Fehér-kék belga húsmarha, avagy állati body building…

Címke: fehér-kék, húsmarha, mátyás istván, nagy zoltán, petőfi szövetkezet
Kategória: Szarvasmarha

Az 1970-es évek végén a kelet-közép-európai térségben először Magyarországon fedezték fel a fehér-kék belga húsmarha (továbbiakban: fkb) genetikai értékeit. 1989-90-ben ugyancsak Magyarország élt elsőként az EU Phare-program nyújtotta lehetőségekkel, amelyek segítségével beültették az első embriókat, és keresztezéseket végeztek.

Mátyás István elnök-igazgató a fehér-kék belga tehenekkel

1994-ben megalapították a térségben a fajta első hivatalos szövetségét, és azóta is szoros együttműködést folytatnak a belga tenyésztőszervezetekkel. A hazai genetikai munkát a belga tapasztalatok alapján a teljes kompatibilitás jegyében szervezték meg, miközben értékelési, bírálati rendszerüket is átvették – tájékoztat Mátyás István, a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a Vas megyei Ostf-fyasszonyfán. – Gazdaságunkban már hosszú évek óta foglalkozunk a fehér-kék belga fajtával, és szép eredményeket értünk el – mondja.

– 1994-től Belgiumból jelentős mennyiségű, csúcsgenetikát reprezentáló embriót és spermát importáltunk, ez utóbbit hazai embriónyerés céljára. Természetesen megalakult a fehér-kék belgát tenyésztők egyesülete is Magyarországon, amelynek munkája során két mesterséges termékenyítőközpontban több, kiváló belgiumi vonalat képviselő tenyészbika termel már spermát. Az egyesületet 1997-ben – a régióból ismét elsőként – a belgiumi székhelyű nemzetközi fajtaszövetség (BBI) kanadai közgyűlése Brazíliával együtt felvette tagjai (Belgium, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Németország, USA, Kanada, Ausztrália) sorába.

Elképesztő húsformák

A “bodybuilder” külsőt, az fkb szarvasmarhafajta egyedeinek szuper izmoltságát nem szteroidok okozzák! – ezt elöljáróban érdemes leszögezni. A közel százéves nemesítés során mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket használták tovább-tenyésztésre mind a tehenek, mind pedig a bikák részéről. így az utódok egyre nagyobb és nagyobb izomképzése lett a jellemző. Ehhez a tenyésztési módszerhez persze elengedhetetlen a mesterséges termékenyítés, az inszeminálás. Az extrém izmoltság, azaz a dupla izomzat valójában nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. Az izmok száma megegyezik a többi szarvasmarhafajtáéval, a különbség azok minőségében van. Az extrém méretű izmok mögött természetesen egy gén áll, amely a cu-lard (külar) jellemért felelős. Ez a gén feltehetően minden szarvasmarhafajtában jelen van, de az fkb fajtánál a tenyésztés révén expresszálódott. A megtermékenyítéskor csak a legmozgékonyabb, a legéletrevalóbb spermiumokat használják fel. A remek genetikai háttér persze mit sem érne a legoptimálisabb takarmányozás nélkül. A kék-fehér belgák tenyészállatai különösen szigorú étrenden élnek, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják, és a tehenek a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. Az állatok a teljes kifejlettségüket 5 éves korukra érik el, amikor testtömegük elérheti az 1.100 kg-ot is. A fajtát jellemzi tehát, hogy az fkb a culard jelleg genetikai rögzítése révén ma a világ legizmoltabb húsmarhafajtája. Nem szintetikus fajta tehát, nem génmanipuláció, hanem jó 50 éves fenotípusos szelekció eredménye. Fejlődése fiatal korban gyors, majd elhúzódó. Húsformáira jellemző a duplán izmolt far, hatalmas combizomzattal, a széles, mélyen barázdált hát, a nagyon jól izmolt váll és lapocka. Szokásos hizlalási végsúlya 650-750 kg közötti, illetve a piac igényeinek megfelelően állítható be.

