A Léh központtal működő cégcsoportban az Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt., a Hordeum 2000 Kft., a Mánta Bt., valamint a Helianthus Kft. gazdálkodik 6.000 ha-on, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Miskolc határától egészen a szlovák államhatárig terjedő földeken.
Immár 7 telephellyel rendelkeznek, Léh, Homrogd, Detek és Dicháza községben, valamint Felsővadászon, Aszalón és Csobádon. A földrajzi viszonyok nem optimálisak a növénytermesztés számára a csereháti lankákon; a földek átlagos Ak-értéke 12,4, ami gyengébb termőhelyi adottságot jelez. Errefelé a gazdálkodóknak ebből eredően hol előnyökkel, hol hátrányokkal kell szembesülniük, az időjárástól függően – mondja Jancsó István, a cégcsoport vezérigazgatója. A Hernád folyó és a Vadász patak múlt évi áradásai mindössze 10% alatti mértékben érintették a gazdaság területeit – zömmel a rét-legelőket -, “csak” elviselhető mértékű károkat okozva, és ezzel lehetőséget adva az idei év előkészületeinek nyugodt elvégzésére…
Száraz koratavaszi indulás
- Az idei évkezdést száraz, csapadékszegény viszonyok j ellemezték, ami sokat rontott az áttelelt ősziek általános állapotán. Az őszi búzánál és a többi kalászosnál is elmaradt a produktív bokrosodás, amit a később megérkezett csapadék nem tudott helyrehozni. A termésszintek elmaradtak a várakozástól; a kalászosoknál 4 t/ha körül alakult az átlag. A májusi esők segítettek a vegetáción, de utána visszatért a száraz időjárás, aminek annyi előnye volt, hogy ez a betakarítási munkákat segítette ezeknél a növényeknél.
Jancsó István vezérigazgató
Az 1.400 ha-on termelt kenyérgabona minősége nagyon jó lett, de ennek értékesítése a következő év tavaszán lesz aktuális. A gazdaság anyagi helyzete megengedi, hogy a mintegy 5.000 tonna étkezési búzát ne az őszi – alig 50.000 Ft/t – áron, hanem egy magasabb tavaszi keresleti piacon értékesítsék – avat be az üzletpolitikai elképzelésekbe Jancsó István. Különösen indokolja ezt a döntést, hogy a jó a kenyérgabona siker-, energia- és fehérjetartalma, de az esésszámmal és az egyéb meghatározó paraméterekkel sincsenek gondok. Ugyancsak jó minőséget adott az – együttesen közel 500 ha-on termelt – tavaszi és őszi árpa, amelyet így sörárpaként lehetett értékesíteni. A tavaszi 56.000 Ft/t, az őszi sörárpa 64.000 Ft/t áron kelt el, ami elégedettségre adhatott okot.
A repce viszont nem tudta megismételni a korábbi évek sikereit, mert a 600 ha elvetett területből 200 ha kifagyott. Helyébe a Vaderstad Rapid jóvoltából direktvetésben tavaszi árpa, napraforgó és szemes cirok került, és ezek sikeresen szerepeltek. Különösen a jó szárazságtűrő cirok 4,5 t/ha-os termése volt biztató a jövőre nézve. A többi repce is fagykáros volt, ennek megfelelően nagyon szerény, alig 1 t/ha terméssel lehetett számolni a korábbi 3 t/ha-ral szemben. Az egyébként kiváló 120.000 Ft/t-ás ár sajnos arra sem volt elegendő, hogy a termelés költségeit fedezze, így a repce veszteségesen zárta az évet…
A májusi eső aranyat ért
- Valóban aranyat ért az észak-magyarországi viszonyok között is, de az idén jobbára csak a tavaszi vetésű növényeket segítette a csapadék eloszlása. A napraforgó, a szemes és a silókukorica szempontjából még nagyon jól érződött a múlt évi 1.200 mm-nyi csapadék jótékony hatása. A kapilláris vízemelést jól kihasználták az induló tavaszi növények, amelyek ráadásul vetés után mindjárt kaptak is esőt. A 960 ha napraforgó 2,6 t/ha-os átlagtermést produkált, ami az idei éven – bonifikációval együtt – 110-115.000 Ft/t-ás áron kelt el. A silókukorica átlagon felül teljesített – köszönhetően a jól megválasztott kiváló hibridnek -, és igazolta, hogy kevesebb vetésterületen is lehet 4.000 tonna szilázsalapanyagot termelni a gazdaságban.
A szemes kukorica vetésterülete 600 ha volt, ez közepes terméssel, mintegy 7,6 t/ha-os átlaggal zárta az évet, amelyet a 46-48.000 Ft/t-val honoráltak a kereskedők. Éppen ezért csak részértékesítés történt, mert a készleten maradt 2.000 tonna vélhetően jobb áron is elkel a későbbiekben.
