A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSz) a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben tartotta szokásos éves küldöttgyűlését. A szövetség elmúlt egy éves munkájáról, valamint a pénzügyi helyzetéről Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató számolt be a küldötteknek.
Előadásának lényege tőszavakban: új kormány, új politikai helyzet, új célok, régi problémák és sokasodó feladatok. Az ügyvezető igazgató a kormányprogramból vett idézettel kezdte előadását: “A győztesnek nem igaza, hanem feladata van”. Megoldandó feladat pedig akad bőven, folytatta a szakember. Ezt követően a miniszterelnöktől, a minisztertől és a szakállamtitkártól idézetett mondatokkal emlékeztette a megjelent mintegy száz küldöttet és meghívott vezető köztisztviselőt a kormány képviselőinek hangzatos szavaira a mezőgazdaság és az állattenyésztés fellendítésével kapcsolatos elkötelezettségükről. Azt is megjegyezte, hogy szavak szintjén továbbra sem lehet oka panaszra a gazdáknak, miközben a finanszírozást és a számokat tekintve sajnos eddig úgy tűnik, hogy az új kormány sem tudja és akarja a magyar állattenyésztést kiemelni a kátyúból. Vannak pozitív döntések és intézkedések, de ezek ereje és hatása messze nem elég a trendforduláshoz.
A kormányváltással új helyzet alakult ki. A több mint kétharmados parlamenti részaránnyal nagyon erős felhatalmazást és jogosítványt kapott a szavazóktól az új kormány. Ez óriási lehetőség arra, hogy végre hozzányúljanak olyan tabukhoz és ledöntsenek olyan falakat, amelyek az előrelépést, a fejlesztéseket eddig akadályozták. Az állattenyésztést illetően is van sok olyan megoldandó kérdés, amely határozott és késlekedést nem tűrő intézkedéseket, elkötelezett hozzáállást, illetve új megközelítést igényel. A teljesség igénye nélkül ilyen a belső piacunk visszaszerzése, a külpiacok megtartása és újak meghódítása, a tenyésztésszervezés rendszerének megerősítése és régiós vezető szerep kialakítása, a biológiai alapok fejlesztése, az agrárium finanszírozásának és kedvező adózásának kidolgozása, az állattartók földhöz jutásának, illetve szerveződésének, együttműködésének elősegítése.
Az elmúlt másfél év a komoly felhatalmazás és nagy elhatározás ellenére nem hozott olyan eredményeket az állattenyésztés területén, amelyek el tudják az emberekkel hitetni, hogy ez a kormány többet, és ami sokszor még ennél is fontosabb, gyorsabban tud tenni a gazdákért, mint elődei. Persze tekinthetjük úgy is a helyzetet, hogy a jelenlegi államháztartási körülmények között az is nagy dolog, ha szinten maradnak az ágazati támogatások, illetve a kedvezmények, és mondjuk egy ágazat kimarad a megszorításokból. Igen, de például az ügyviteli eljárások gyorsításához, a jogszabály-módosításokhoz vagy -alkotáshoz, intézkedések foganatosításához nem elsősorban költségvetési forrás, hanem politikai szándék és eltökéltség kell. Erre számtalan példát lehet mondani az utóbbi időből más szakterületekről (alkotmányozás, adózás, hiteltörlesztések, médiatörvény, korkedvezményes nyugdíjak, stb.).
Tagadhatatlan az is, hogy megvalósultak olyan örömteli események, amelyekhez az elmúlt években nem szoktak a tenyésztők. Ilyen a tavaly felfüggesztett támogatási jogcímek visszamenőleges kifizetése, vagy a tenyésztési támogatások újranyitása év végén. Ez mintegy 6 milliárd forint többlet kifizetést jelentett 2011-ben. Pozitívumként kell elkönyvelni azt is, hogy az idei nemzeti támogatások szintje a tavalyihoz képest 10%-kal emelkedett, ami szintén szokatlan jelenség, ugyanis az ún. top up forrás évek óta csökkenő tendenciát mutatott.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az elmúlt egy évben számos esetben igyekezett az állattenyésztési politika figyelmét ráirányítani a megoldásra váró kérdésekre, amelyekre egyúttal megoldási javaslatokat is kidolgozott.