Gasztronómiai értéket képvisel

Az fkb fajta állataihoz még a hentesek is különleges módon nyúlnak hozzá; úgynevezett belga vágással darabolják fel. Ennek lényege, hogy az izmokat és izomcsoportokat az izompólyáknál választják szét, így az egyébként is impozáns méretű húsválaszték látványnak sem utolsó. Ugyanakkor – állítólag – a vendéglősök nem kedvelik igazán az fkb bélszínt, fantasztikus méretei miatt. A teljes harántszelet befedi a tányért, márpedig a népszerű – angol nevén – steak-et oldalról megfaragni szakmai értelemben bűn, és szentségtörésszámba menne… Az fkb húsmarha igazi értéke a vágás után mérhető. A színhús aránya a csontos húsban – a szokványos 66-71%-kal szemben – 75-80%; a csont 13-15%, az izmok közötti faggyú pedig mindössze 4-6%. Ez utóbbi más fajtákban átlagosan 10%, de némelyik húsfajtában a 18%-ot is meghaladja. Noha a hús szárazanyag-tartalma a szokásos 24% helyett csak 23% körül van, minősége mégis kitűnő. Vízmegtartó képessége nagyon jó, rostozata finom, a fehérjetartalom megegyezik más fajtákéival. Ugyanakkor elenyésző benne a zsírtartalom, és ez az egyetlen szempont, amit már nem minden fogyasztó kedvel.


Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/10 - októberi számában jelent meg.

Szőlőültetvények növényvédelme a gyakorlatban

A szőlőültetvények tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Kertészeti újdonságok az Odisystől

Az AGROmashEXPO szakkiállítás zárónapján sikerült az Odisys Bt. standján Hernek Zoltán tulajdonos-ügyvezetőt egy néhány perces beszélgetésre kiszakítani az érdeklődők gyűrűjéből. Az interjú során a kertészeti ágazat helyzetének rövid értékelésére és természetesen a cég termékpalettájának ismertetésére is sor került.

Sörárpa-termesztési kilátások 2015-ben

A sörárpa termesztése látott szebb napokat is Magyarországon. Igaz, akkoriban legalább hat sörgyár várta a nagy termést, és kompromisszumos módon a gyengébb minőség átvételére is sort kerített, ha a sörtermelés alapanyaga veszélybe került.

A fajta jelentősége a szójatermesztésben

A szója, mint fehérjenövény élelmiszer-, takarmány- és ipari alapanyagként is kiemelkedő jelentőséggel bír. Nitrogénkötő növényként pedig fontos része a vetésforgónak.

Nufarmer Magazin – a szakmai kiadvány tavaszi lapszáma ingyenesen letölthető

A Nufarmer Magazin tavaszi lapszámával hatodik évfolyamát kezdi a magazin, melynek fő témái most is az aktuális növényvédelmi teendőkhöz kapcsolódnak.

Jelentsük fel a cserebogarat!

Hazánkban számos cserebogárfaj nehezíti a mező- és erdőgazdálkodást, valamint a kertészeti termesztést. A fajok többsége csak lokálisan okoz komolyabb károkat. Országos szinten egyedül a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) rendelkezik kiemelt jelentőséggel. A faj közismert, helyenként igen gyakori. Leginkább a jól

Kipróbált megoldások a napraforgó gyomirtására

A napraforgó gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

DEKALB lett az év kukoricája

A 2014. évi Kukorica Termésverseny Országos 1. helyezését és a Kárpát-medencei Nagydíjat is bezsebelte az a termelő, aki az „Év Kukorciája” 2014 Vándordíjat is elnyerő, DEKALB hibriddel, a DKC4717-tel indult a megmérettetésen.

Mit tegyünk és mit ne az átnedvesedett és belvizes tábláinkon?

Talajművelési javaslatok az érintett területekre „Egyre elkeserítőbb a helyzet: az ország mintegy 5%-át borítja belvíz és további olvadás várható. Az ünnepek alatt ugyan többnyire csak hó esett, mégis tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága. Decemberben madártávlatból is megmutattuk, hogy

Szalonnázzunk egyet…

Ma a házi hízlalás is elsősorban hússertésekkel történik, hiszen jobbára ezt lehet venni. A házi hízlalás persze eltér a nagyüzemitől, hiszen nincsen feltétlenül pontos receptúra szerint kevert táp, és a kukorica dominanciája érvényesül, főként mert a disznózsír a „reneszánszát” éli, és nem baj az, ha a színhús kihozatal kedvezőtlenebb irányba tér el a nagyüzemi paraméterektől.


Tovább...

33401