Fehér-kék belga húsmarha, avagy állati body building… – 2.

Címke: , ,
Kategória: Szarvasmarha

Mi az igazság az ellési nehézségek terén?

A fehér-kék belga fajtát még a szakemberek egy része is a nehéz ellessél azonosítja. Valóban, a tisztavérű tenyésztésben a borjú és a tehén anatómiai sajátosságai – és nem a súlya – miatt szinte kizárólag császármetszéssel segíthető a világra. Az egyszeri haszonállat-előállító keresztezés során az első keresztezett (FI) generáció születésénél viszont már nincs ellesi probléma. Az ellesi nehézségek a partner fajtára jellemző gyakoriságot nem lépik túl, mivel a culard jelleg génje recesszív, így csak a homozigóta tisztavérű tenyésztésben kell vele számolni. Hiteles hazai adatok szerint 429, különböző fajtáktól – köztük a holstein-fríz, finn ayrshire, magyar tarka, magyar szürke, lincoln red, stb. – keresztezésből született borjúnál 416 esetben nem lépett fel ellesi komplikáció…

A kéthetes F1 borjú izmoltsága is szembetűnő

Szaporítóanyag, tenyészállat beszerzése

A tenyészállat, embrió és sperma forgalmazását, exportját az egyesület koordinálja. A származási és más adatokat az MGSZH hitelesíti. Csak lajstromszámmal ellátott bika spermája forgalmazható; ez minden garancia alapja is. Szerződés szerint a bikasperma elsődleges forgalmazója az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. (OMT Rt). STV alapján minősített tenyészbika természetes fedeztetésre a törzstenyészetjelölt gazdaságtól, az egyesület közreműködésével vásárolható. Jelenleg éves szinten mintegy 1.000-1.200 adag fkb-sperma kerül felhasználásra, és ez a szám évről évre növekszik. Ebből a fajta népszerűségére lehet következtetni és arra, hogy a magyar húsmarhatartók egyre inkább felfedezik a fajta előnyeit. A Fehér-kék Belga Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete jelenleg 21 tagot számlál, akik közül hárman állattartók is.

Tenyésztési tapasztalatok

Az 1970-es évek végén, a kelet-közép-európai térségben elsőként Magyarországon fedezték fel az fkb húsmarha genetikai értékeit. 1989-90-ben az ostffyasszonyfai Petőfi Mg.-i Szövetkezetben beültetésre kerültek az első embriók, és elvégezték az első keresztezéseket. Ettől kezdve jelentős mennyiségű, “csúcsgenetikát” reprezentáló embriót és spermát importáltak Belgiumból – említi fel a múltat Mátyás István. Felhívja a figyelmet arra is, hogy amennyire világklasszis a holstein fríz fajta a tejtermelésben, legalább annyira világklasszis az fkb fajta a hústermelésben. A két fajta keresztezése egy érdekes szituációt hoz létre, aminek alapja a heterózishatás, amely fantasztikusan megformálja a születendő állatot.

A szövetkezet kényszerből állományátalakítást is folytat, és az FI szaporulat mellett elmennek az RÍ és R2-ig is, a cél érdekében. A tehénállományuk számos, a magyar piacon fellelhető fajtából tevődik össze, részben a szakmai kíváncsiság, részben a korábbi olcsó beszerzési ár miatt. Erre a vegyes állományra viszik rá az fkb-bi-kákat. A születendő állatok üszőinek egy részét visszatartják, amely már 50% fkb, 50%-ban pedig az a vegyes fajtaháttér, amellyel a tehén rendelkezett. Az FI szaporulatot aztán egy másik fkb-bikával fedeztetve az RÍ állomány alakul ki, amely egyre jobban hordozza a húsformákat. Az RÍ állomány visszatartott üszőinek ismételt fkb-rakása viszont már előhozhatja a fajtára jellemző – és tiszta állományokban gyakori – császármetszés szükségességét, a nehéz ellesek elkerülése érdekében. Ilyen tenyésztési fokon már erősen barázdálódik a farrész, és az izomzat tulajdonképpen gátolja a természetes ellesi folyamatot, ahogyan az fkb tisztavérű tenyésztésénél is. Az RI-nél is tapasztalható, de az R2 utódoknál rendkívül erős az fkb-hatás; szinte össze lehet téveszteni az állatot egy tisztavérűvel.

