökér.

Az ágazat további működéséhez és versenyképességének megőrzéséhez az alábbi intézkedések és akciótervek kidolgozását tartjuk szükségesnek:

A gyógynövénygyűjtés fejlesztése:

A gyógynövények gyűjtésével foglalkozó személyek köre ma elsősorban a roma kisebbségből, az alacsonyan iskolázott társadalmi rétegekből, valamint az elmaradott régiók munkanélkülivé vált lakosságából tevődik össze. A gyógynövények szakszerű, kontrollált keretek közötti gyűjtése hozzájárulhat a legelmaradottabb kistérségek népességmegtartó erejének fokozásához és a régiók munkanélküliségének, szociális gondjainak az enyhítéséhez. Tekintettel azonban a gyógynövénygyűjtés és a gyűjtők sajátos helyzetére, nem feltétlenül az új munkahelyek számát kell preferálni, hanem a tevékenységből származó legális jövedelemszerzést kell jogi, adminisztratív eszközökkel támogatni.

Az előzőekben megfogalmazottak csak akkor valósíthatók meg, ha a gyűjtők-gyűjtés regisztrációja és kontrollja biztosított. A kontrollált kertek irányába történő elmozdítás biztosíthatná a gyűjtés egyre szigorúbb területi korlátainak a feloldását is.

A gyógynövénygyűjtés fentiekben vázolt pontjainak megvalósítása nem igényel különösebb tőkebefektetést, hatásaként viszont a vidékfejlesztési stratégiában az elmaradott régiók munkaerejének foglalkoztatásával 3-5 év alatt mintegy 5 000 fő részére jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat, a háttéripar számára pedig új munkahelyeket teremthet.

Az önkormányzatokkal együttműködve a gyógynövénygyűjtés további feladatokkal – például természetmegfigyelés, parlagfűirtás és más, az önkormányzatok szükségleteinek megfelelő közfoglalkozatással és Startmunkával – párosulhat.

Összhangban a Start programmal és egyéb pályázatokkal, az egyre növekvő mennyiségű, begyűjtött és helyben feldolgozott gyógynövény bázisán, valamint az egyre képzettebb és a munkában szocializálódott foglalkoztatottak révén ki lehet építeni azokat a kis helyi bázisokat, amelyek szerves részei az egészségturizmusnak, falusi turizmusnak, a zöldgazdaságnak és a vidéki önfenntartásnak.

A gyógynövényipar háttérágazatainak kihasználásához elengedhetetlen a felvásárlás integrációja, a meglévő és új felvásárlóhelyek pályázati rendszeren keresztül történő támogatása.

Fejleszteni kell a már meglévő gyógynövény-feldolgozó, -kiszerelő és végtermék-előállító magyar kis- és középvállalkozások technológiai, minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszereinek kialakítását és az új jogszabályi környezetnek való megfeleltetését.

Kizárólag az ilyen jellegű fejlesztésekkel valósítható meg a magas hozzáadott értéket képviselő gyógynövény-tartalmú intermedier és késztermék készítmények előállítása.

A gyógynövénytermesztés fejlesztése

Vadon termő fajok termesztésbe vonása

Tekintettel arra, hogy a vadon termő, gyűjtött gyógynövények aránya a 70%-ot is meghaladja, illetve arra, hogy a területek egyre korlátozottabbak, szükségesnek tartjuk a vadon termő fajok termesztésbe vonásával kapcsolatos K+F pályázati lehetőségek megnyitását; így új biológiai alapok állíthatók elő, növelve a napjainkra már minimálisra csökkent gyógynövény-termesztési területet. A vadontermő fajok termesztésbe vonásával a minőségi alapanyagok GACP gyakorlat szerinti nyomonkövetehetősége és minőségbiztosítása egyszerűbbé válna.

Korszerű, nagyteljesítményű gyógy- és aromanövény-fajták előállítása

A jó minőségű drog előállításának alapfeltétele a morfológiai, beltartalmi és produkciós szempontból egyaránt kiemelkedő teljesítményű, genetikailag kiegyenlített növényanyag alkalmazása. A helyzet javítása, további 10-15 nagyteljesítményű fajta sürgős előállítása az ágazat kritikus, kardinális kérdésévé vált. A célkitűzés csak középtávú, 3-5 éves pályázatokkal támogatott, piaci viszonyokat figyelembevevő projektek megvalósításával érhető el.

A termelés műszaki színvonalának javítása, minőségbiztosítási rendszere bevezetése

Az EU-tapasztalatok alapján – amit többek között a GAP (Good Agricultural Practice) elfogadása, az Európai Gyógyszerkönyv előírásai, vagy az ESCOP (European Cooperative for Phytotherapy) ajánlásai is tükröznek – az ágazat eredményes működése érdekében a hazai termesztést, növényvédelmi technológiát, illetve az elavult hazai minőségvizsgálati rendszert korszerűsíteni kell.

A termesztéstechnológia területén elsősorban a növényvédő szerek kisparcellában történő engedélyeztetését, növényvédelmi technológiák optimalizálását, a biotermesztési módszerek adaptálását kell megoldani.

A termesztéstechnológia mellett a szárító-, feldolgozóberendezések korszerűsítésre, bővítésre szorulnak Ezzel egyidejűleg elkerülhetetlen a korszerű minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszerek átfogó ágazati bevezetése. Emellett meg kell teremteni a gyógynövény drogok minősítésének technikai-műszaki és jogszabályi feltételeit.

Czirbus Zoltán elnök
Gyógynövény Szövetség és Terméktanács

Kapcsolat
  • 1118 Budapest, Ménesi út 44.
  • +36-1/482-6372
  • titkarsag@gyszt.hu
  • Honlap

MezőHír cikkek

Honlap

Ez a cikk a MezőHír 2013/01 - januári számában jelent meg.





%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-s8d

-=oOo=-