Hatékony termesztéstechnológia kutatása és kísérleti fejlesztése a nyugat-magyarországi régióban a durumbúza (Triticum durum) termesztésben

Címke: , , , , , ,
Kategória: Egyéb

2013. január 24-én rendezték a Lajtamag Kft.-nél, Mosonudvaron az „Új Széchenyi Terv” pályázat GOP-1.1.1-09/1-2009-0053. sz. projektjének záró rendezvényét. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) részéről Dr. Bedő Zoltán igazgató, Árendás Tamás, Vida Gyula és Veisz Ottó vett részt az eseményen.

Dr. Bedő Zoltán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) igazgatója és  Seiwerth Gábor tulajdonos-ügyvezető, Lajtamag Kft.

Dr. Bedő Zoltán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) igazgatója és
Seiwerth Gábor tulajdonos-ügyvezető, Lajtamag Kft.

Az Agrofil-SZMI Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft.-t Lajos Mihály tulajdonos-ügyvezető, míg a Lajtamag Kft.-t Seiwerth Gábor tulajdonos-ügyvezető, valamint Mándi Lajosné Dr. projektvezető képviselte, és természetesen a projektben aktívan részt vevő kollégák is jelen voltak. A szakemberek figyelemmel hallgatták egymás beszámolóit a témával kapcsolatban, majd a hároméves közös munkát áttekintve azt eredményesnek értékelték, és reményüket fejezték ki, hogy a gyakorlati munka – a durumbúza termesztése – az eredmények felhasználásával a köztermesztésben folytatódik.

A durumról és szerepéről

A durumbúza az olasz típusú száraztészta elsődleges alapanyaga világszerte. Nagyüzemi termesztése mindössze 30 éves múltra tekint vissza Magyarországon, vetésterülete pedig még jelenleg is alig haladja meg az őszi búza vetésterületének 1%-át.

Nem titkolt cél a durumbúza vetésterületének növelése, amely növény piaca – folyamatos mennyiségi és minőségi termelés esetén – biztosított


A durumbúza eredetileg a mediterrán országok gabonája volt, azonban a több évtizedes, célirányos nemesítői munkával napjainkra már a termesztők rendelkezésére állnak olyan fajták, amelyek termésbiztonsága megközelíti az őszi búzáét. A fogyasztói szokások változásának hatására a durumbúzából készült, kiváló főzési tulajdonságú termékek piaci részesedése is növekvő tendenciát mutat. A vetésterület az 1980. évi 200 ha-ról 2012-re 12 000 ha fölé nőtt, és új malmok épültek a hazánkban előállított termény feldolgozására. A durumbúza a nemzetközi piacokon is jó áron és az évjáratok többségében biztonságosan értékesíthető élelmiszer-alapanyag.

Munkamegosztás – magas fokon

Az MTA-ATK a GOP-1.1.1-09/1-2009-0053 sz. projekt keretében a Lajtamag Kft.-vel közösen azt a feladatot vállalta, hogy az ATK-ban jelenleg rendelkezésre álló genetikai alapanyag termőképességét több dunántúli termőhelyen vizsgálja, és megállapítja a különböző környezetből származó minták technológia minőségét. Ezzel együtt meghatározták a durumbúza 17 genotípusának termőképességét és technológiai minőségét befolyásoló agronómiai kezeléskombinációkat.

Az Agrofil-SZMI Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft. a GOP-1.1.1-09/1-2009-0053. sz. projekt keretében durumbúzafajták vizsgálatát végezte szántóföldi kísérletekben. Az egyes munkaszakaszok során a következő részfeladatok kidolgozásában vett részt, amelyekről Lajos Mihály ügyvezető adott számot:

  • agrotechnikai kutatás-fejlesztés kisparcellás kísérletekben;
  • tenyészidőszakban elvégzett mintavételek, mérések, bonitálások és dokumentálásuk;
  • betakarítás után elvégzett mintavételek, mérések bonitálások és dokumentálásuk.

A Lajtamag Kft. vállalt feladatai között szerepelt a kiváló minőséget biztosító őszi durumbúza fajták kiválasztása, perspektivikus fajtajelöltek vizsgálata, valamint adaptációs képességük tesztelése az északnyugat-magyarországi régió agrár-ökológiai körülményei között. Szükséges volt a durumbúza termesztéstechnológiájának a pontosítása, különös tekintettel a nitrogéntáplálási és növényvédelmi kérdésekre.

Megszervezésre várt a magas biológiai értékű fémzárolható vetőmag termelése/termeltetése, forgalmazása és végtermék felvásárlása, amelyet egy zárt termesztési rendszer kiépítésével lehetett megvalósítani. A magyarországi durumbúza-vetésterület prognosztizált növekedéséhez való hozzájárulás a nyugat-dunántúli termőterület bevonásával látszott elérhetőnek.

A célkitűzések megvalósítása érdekében kisparcellás és félüzemi kísérleteket kellett beállítani nem kevesebb, mint 28 ha-on. A durumbúza minőségi paramétereinek vizsgálatára, a végtermék analizálására pedig egy komplett minőségvizsgáló laboratórium berendezése valósult meg.

A Lajtamag Kft.-nél a meglévő szárító-, tisztító- és raktárkapacitás a megtermelt durumbúza minőségi tárolását képes biztosítani. A projekt kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen szaktanácsadás és termesztéstechnológia közreadása, biztosítása a termelő partnerek részére szintén a Lajtamag Kft. munkatársainak közreműködésével jöhetett létre. Fontos feladat volt a folyamatos piackutatás, amelynek eredményeképpen sikeres volt a szabvány előírásainak megfelelő, magas minőségi paraméterekkel rendelkező, márkanévvel jelölt végtermék piacra juttatása az unió tagországaiba.

Sikeres projektzárás

A projektvezető Mándi Lajosné Dr. összefoglalójában elmondta: – A projekt kutatásait követően nyilvánvalóvá vált, hogy a kisalföldi termőtáj alkalmas a durumbúza termesztésére, ha a megfelelő fajtákat és az azokhoz illő termesztéstechnológiát alkalmazzák a termelők. A Lajtamag Kft. alkalmas cég arra, hogy magas biológiai értékű fémzárolt vetőmagot kínáljon a termelőknek, akik ehhez technológiát és input anyagokat, valamint magas szintű szakmai útmutatást is kaphatnak. Nem titkolt cél a durumbúza vetésterületének növelése, amely növény piaca – folyamatos mennyiségi és minőségi termelés esetén – biztosított, és a jövedelmezősége is kielégíti a termelők igényeit.

Tapasztalatként vonható le, hogy a különböző genotípusokra az időjárásnak van a legerősebb hatása, és ennek a körülménynek az MV durumfajták megfelelnek, azok állják a versenyt a szlovák és osztrák fajtákkal. Két év átlagában a Hundur és a Pennedur fajta termése szignifikánsan meghaladta a köztermesztésben lévő Auradur fajtáét, ami előrevetíti, hogy a kisalföldi termesztési körzetben az MV fajták használata indokolt.

Mint ismert, a durumbúza minőségi termék, amelynek fő ismérve és értékmérője a minősége és plaszticitása. Ezek a fajták kedvezőtlenebb évjáratokban is a jó minőséget képviseltek sikér-érték tekintetében, ami mindenképpen a termesztésbe vonásuk mellett szól. Hasonlóan jó a sárgapigmentérték-index is, ugyanis csak a magas – 22-es értékszámot meghaladó – szamolinából lehet szép esztétikumú tésztát készíteni.

Számos tápanyag-ellátási és fungicides kísérlet is történt a parcellakísérletekben – a Lajtamag Kft.-nél nagybani modellezésben is –, amelyeknek a nagyon hasznos és tanulságos eredményei mind hozzáférhetők, és beépültek a technológiába. Kiemelendő – és feltétlenül ajánlott – továbbá a durum esetében a kétszeri gombaölőszeres kezelés, a termés minősége és mennyisége szempontjából.

A Lajtamag Kft. szakembereire vár a feladat: hogy a projektpartnerek szignifikanciavizsgálatok során napvilágra került kutatási és kísérleti eredményeinek a termesztéstechnológián keresztül történő interpretálása a termelők felé a legjobb módszerekkel megtörténjen. A projekt sikere mellett sok olyan fejlesztési elképzelés van még, amelyen a jövőben is szívesen dolgoznak – jelezte a projektvezető.


Ez a cikk a MezőHír 2013/02 - február számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-lM1

-=oOo=-