Az fkb fajtánál is vannak sajátos fajtajelleg típusok, mint pl. a csánk-ra lehúzódó farizomköteg, vagy a kerekebb faralakulás, a más-más, akár a banánfüzér jellegű izomlefutások miatt. Az izmok lefutását a bírálatkor a csípőszöglettől a csánkig vizsgálják, és számos alakulás fedezhető fel. Hasonlóképpen a színváltozatokban is sajátos típusok alakulnak ki a tenyésztés során a kéktől a feketéig, és természetesen a szürke-fehér színnel kombinálva. A marmagasság miatti izmoltság is különbözőképpen alakul, különösen, ha a testhosszal összevetve és a színhúskihozatallal összefüggésben vizsgáljuk. Az elles pedig külön vita témája a nemzetközi fkb-egyesü-leti összejöveteleken, hiszen az angolok a tenyésztéssel már elmentek egy kevésbé izmolt, kisebb marmagasságú és rövidebb testhosszúságú irányba, annak érdekében, hogy ne kelljen császármetszést alkalmazni. Dániában viszont ultimátum van érvényben, miszerint vagy megvalósítható országon belül a fajtánál a természetes elles, vagy lemondanak az fkb fajtáról. Haladnak a tenyésztéssel a megvalósítás felé, de közben izomvesztés áll elő, ami a húskihozatali mutatókat rontja…

Ugyanakkor Spanyolország, Brazília, Kanada végleg elkötelezte magát az fkb fajta iránt, és a továbbiakban is követik a belga tenyésztési irányt.


Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/10 - októberi számában jelent meg.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.

Tízből kilenc gazdálkodó beruházást tervez 2020-ig

A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdaságok 87%-a tervez beruházást a következő öt év során. Több mint négyötödük gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2–3 éven belül. Melyek az aktuális trendek, milyen irányban fejlesztenek, illetve mely területen terveznek beruházásokat a gazdálkodók?

Tavaszi védekezés hormonhatású gyomirtó szerekkel

Az őszi búza legfontosabb kétszikű gyomnövényei között évtizedek óta előkelő helyen szerepel az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj.

Faresin referencia riport

Vissza a fatüzeléshez?!

Mára a hidegebb idő beköszöntével újra egyre többen tüzelnek fával, amit kedvezményes faosztással még a kormányzat is támogat. Mindez egyrészt kézenfekvő és logikus megoldásnak tűnik, ám balul is kiüthet. Ha ugyanis helytelenül használjuk fel a fát fűtésre, akkor nem csak a levegőt szennyezzük, hanem sokba is kerülhet a fatüzelés.

Magyar-argentin agrárkutatási együttműködési megállapodás

Azt követően, hogy Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) általános főigazgató-helyettese 2015 áprilisában kapcsolatfölvételi céllal megbeszélést folytatott José Alberto Catalano-val, az argentin nemzeti agrárkutatási intézethálózat (Instutito Nacional de Tecnología Agropecuária, INTA) elnökhelyettesével, a NAIK szakmai delegációja november közepén szakmai kapcsolatépítő látogatást tett Argentínában az INTA több regionális kutatási egységénél.

Hogyan tanítsuk ebünket őrzésre-védésre?

Fajtától, testnagyságtól függetlenül szinte valamennyi kutya kivétel nélkül potenciális házőrzőnek, testőrnek, őrnek tekinthető, jóllehet eme képességet illetően egyesek „jobban el vannak eresztve”, mint a többiek...

Ki hitte volna?

Fiatal gazda rovatunk 4 évvel ezelőtti indulásakor arra vállalkoztunk, hogy olyan fiatalokat mutassunk be, akik ösztönző példájukkal kedvet csinálhatnak a most pályára készülőknek, vagy azoknak, akik már régóta az agrárium területén tevékenykednek, de új kihívásokra vágynak, esetleg csupán ötletet szeretnének meríteni mások példájából.

A hormonhatású gyomirtó szerek a 21. században is nélkülözhetetlenek

A növényi anyagcsere szabályozásának egyik legfontosabb vegyületcsoportja a növényi hormonoké. Ezek a sejtosztódást, a növényi növekedést, a sejtek megnyúlását, a fejlődést vagy nyugalmi állapotot, és az öregedést is befolyásoló vegyületek, melyeket a növényi sejtek egy része állít elő.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-9QF