A terményértékesítés üzletpolitikai megfontolásait is megemlíti Jancsó István, amelyek lényege, hogy csak a termelés-előfinanszírozási hitelek törlesztésének erejéig, illetve a napi költségek fedezésére értékesítenek a terményekből, a többi – kihasználva a tárolókapacitást – a piac kedvező mozgásainak megfelelően – vélhetően tavasszal – lesz alku tárgya. A magas tehermentes készletek kukoricából, cirokból, napraforgóból és különösen búzából nagyon izgalmas tavaszt ígérnek tehát kereskedelmi szempontból, és csak remélni lehet, hogy megéri a készletezés… Erre az idén a tavaszi csúcsáron történő búzaértékesítési gyakorlat szolgáltatott alapot, hiszen a 80.000 Ft/t feletti ár tette lehetővé, hogy lényegesen kevesebb termelési hitelt kellett a gazdaságnak felvennie – mondja a vezérigazgató.
A betakarításnak is kedvezett az idő
- Az ősziek betakarítása – a repce szerény és a kalászosok közepes termése – nem terhelte le igazán a kombájnparkot, hiszen a 8 db saját és a két bérgép nyugodt munkamenet mellet két hét alatt végzett az aratással. Eső nem szakította félbe egyszer sem a munkát, és ez igen kedvező körülményeket biztosított. Az őszi érésű növények betakarításához szintén kedvezett az idő. Ettől függetlenül véghezvitték egy új – 20 t/óra teljesítményű – szárító felépítését és üzembe állítását, ami tovább gyorsította az őszi betakarítási munkák menetét.
15 nap kellett a napraforgóhoz, de a kukorica betakarítása is gyorsan ment, az alacsony – 14-20% – víztartalomnak köszönhetően. Ez utóbbi szintén kedvez a kukorica jövedelmezőségi mutatójának, hiszen a mérsékelt vízelvonás szerény költséget jelentett. Nem volt korábban ennyi kukorica a gazdaságban, mert a termőhelyi viszonyok nem igazán kedveznek ennek a növénynek, ám a felvásárlási árak tették igazán érdekessé a termelését, mert 50.000 Ft/t közelében már megéri – jobban odafigyelve – termeszteni, hiszen így stabil nyereséget szolgáltat. A talajművelési eljárásokban is történt előrelépés, ugyanis éppen az ilyen időjárási körülményeket jobban toleráló megoldás került előtérbe: a forgatásos művelésről sikeresen állt át a gazdaság a forgatás nélküli, energiatakarékos, vízmegőrző, csökkentett menetszámú művelési rendszerre. Ennek nyomán a középmély lazítóké és a nehézkultivá-toroké lett a főszerep, és a Vaderstad eszközrendszere képezi ennek az átállásnak az alapját. A talajművelő gépek mozgatását pedig – egyelőre – különböző teljesítményű NH traktorok végzik.
„Az időjárási anomáliákból származó kedvezőtlen hatások markánsan jelentek meg az eredményekben, bár szerencsére a tavaszi vetésűek kompenzálják az ősziekből származó kieséseket"
Jól kiegészítik egymást az ágazatok
- A növénytermesztésben jelen van mindenesetre egy felemás jelenség, hiszen az időjárási anomáliákból származó kedvezőtlen hatások markánsan jelentek meg az eredményekben, bár szerencsére a tavaszi vetésűek kompenzálják az ősziekből származó kieséseket. Persze, kellett a piac érdeklődése és a magasabb árszintek is ahhoz, hogy az év végeredményben jól záruljon a növénytermesztés számára a végelszámolásánál. Lényegében tehát egy rossznak induló átlagos évjárat lett a 2011. évi, amelynél jobbat kívánhat ugyan a gazdaember, csak gyengébb ne legyen – így összegez Jancsó István…
Az Abaúji Charolais Mg.-i Zrt. a Charolais húsmarhafajta magyarországi meghonosítója és vezető törzstenyésztője is egyben. Az idei évre e tekintetben sem lehet panaszuk, hiszen általános vélemény is állattenyésztő szakmai berkekben, hogy 2011 a húsmarha éve. Ezt Jancsó István, mint a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöke is megerősíti, de fajtára való tekintet nélkül igaz a kijelentés. Törökország szinte kizárólagos piaca lett a magyar hízó- és növendék marhának. A két évvel ezelőtti árak – persze a forint gyengülésének is köszönhetően – a 200-300 kg-os súlykategóriában megduplázódtak, az 550-600 kg felettiek ára viszont csak csekély mértékben emelkedett, vagy stagnál. Ez utóbbi tény nem igazán serkent hizlalásra, de ez talán nem is baj – a takarmányárak ismeretében. A pedigrés Charolais-állomány másik része tenyészanyagként, szintén jó áron értékesíthető. Az Abaúji Zrt. mindkettőben érdekelt, és az idei év azt mutatja, hogy a szarvasmarha-ágazat eredményei is örvendetesen alakulnak – zárja a rövid állattenyésztési összegzést Jancsó István vezérigazgató.
ZN
 |
Ez a cikk a
|
Hasonló téma:
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 5.
- Jó évjárat reményében
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 2.
- Talajművelési gondokat vet fel a száraz évjárat
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 1.
- A szakember átlagos búzaévjáratot jósol
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 4.
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 3.
- Átlagos évjárattal számolhatunk
- Már második éve Magyarországon a KUXXAR (FAO 350)
