A ma Magyarországon működő terméktanácsok nem mindegyike kerül az emberek látókörébe. Általában a nagyobb termelőágazatok élén állók több nehézséggel, több megoldandó feladattal találják szembe magukat. Minél nagyobb termelői szférát és minél kényesebb piaci szegmenst képviselnek annál fontosabb érdekegyeztető munkát kell, hogy végezzenek.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (továbbiakban TT) pontosan ilyen, hiszen az elmúlt két évtizedben és különösen a 2004. évi EU-csatla-kozást követően – a liberalizált piac következtében – számos nem várt nehéz feladat megoldásának érdekében kényszerült az egyáltalán nem könnyű érdekegyeztető munka élére állni. A tejkvóta okozta átrendeződés, a tejelő állatállomány drasztikus csökkenése, a termelés visszaesése és a tejtermelést sújtó szabályozók sokasága közepette kellett a termelők, feldolgozók és a piac szereplői között az egyensúlyteremtés reményében elsősorban a termelők és feldolgozók érdekeit képviselni. Mindezek az értelmes célok tartják életben a terméktanácsot és munkáját, amelyből gyakran csak egy-egy elkeseredett demonstrációs tevékenység, néhány exponált képkocka látszik a médiában – például a tejöntögetés vagy a marhafejek látványa -, és ez a negatív kép marad meg az átlagemberben. A TT ugyanakkor heroikus küzdelmet vív minden fronton a magyar tejvertikum fennmaradásáért, az idegen eredetű, kommersz uniós termékfeleslegek magyar áruházláncokban tapasztalható forgalmazásának megszüntetéséért.
Az elmúlt közel két évtizedes érdekegyeztető munka nehézségeiről, a terméktanács szerepéről és az elkövetkező időszakban felvállalt munka esélyeiről beszélgetünk Istvánfalvi Miklós TT elnökkel, aki nem mellékesen a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. elnök-igazgatója.
Az alakulás óta eltelt időszak
A Tej Terméktanács az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alakult 1992-ben, a tagok önszerveződésével, és azóta is a tej termékpálya szereplőinek érdekegyeztető fórumaként folytatja tevékenységét, mint önálló jogi személyiségű, non profit társadalmi szervezet.
A Tej Terméktanács célja a tej-tejtermékpiac összehangolása a tejvertikum tagjai – tejtermelők, tejfeldolgozók, kereskedők, tejgyűjtők, fogyasztók – által, a piacgazdaság és az európai uniós szabályozás feltételei között. Ez a munka meglehetősen összetett feladatot jelent, hiszen hihetetlenül nagy információs anyagot kell folyamatosan, szinte naponta átnézni és feldolgozni – mondja az elnök. A jogszabályok keretei között együttműködik a korábbi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal ül. a jelenlegi Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, valamint más, a tejvertikum irányításában, érdekképviseletében résztvevő szervekkel. Emellett a Tejtermék Termékpálya Bizottságban is képviselni kell az ágazat érdekeit. A TT működési feltételeit – minden részletre kiterjedően – a bárhol hozzáférhető Alapszabály rögzíti, amely mérvadó minden esteleges vitás kérdésben.
Az ágazaton belül a Terméktanács tejkvóta alapon 75%-os, míg a felvásárolt tej vonatkozásában 90%-os lefedettséggel rendelkezik. A Terméktanácsnak közel 4.300 tejtermelő, 61 tejfeldolgozó és 5 kereskedő tagja van, akik között a kommunikációt, az információk átjárhatóságát kell biztosítani.
