Fehér-kék belga húsmarha, avagy állati body building…

Címke: , , , ,
Kategória: Szarvasmarha

Az 1970-es évek végén a kelet-közép-európai térségben először Magyarországon fedezték fel a fehér-kék belga húsmarha (továbbiakban: fkb) genetikai értékeit. 1989-90-ben ugyancsak Magyarország élt elsőként az EU Phare-program nyújtotta lehetőségekkel, amelyek segítségével beültették az első embriókat, és keresztezéseket végeztek.

Mátyás István elnök-igazgató a fehér-kék belga tehenekkel

1994-ben megalapították a térségben a fajta első hivatalos szövetségét, és azóta is szoros együttműködést folytatnak a belga tenyésztőszervezetekkel. A hazai genetikai munkát a belga tapasztalatok alapján a teljes kompatibilitás jegyében szervezték meg, miközben értékelési, bírálati rendszerüket is átvették – tájékoztat Mátyás István, a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a Vas megyei Ostf-fyasszonyfán. – Gazdaságunkban már hosszú évek óta foglalkozunk a fehér-kék belga fajtával, és szép eredményeket értünk el – mondja.


– 1994-től Belgiumból jelentős mennyiségű, csúcsgenetikát reprezentáló embriót és spermát importáltunk, ez utóbbit hazai embriónyerés céljára. Természetesen megalakult a fehér-kék belgát tenyésztők egyesülete is Magyarországon, amelynek munkája során két mesterséges termékenyítőközpontban több, kiváló belgiumi vonalat képviselő tenyészbika termel már spermát. Az egyesületet 1997-ben – a régióból ismét elsőként – a belgiumi székhelyű nemzetközi fajtaszövetség (BBI) kanadai közgyűlése Brazíliával együtt felvette tagjai (Belgium, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, USA, Kanada, Ausztrália) sorába.

Elképesztő húsformák

A “bodybuilder” külsőt, az fkb szarvasmarhafajta egyedeinek szuper izmoltságát nem szteroidok okozzák! – ezt elöljáróban érdemes leszögezni. A közel százéves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták tovább-tenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás. Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van. Az extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a cu-lard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de az fkb fajtánál a tenyésztés révén expresszálódott. A megtermékenyítéskor csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják, és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. Az állatok a teljes kifejlettségüket 5 éves korukra érik el, amikor testtömegük elérheti az 1.100 kg-ot is. A fajtát jellemzi tehát, hogy az fkb a culard jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhafajtája. Nem szintetikus fajta tehát, nem génmanipuláció, hanem jó 50 éves fenotípusos szelekció eredménye. Fejlődése fiatal korban gyors, majd elhúzódó. Húsformáira jellemző a duplán izmolt far, hatalmas combizomzattal, a széles, mélyen barázdált hát, a nagyon jól izmolt váll és lapocka. Szokásos hizlalási végsúlya 650-750 kg közötti, illetve a piac igényeinek megfelelően állítható be.

Gasztronómiai értéket képvisel

Az fkb fajta állataihoz még a hentesek is különleges módon nyúlnak hozzá; úgynevezett belga vágással darabolják fel. Ennek lényege, hogy az izmokat és izomcsoportokat az izompólyáknál választják szét, így az egyébként is impozáns méretű húsválaszték látványnak sem utolsó. Ugyanakkor – állítólag – a vendéglősök nem kedvelik igazán az fkb bélszínt, fantasztikus méretei miatt. A teljes harántszelet befedi a tányért, márpedig a népszerű – angol nevén – steak-et oldalról megfaragni szakmai értelemben bűn, és szentségtörésszámba menne… Az fkb húsmarha igazi értéke a vágás után mérhető. A színhús aránya a csontos húsban – a szokványos 66-71%-kal szemben – 75-80%; a csont 13-15%, az izmok közötti faggyú pedig mindössze 4-6%. Ez utóbbi más fajtákban átlagosan 10%, de némelyik húsfajtában a 18%-ot is meghaladja. Noha a hús szárazanyag-tartalma a szokásos 24% helyett csak 23% körül van, minősége mégis kitűnő. Vízmegtartó képessége nagyon jó, rostozata finom, a fehérjetartalom megegyezik más fajtákéival. Ugyanakkor elenyésző benne a zsírtartalom, és ez az egyetlen szempont, amit már nem minden fogyasztó kedvel.


Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/10 - októberi számában jelent meg.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.

RAPOOL: Gazdaságosság a repcetermesztésben

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre változékonyabbá válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

SAATEN-UNION KALÁSZOSOK – ÉRTÉK ÉS INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN

A termelői igényekhez illeszkedő, körültekintő nemesítői munka és az egyedülállóan széles genetikai bázison alapuló, regionálisan elhelyezett adaptációs kísérletek, valamint a termelőkkel közösen folytatott tapasztalatgyűjtés együttes eredménye a SAATEN-UNION kalászosainak hazai térhódítása.

Gabonatartósítási módszerek: szárítás vagy szerves sav

Az állattartó gazdálkodók keresik a számukra biztonságos és gazdaságos tartósítási lehetőségeket. Köztudott, hogy a betakarított terményekben a természetes biológiai folyamatok nem állnak le, csak nagymértékben lelassulnak. A biológiai folyamatok hatására a takarmányokban lévő fontos tápanyagok egy része bomlásnak indulhat, így a termény táplálóanyag-tartalma romlik. A megfelelő tartósítás segítségével nemcsak a biológiai folyamatokat tudjuk megállítani, minimalizálni, hanem a penészgombák gátlásával a raktározás során keletkező mikotoxin-terheltsége is némileg csökkenthető a takarmányunknak.

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése i. e. 10 000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét, egészen napjainkig. Az 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, amelyik lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. Az 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése.

Ott folytattam, ahol abbahagytam

A lázadás korszaka, a saját egzisztencia megteremtése iránti vágy, a saját lábon állás igénye minden fiatal életében eljön egyszer. Lehet ebben itthon következő próbálkozás, de a külföldi munkavállalástól is sokan remélnek nagy lehetőségeket. S a kérdés, hogy ezt ki hogyan éli meg, tanul-e belőle, a szerzett tapasztalatokat tudja-e jól kamatoztatni? Azt válaszolhatjuk: bizonyosan, hiszen minden változás a fejlődést szolgálja.


Tovább...

33401