Kapcsolódik:
- 1. 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben
- 2. Kisalföldi-szigetközi növénytermesztési sikerek
- 3. Tapasztalatok 2011-ben a Nagykunságon
- 4. A Mezőföldön öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek
- 5. Zalában volt jobb évjárat is
Horváth Tamás, Baki Agrocentrum Kft.
Zalában volt jobb évjárat is
A Baki Agrocentrum Kft., Zala megye egyik vezető integrátora a saját és partnerei termelőtevékenysége, valamint a rendszeresen szervezett szakmai rendezvényei során több száz termelővel kerül kapcsolatba, ezért közvetlen információval rendelkezik a zalai növénytermesztés helyzetéről. A cég egyik kiemelt növényvédelmi szaktanácsadója, Horváth Tamás megkeresésünkre az alábbiakban foglalta össze az idei év agronómiai jellemzőit.
- Kínálja magát a kérdés, hogy mi okozta a legnagyobb kihívást a zalai megyei termelőknek a 201 l-es szezonban. – Nos, elsődlegesen a 2010. évi “özönvíz” utáni szárazság, amelyhez kiemelten kellett a gazdáknak alkalmazkodniuk. Mint ahogy a mellékelt ábrán is látható, a 2010-es 1121,5 mm mennyiségű csapadékkal szemben az idei év első 10 hónapjában 369 mm esett Zala megye szívében, Bakon és környékén. Ugyanakkor a megye egyes területein (pl. Nagykanizsa-Le-tenye térségében) még ennél is kevesebbet mértek.
Csapadékmennyiség alakulása, 2010-11, Bak, Zala megye
Érdemes tehát megvizsgálni és elemezni a különböző növénykultúrák termesztésének sajátosságait 2011-ben. A Baki Agrocentrum számára a repce egy kiemelt növény. A 2010 őszén lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt az őszi káposztarepce vetése 2-3 héttel későbbre tolódott az optimális időponthoz képest. A későn elvetett, valamint a hiányosan kelt és kiritkult repceállományok rossz kilátásokkal indultak a télbe. Több helyen az őszi gyomirtásokat sem volt érdemes elvégezni, mivel kétséges volt, hogy a repce áttelel-e megfelelő főszámmal. A szokásos 35-45 csíra/m2 sűrűséggel elvetett repcék néhány esetben alig érték el a 10-20 kikelt növény/m2 egyedszámot. Bízva abban, hogy Zala megyében a repcetermesztés mindig is jövedelmező növénytermesztési ágazat volt, illetve mert a repce költsége már ősszel elérte a 80-100 ezer Ft-t hektáronként, ezért a gazdák a 10-15 növény/m2 növénysűrűségnél már meghagyták az állományokat. Sajnos Zala megyében a jellemző alapgyomirtási technológiák következtében olyan gyomnövényflóra alakult ki (pl. pásztortáska), amely ellen a hatékony vegyszeres védekezés nem megoldott. így a kiritkult, gyér egyedszámú, 4-5 leveles repcenövények gyenge állapotban mentek a télbe. A tavasz beköszöntével meglepő módon azonban kiderült – mutatván ennek a csodálatos növénynek a regenerálódó képességét -, hogy nagyrészük áttelelt. Miután azonban a gazdák elvégezték a kora tavaszi szokásos fej trágyázást, február végén, március elején, a hirtelen éjszakai fagyok, valamint a nappali erős felmelegedés hatására a fejletlen, rövid gyökérzettel rendelkező növények felfagytak.
Ez sok helyen végérvényesen megpecsételte a gyenge állományok sorsát. A Baki Agrocentrum által integrált repceterületnek közel a 20%-át ki kellett tárcsázni.
A következő időszakok csapadékszegény időjárása tovább rontotta a kilátásokat; a ritka, gyenge állományok jellemzően 1,5-2,5 tonna közötti termést hoztak (a Zala megyei termésátlag az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint 2,1 t/ha, míg az előző évben 2,8 t/ha volt). Ezt némileg kompenzálták a magas terményárak. Pozitívumként lehet továbbá megemlíteni azt, hogy 2010-ben a sok csapadék miatt komoly sclerotinia fertőzés volt a megyében, a 2011. év szárazsága miatt azonban ebben az évben ez szerencsére elkerült bennünket.
A már említett gondok természetesen a kalászosok termelésére is kihatottak.
Az őszi kalászos gabonáink esetében is késtek a vetések, bár ez a késedelem jóval kevesebb kárt okozott, mint a repcék esetében. A tél elmúltával, köszönhetően a talaj nedvességraktározó képességének, gabonáink a száraz tavasz ellenére jól bokrosodtak, a vegetációs idő alatt a gombabetegségek tömeges fellépése nem volt jellemző. A minőségek kifejezetten jók, a termésmennyiségek pedig átlagosak voltak. Köszönhetően az évekkel ezelőtt megkezdett intenzív kalászos termesztési programunknak – amely néhány kiegyensúlyozott termőképességű intenzív malmi őszi búza termesztését helyezi előtérbe – a Baki Agrocentrum termelői számára is egy jövedelmezően eladható árualap képződött. A virágzáskori száraz időjárás miatt az idén fuzáriumos gabonatételekkel nem találkoztunk.
A tavaszi kalászosok nagyobb teret nyertek most, hiszen a kitárcsázott repcetáblák hasznosítására kettő alternatíva kínálkozott tavasszal: a vadak által nem járt helyekre kukoricát, a vadkáros helyekre tavaszi kalászost, zömében tavaszi búzát vetettek a gazdálkodók. A megnövekedett igények miatt a tavaszi kalászosok vetőmagellátása akadozott. A fokozott igényekhez alkalmazkodva kínáltunk tavaszi durumbúza vetőmagfajtákat is. Sajnos a tavaszi aszály e búzafajták termésmennyiségére és minőségére is kedvezőtlenül hatott.
A kukorica vetésterülete viszont megnövekedett, mert ez a növény jelentett alternatívát a kitárcsázott repcetáblák pótlására Zala megyében. Talán ennek is köszönhető, hogy mind a kereskedők, mind a termelők a vetőmag-ellátás akadozásával kellett, hogy szembesüljenek tavasszal. Ráadásul a kukorica fejlődése is – köszönhetően a kevés nyári csapadéknak – meglehetősen vontatottan indult. A pre- és korai posztemergens gyomirtások nem hozták az elvárt eredményt, gyakran javításra, illetve felülkezelésre szorultak.
A május első heteiben bekövetkező éjszakai fagyok a kukoricák fejlődősét némileg visszavetették. Ezek a tények, valamint a kukorica virágzásakor (július-augusztus) uralkodó száraz légköri aszály, továbbá a korábban nem látott kukoricabogár-invázió a kukorica terméseredményeit erősen csökkentette. A gazdák veszteségeit a korán és jó áron megtörtént terménykötések, valamint a betakarításkor tapasztalható kedvező víztartalmak némileg kompenzálták.
Zala megyében egyre jobban elterjed egy régi-új kultúra, a szója termesztése. Vajon mennyire volt ösztönző az idei év a szójatermelőknek? Nos az utóbbi években Zala megyében – az Agrár Környezetgazdálkodási Programnak is köszönhetően – egyre nagyobb teret nyert a szójatermesztés. A 2011-es évben a korábbi esztendőhöz képest a Baki Agrocentrum Kft. lényegesen megnövelte a szójaintegrációját. Mivel a szója egyedi klimatikus igénnyel rendelkezik, ezért az idei extrém száraz évben a terméseredményei elmaradtak a várakozásoktól. Úgy gondoljuk, a Baki Agrocentrum termelőpartnerei várhatóan nem fognak felhagyni termesztésével, köszönhetően a szója jó értékesítési árának, az alacsonyabb termesztési költségeinek, valamint annak, hogy a kalászosok számára kiváló elővetemény Ebben az évben sok olyan termesztéstechnológiai megfigyelést tettünk ezzel a növénynyel kapcsolatban, ami a közeljövőben sikeresebbé teheti a zalai termelőket. Többek között törekednünk kell a termőhelyhez illő, megfelelő érésidejű fajta kiválasztására. A vetésidő, illetve a vetőmagnorma megfelelő megválasztása is javítaná a szójatermesztés sikerességét. Nem utolsósorban betakarításának megfelelő időzítése, illetve a veszteségcsökkentő adapterek beszerzése is elősegítené a növény jövedelmezőségét.
Összességében a 2011-es esztendő nem tartozik igazán a sikeres évjáratok közé, az aszály okozta kieséseket azonban a korábbiaknál kedvezőbb felvásárlási árak mellett a zalai termelők szorgalma és sokéves kiváló szakmai gyakorlata kompenzálta. így, ha szerény eredménnyel is, de pozitívan zárták az idei növénytermesztési évet.
Kapcsolódik:
- 1. 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben
- 2. Kisalföldi-szigetközi növénytermesztési sikerek
- 3. Tapasztalatok 2011-ben a Nagykunságon
- 4. A Mezőföldön öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek
- 5. Zalában volt jobb évjárat is
Nagy Zoltán
 |
Ez a cikk a
|
Hasonló téma:
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 1.
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 4.
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 3.
- 2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 2.
- Érdemes minél több részletben, eltérő időpontokban lekötni terményünket
- MezőHír – 2011-02 – február
- MezőHír – 2011-04 – április
- Nagy volt az érdeklődés a Fertilia műtrágya árverésén
- MezőHír – 2011-08 – augusztus
- Már második éve Magyarországon a KUXXAR (FAO 350)