Konkrét feladatok és vállalások
Kiemelt feladatok várnak a TT elnökségére, amelynek elsődlegesen a hangsúlyos és megoldandó kérdésekben a döntés-előkészítés és a jogszabálytervezetek véleményezése a feladata. A magyar tejtermelés az elmúlt húsz évben az állatállománnyal együtt zuhanásban volt, és mára a teljesítménye töredéke a korábbinak. A maradék tejágazatot – amely kis- és nagygazdaságok komoly invesztícióval fenntartott gazdálkodását jelenti, és elkötelezett emberek, valamint családjaik megélhetési forrását képezi – érdekeit képviselni kell az igazságtalanul beavatkozó szabályozókkal és piaci mechanizmusokkal szemben. Éppen ezért fontos a TT munkája révén a tejkvótával kapcsolatos, az ágazat strukturális váltását elősegítő piacszabályozás. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz naprakész piaci információkra van szükség, amelyeket a TT szervezett információgyűjtéssel – a felvásárlás, feldolgozás, értékesítés szektoraiból – szerez be és rendszerez. Továbbá naprakészen figyeli az EU tejvertikumi döntéseit, amelyeket haladéktalanul továbbít a tagság és a külső szervezet felé.
Szorgalmazza a tejtermelés minőségbiztosítását, felkarolja a termékvédelmet, az ehhez szükséges monitoring vizsgálati rendszer több éven keresztüli működtetésével.
Emellett a tejágazat dinamikus fejlődésének elősegítése érdekében nem maradhat el a szaktanácsadás a tagság részére, nem azért, mintha az ágazati szereplők nem értenék pontosan a dolgukat – sokkal inkább mert elsősorban a tejtermelő ágazatban a költségtakarékos gazdálkodás soha nem látott fontossággal bír. Azok a praktikák, amelyeket egyes gazdaságokban nem alkalmaznak, mert nem ismernek, lehet, hogy éppen átfordítják a veszteséges termelési folyamatot, és nyereséget tudnak képezni.
A TT a tejértékesítés minden egyes lehetőségét komolyan szorgalmazza; ezek közé tartozik évek óta az iskolatej akció, amelynek koordinációjával és a tejfogyasztás élettani hatásait bemutató iskolai edukációs program biztosításával igyekezett eddig is elősegíteni a belföldi tejfogyasztás népszerűsítését. A tej- és tejtermékfogyasztás növelését a felnőtt lakosság körében már régen zászlajára tűzte, amihez egyébként az ösztönzés közösségi marketingeszközeit használta fel.
Az elnökség felelős munkája
A TT elnök szerepe természetesen a koordinációs munkában testesül meg, hiszen a döntések egyszemélyi felelősségét nem lehet felvállalni. Éppen ezért óriási szerepe van az elnökségnek, amely irányítja a TT tevékenységét, a két küldöttközgyűlés között. Az elnökség tagjait az érdekkörök a küldöttközgyűlésen választják a küldöttek közül, 3 éves időtartamra. Az elnökség létszáma 21 fő, amelynek összetétele úgy oszlik meg, hogy 10 fő a tejtermelői és a tejgyűjtői képviselet, 10 fő a tejfeldolgozói és a kereskedői képviselet, 1 fő a fogyasztói képviselet. Az Elnökség a Tej Terméktanács általános hatáskörű, operatív, döntéshozó, irányító testülete, amely munkájáért a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az Elnökség feladatát az Alapszabálynak és a küldöttközgyűlési határozatoknak megfelelően látja el, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Működését az elnökségi ügyrend szabályozza. Fentieken túl az Elnökség tevékenységét a Terméktanács céljának – a tejtermelés, a feldolgozás, a kereskedelem, a fogyasztás összhangjának megteremtése a piacgazdaság feltételei között – rendeli alá. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések előkészítése is az Elnökség feladata, ugyanis ez az a fórum, ahol a tagok a megalapozott információk, a jogszabályi háttérismeret birtokában, valamint az ágazat kiegyensúlyozott működésért érzett felelősség tudatában készíthetnek ajánlást a küldöttközgyűlésnek. Az elnök, illetve az Elnökség feladata, hogy a jogszabályi keretek között együttműködjön az agrárrendtartásban szerepet vállaló hatóságokkal és a tejvertikum szabályozásában, érdekképviseletében résztvevő más szervekkel. Ez a felépítmény biztosítja a hatékony terméktanácsi munkát – magyarázza Istvánfalvi Miklós -, aki már a kezdetektől több funkciót is ellátott a terméktanácsban, és termelői szféra tapasztalatait, nehézségeit kiválóan ismeri, hiszen tevőlegesen is a termelésben dolgozik. Hozzáteszi, hogy a fent említett munkamegosztás jellemezte az elmúlt közel 19 év érdekegyeztető munkáját, azonban az idei év májusától a TT életében is új időszámítás kezdődött, ami ugyan az elnökség létszámát nem befolyásolja, de sok minden más átalakulóban van.