Fontosabb MÁSz-javaslatok és állásfoglalások az utóbbi egy évből:
- ágazati stratégiákat dolgoztak ki (tejtermelés, húsmarha, sertés, juh, kecske, ló, őshonos ágazatok) a VM szakfőosztályával együttműködve;
- szakmai háttéranyagot készítettek annak alátámasztására, hogy milyen szakmai indoka van a hagyományos (úgy is szokták mondani: őshonos) lófajtáink kancatámogatás-növelésének;
- PRRS-mentesítési program elindítását kezdeményezték, valamint sürgették az Aujeszky-féle betegségtől való mentesség elfogadtatását;
- felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a magyar sertéstenyésztés megmentésének 24. órájában vagyunk, és az ágazat megmentése nem lehetséges, amennyiben nem tudunk sertéshízékonysági és vágási tesztállomást működtetni;
- kérték az importélelmiszer- és élőállat-szállítmányok szigorított ellenőrzését, a hamisítások és a feketekereskedelem kiszűrése érdekében;
- kérték a kárenyhítési törvény kiterjesztését a rét- és legelőterületekre is;
- szerkezetátalakítási támogatást dolgoztak ki a következő 3-4 évre a VM-mel együttműködve a húsmarha- és juhágazat számára;
- felhívták a szaktárca figyelmét, hogy a magyar állattenyésztés megerősítése csak a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítésén keresztül lehet igazán sikeres (tenyésztési támogatások);
- a MÁSz a Termékpálya Bizottságoknak teljes jogú tagja kíván lenni;
- kérték az Újhelyi Imre-díj módosítását, annak leszűkítését állattenyésztők részére, továbbá javaslatot tettek új díj alapítására (Konkoly-Thege Sándor-díj)
- véleményezték a hungarikum törvényt, megadták a magyar fajta definícióját;
- véleményezték a Nemzeti Vidékstratégiát, részt vettek annak társadalmi vitájában;
- lépéseket tettek a még hatósági kézben lévő tenyésztési adatbázisok átvételére;
- kérték az elő-haszonbérleti jog módosítását, az állattartók könnyebb földhöz juttatásának érdekében;
- kezdeményezték az Állattenyésztési törvény felülvizsgálatát;
- többször kérték (egyelőre sajnos sikertelenül) az élőállatok áfájának eltörlését;
- kérték, hogy mielőbb hirdessék meg az őshonos génerőforrás-támogatási jogcímet (214/C ÚMVP intézkedés).
A szövetségnek a szaktárcával és a tenyésztési hatósággal hagyományosan kiváló a kapcsolata. Az elmúlt egy évben is számos alkalommal került sor közös egyeztetésre, megbeszélésre, a sikeres együttműködés jegyében. Ugyanígy a MÁSz ügyvezetése tagszervezeteivel rendszeresen egyeztet az elnökségi és intézőbizottsági üléseken és azokon kívül is. A szövetség munkatársai gyakran vesznek részt a tenyésztőszervezetek által szervezett fórumokon, taggyűléseken, egyéb szakmai eseményeken.
Az idei év nagy feladatai között szerepelt a regionális kiállítások (Alföldi Állattenyésztési Napok, Baranyai Gazdanapok, Farmer Expo, Kaposvári Állattenyésztési Napok), valamint a 75. OMÉK tenyészállat-bemutatójának és közönségprogramjainak megszervezése. A szövetség minden erejével arra törekedett, hogy az OMÉK, a szervezésre rendelkezésre álló igen rövid idő és sok nehézség ellenére, a történelmi hagyományokhoz méltó sikeres kiállítás legyen. Fontos, hogy az állattenyésztőkre a társadalom és a kormányzat egyaránt odafigyeljen, hiszen jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztató ágazatról van szó, amelynek több száz éves hagyománya, értéket és egyedi minőséget előállítani képes szaktudása van. Az OMÉK-on a magyar állattenyésztők egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy erre a felhalmozott tudásra, továbbá a még meglévő, de mára veszélyesen kis létszámúra apadt tenyészállat-állományra lehet alapozni egy sikeres állattenyésztést és sikeres vidéki Magyarországot. Az új szakmapolitikai helyzetben is igyekszik a MÁSz a döntéshozók figyelmét ráirányítani a megoldandó problémákra, meggyőzni és javaslataival segíteni őket, továbbá a tenyésztőknek, tagszervezeteiknek hasznos információkkal szolgálni a napi, illetve a hosszú távú döntéseikhez.
TA.
 |
Ez a cikk a
|
Hasonló téma:
- Piaci kitekintés az állattenyésztésben
- A mesterséges termékenyítés hat évtizede az állattenyésztésben
- Komoly problémák a tejágazatban
- Az orosz és a magyar állattenyésztés kapcsolódási pontjai
- Követendő példát mutatott a Magyar Kwizda
- A magyar tejvertikum helyzete és fejlesztési lehetőségei I.
- Mi a helyzet?
- A magyar tejvertikum helyzete és fejlesztési lehetőségei II.
- Megszületett a magyar állatvédelmi törvény
- Régi gondok új megoldás?