Együttműködés a szaktárcával
A Tej Terméktanács új vezetése együtt kíván működni a kormányzati szervezetekkel a tejágazat versenyképesebbé tételében, a vidéki munkahelyek megtartásában, valamint az érdekképviseleti tevékenységben. Ezt akkor is deklarálni kell, ha az idei évben relatíve jobbak a tejtermelés feltételei, és hosszú idő után valamelyest javult a jövedelmezősége. A tejágazatban a nagyon megfogyatkozott kis-, közepes- és nagytermelőknek, feldolgozóknak is helye és fontos szerepe van – hangsúlyozza az elnök -, és nem szabad egy pillanatig sem megfeledkezni a tejágazat versenyképességének, valamint közép- és hosszú távú kiszámíthatóságának javításáról sem. A tejágazat egyike volt azoknak, amelyet a leginkább sújtott a gazdasági válság, ezért meg kell ragadni az alkalmat, amelyet a kormányzat ígért a stratégiai és partnerségi együttműködés keretében. A magyar tejtermelést nem szabad temetni, hiszen a magyar állattartás hagyományai, a termelés feltételei, az ágazatban dolgozók iránti lojalitás is ezt követeli meg. A TT továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a legkevesebb érdeksérelem érje a tejvertikumban dolgozó kis-, közepes és nagygazdaságokat és feldolgozóüzemeket. A magyar tejre igenis szükség van, a tej kiváló minősége, az állattartás növelése és a vegyes gazdálkodás fenntartása érdekében, és ehhez egyenlő versenyfeltételekre van szükség – foglalja össze a munka lényegét Istvánfalvi Miklós.
Harcban a piaci anomáliákkal
Szeptember közepén már látható volt, hogy egy hónapon belül jelentős keresleti nyomás helyeződik az EU tejpiacára, ami feltehetően a nyerstejárak emelkedésében mutatkozik meg. Ez a folyamat már el is kezdődött, hiszen a legfrissebb piaci információk szerint az ún. “spot árak” 2-3 eurocent-tel emelkednek, és a nyugat-európai szívóhatás kezd érvényesülni. Ezzel egy időben megjelent a magyar piacon – egész pontosan a keleti országrészben – egy exportorientált termék-előállításban érdekelt új piaci szereplő, amely várhatóan erős keresleti kereskedelmi magatartással kezdi meg alapanyagbázisának kiépítését, működésének stabilizálása érdekében.
Figyelmeztető jel az is, hogy a szokásos évi tejtermelési többlet – az ún. “zöld tej” alapanyagár csökkenő hatása megszűnt, sőt az időjárási viszonyok és a takarmányárak hatására az indo-
koltnál nagyobb mértékben vonták maguk után az alapanyag-előállítás szűkülését. Mindez átszabja a feldolgozók árpolitikáját is, aminek hozadékaként már elérték azt az árszintet, amely a jelenlegi kereskedelmi átadási árszinten kigazdálkodhatatlan.
Ennek következtében az áruházláncok kénytelenek lesznek:
- vagy az esetenkénti 40-50%-os, a tejre, illetve az alapvető tejtermékekre felszámított hasznuk egy részéről lemondani, és szinten tartani a fogyasztói árakat;
- vagy emelik a fogyasztói áraikat, mintegy 5-10%-ban;
- vagy bizonytalan eredetű, és minőségű importtermékdömpinggel próbálják alacsony szinten tartani az árakat.
A kereskedelmi piaci reakciókat emellett jelentősen befolyásolja a forintárfolyam mindenkori alakulása, ami a prognózisok szerint inkább stagnáló-gyengülő tendenciát mutat. Általános szabály, hogy amikor a piac mozdul – mint jelen esetben -, akkor a termékpálya szereplőinek saját helyzetüket illetően is nagyobb odafigyeléssel kell követniük az eseményeket.
Jövőkép és felkészülés a feladatokra
A TT a 2011. május 17-i küldöttközgyűlésen nemcsak a nevében változott, hanem új – a mai kor igényeihez és lehetőségeihez igazított – szakmai vezetést, irányvonalat is meghatározott. Az új szakmai program az egyéves, rövid távú feladatok mellett a két-hároméves középtávú feladatokat is meghatározza egy egységes szerkezetbe foglalva, amely egyben a fejlődés irányát meghatározza.
Miután a Terméktanács működési rendjét az Alapszabály rögzíti, az elsődleges feladat nem annak módosítása, hanem – a közel húszéves terméktanácsi működés után – az újragondolása, átalakítása. Cél, hogy az Alapszabály a Terméktanács működéséhez megfelelő jogosítványokat biztosítson, és egyben a tagsággal közvetlen, élő kapcsolat alakuljon ki, és ez a tagok tevékenységének, érdekeinek minél hatékonyabb kiszolgálását segítse. Az új Alapszabály elkészítése, közgyűlés általi elfogadása csak az első, bár legfontosabb lépés, mert ez szolgál majd alapul a Terméktanács – egyéb, a működést részleteiben meghatározó – szabályzatainak átdolgozásához. A rövid távú tervben a tagdíj csökkentése is szerepel.
Kezdeményező szándékkal kíván a TT fellépni az ágazatot érintő jogszabályalkotásban, illetve a meglévő, de változtatást igénylő szabályozás módosításában is. A szakmaközi szervezet fogalmát meg kívánják tölteni tartalommal; ehhez brüsszeli és hazai egyeztetések, tapasztalatszerzés, a törvénymódosítási normaszöveg-javaslat előkészítése és elfogadtatása szükséges.
A tejpiaci szabályozás is kiemelt szerepet kap a TT rövid és hosszú távú terveiben. A szervezet érdemi és aktív szerepet kíván betölteni a tejpiaci kapcsolatok kiegyensúlyozott működésének biztosításában. A piacszabályozási eszközök alkalmazásához megfelelő kompetenciát tartalmazó jogszabály-módosítást és megállapodások megkötését szeretnék elérni a Vidékfejlesztési Minisztériumnál.
A TT új megközelítésben kíván foglalkozni a tisztességtelen forgalmazói magatartás problematikájával, és a jövő évtől új alapokra kívánja helyezni a Terméktanács marketingtevékenységét, illetve annak finanszírozását is.
Középtávon egy “minta-szerződési” rendszert kíván bevezetni, illetve kiszámíthatóbb termékpályaviszonyokat megteremtő ármechanizmust kialakítani. A jövőben szélesíteni kívánja a kutatási, piacelemzési tevékenységet, ami segítheti a termékpálya szereplőit a tevékenységükkel kapcsolatos döntéseik meghozatalában – foglalja össze az elvégzendő feladatokat Istvánfalvi Miklós elnök.
Ez tehát röviden a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai programja, amit a tagság támogatásával a tejvertikum jövője érdekében igyekszik is megvalósítani a következő időszakban, annak érdekében, hogy a hazai tejvertikum ne az uniós tejtermelés perifériáján helyezkedjen el, hanem beilleszkedve, annak szerves részét képezze…
Nagy Zoltán
 |
Ez a cikk a
|
Hasonló téma:
