2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 4.

Címke: , , ,
Kategória: Növénytermesztés

Lajtos János, Sárbogárd, családi gazdálkodó

A Mezőföldön öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek

A Sárbogárdon gazdálkodó Lajtos János – családi gazdálkodó – területeinek mintegy 60%-a a sármelléki-sárréti mélyebben fekvő öntéstalajokon, 40%-a pedig a magasabban fekvő, jellemzően jól művelhető mezőföldi részeken található.

– Ahhoz, hogy a 2011-es gazdasági évet reálisan értékelni lehessen, visz-sza kell nyúlni egészen 2009 őszéig, amikor ideális körülmények között sikerült elvégezni az őszi munkákat a tápanyagpótlástól a talajmunkákig, és a következő év indulásáig teljes nyugalomjellemezte a gazdálkodás menetét. Ez a nyugalom valójában egy vihar előtti csendnek minősíthető ennyi idő távlatából, mert májusban átvette az időjárás az irányítást a gazdálkodás felett. Egymást érték a csapadékzónák, aminek következtében a búza és a repce kényszerbetakarítása egészen szeptemberig elhúzódott, óriási veszteségeket okozva.

A 2010-es év 1170 mm csapadékkal zárult, ami rekordnak számít, és emberemlékezet óta nem volt ilyen a térségben. A szokásos, átlagos meny-nyiség 480-600 mm közötti a Mezőföldön, de most ennek a duplája esett. Ez természetesen azt jelentette, hogy az őszi betakarítás is alaposan elhúzódott, és 2011 februárjában fejeződött be, az utolsó kukoricák levágásával. Ebből természetesen újabb bonyodalmak származtak, elsősorban a kukorica szállítási szerződésének nem teljesítése miatt, amit peres útra kellett terelni, és amely eljárás a mai napig nem zárult le. Az időjárás tehát felülírta a gazdálkodás menetét a kevéske közel 40 Ak-ás, illetve a gyengébb, 17-22 Ak-ás földeken egyaránt. A gyakorlat több évtized távlatából az, hogy öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek – foglal állást realista módon Lajtos János.


– 2010 egyértelműen ilyen év volt, és persze óriási várakozás előzte meg ezek után a 2011-es gazdasági évet. Szerencsére amit az időjárás elrontott, azt helyre is hozta, és idén egészen jó eredmények születtek. A növénytermesztés szakmai értelemben persze soha nem lehet teljes, hiszen a klasszikus vetésforgó kialakításának az esélye sincs meg; azt jó ideje már a gazdasági kényszer határozza meg, és a vetésváltást a legnagyobb árbevételre kell megtervezni.

A vezető növénykultúra a kukorica, amellett pedig a napraforgó a “nyerő”. Az idei év őszén azonban már szükségesé vált az őszi búza vetése is, mert nem szerencsés, ha a kukoricának a napraforgó a váltónövénye. A talajművelési eljárásokra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a forgatásos, illetve forgatás nélküli megoldások körülményekhez igazított váltogatásával. Egy jó kukoricatermés után a szármaradványok tömege – ami akár 5-6 tonna/ha – bizony mindenképpen indokolja a szántást, amelyet elmunkálás követ. A napraforgó és búza tarlóját viszont forgatás nélküli műveléssel műveljük be, előbbit ősszel kétszer is érdemes kelésre bírni, hogy a következő évi vetésben ne okozzon árvakelést, és a gyomok is minél nagyobb számban pusztuljanak. Persze ezt tavasszal is érdemes még vetés előtt kétszer megismételni, a lényegesen tisztább kultúrák érdekében. Ez különösen a 2010. évi sok csapadék után volt indokolt, nem beszélve arról, hogy a talajok tömörödése még intenzívebben ment végbe, amit meg kellett szüntetni.

Sajnos egy ilyen csapadékos év után két másik is eltelik, mire a talajok vízgazdálkodását, fizikai állapotát és talajéletét rendbe lehet hozni. Ez kétségtelenül nagy odafigyelést követel, de a rendezőelv az, hogy “mindig azt kell elvégezni a földdel, amit éppen lehet” – a cél érdekében. Üzemszerűen ez persze nem megy, csak akkor, amikor a feltételek adottak a műveléshez. Akkor viszont két nap és két éjjel mennek a traktorok a megfelelő talajművelő géppel.

Az idei évben mindössze 230 mm eső volt október 20-áig, ami bizony erősen behatárolta a talajmunkák menetét. Már a tavasz is 250 ha szántatlan földdel indult, amit viszont akkor megszántani óriási hiba lett volna, mert a tavaszi szárazságban nem lehetett volna elművelni. A Simba gépekkel dolgozó angolok példáján elindulva jött az ötlet – és a gyors vásárlás is utána -, ami megoldotta tavasszal a talajművelési gondokat. Ennek köszönhetően a május 10-én elvetett napraforgó 3,2 t/ ha termést adott, és az október végén finiselő kukorica termésátlaga is megközelítette a 10 t/ha-t. A szántás viszont fizikai értelemben kétségtelenül durva beavatkozás a talaj fizikájába, ugyanakkor mégis talaj gyógyító művelet -fogalmaz Lajtos János -, és a tapasztalatok alapján a kukorica után nagyon üdvözítő. Nagyon sok téli csapadék befogadásáról kell felelősen gondolkodni, és erre a szántás a megoldás.

A növényvédelem szempontjából az idei száraz év a napraforgóban és a kukoricában sem okozott különösebb gondot – hiszen már mindenütt a posz-temergens kezelések dominálnak -, kizárólag a vegetáció szempontjából volt kevés az eső, hiszen a tenyészidőszak-ra mindössze 120 mm jutott. A korai vetéseknek egyáltalán nem kedvezett a csapadék eloszlása, de a késői vetések már virágzásban kaptak esőt. A szerencse is közrejátszott tehát abban, hogy mind a napraforgó, mind a kukorica szépen tudott fejlődni, jól hasznosította a tápanyagot, és nem volt egyszer sem légköri aszály, ami általában nagy kárt okoz ezen a vidéken.

Az őszi menetrend aztán a repcével indult, de ez az akarat és felkészülés ellenére nem sikerült, mert a szárazságban egyszerűen nem kelt ki. A helyén azóta már őszibúzavetés díszlik, majd a további vetések a kukorica után összesen 90 ha-t tesznek ki, amitől a jövő évben nem különösebben nagy termést, inkább elsősorban a vetésváltás megpezsdülését lehet remélni.

Ha utólag be lehetne avatkozni a 2011-es év növénytermesztési folyamataiba, akkor azért mindig vannak apróságnak tűnő technológiai elemek, amelyeket másképp végezne ez ember – így Lajtos János. – Ilyen például a fejtrágyázás, amelynél még több részletben kellene az adagok kijuttatni, a jobb hasznosulás érdekében, amíg az állományokba bele lehet menni. Ugyancsak fontos lenne a sorközművelést szorgalmazna, a tömörödött talajokon, ami a gyökérzet oxigénellátását segítené elő.

Összességében tehát a 2011-es gazdasági év úgy jellemezhető, hogy “soha rosszabbat!” Ez természetesen nem csak a termelési viszonyokra és terméseredményekre értendő, de a piaci viszonyokra is. Végre nem fil-lérezés folyt, és a terménynek ma is van tisztességes ára. Már nagyon régen várták a termelők ezt a helyzetet, amikor az árak jó terméseredményekkel párosulnak, hiszen ilyenkor van magas árbevétel, tisztes nyereség, és ekkor lehet a bővített újratermelésben gondolkodni. Persze ez a szituáció egyáltalán nem biztos, hogy konzerválható a következő évekre… Lajtos János igyekszik családi gazdaságában egyre precízebben gazdálkodni, elmozdulni egy biztonságosabb, jobban kiszámítható növénytermesztés felé, ami természetesen a költségek növekedésével is együtt jár. Ugyanakkor a terméseredményekben visszaköszön a gondoskodás, a tápanyag-visszapótlás alapossága, a talajművelés precizitása és a pontos növényvédelmi munka. Igaz, hogy növekednek a költségek -150-200.000 Ft/ha-nál járnak- de nyomukban az arányosnál is jobban nőhet az árbevétel és a nyereség, miközben ennél is fontosabb, hogy ez esetben csökken valamelyest a termelés kockázata, így van lehetőség a technikai felszereltség korszerűsítésére, a minőségi erő- és munkagépek beszerzésére, ami szintén egy kicsit közelebb visz a nagyobb termésbiztonság megteremtéséhez.

Ha a következő években hasonlóan alakulnának a termés- és jövedelmezőségi viszonyok, akkor a gyengébb adottságú termőhelyeken is egy kicsit jobban magához térhetne a magyar mezőgazdaság…

Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/11 - november-decemberi számában jelent meg.

Minden harmadik gazdálkodó tervez öntözésfejlesztést

Az árutermelő gazdaságok közel egyharmada tervez öntözéssel kapcsolatos beruházást. Ötből kettő gazdaságban a megújuló energiaforrások használatát tervezik, míg a termálvíz hasznosítása minden 29. gazdálkodó terveiben szerepel. A gazdák döntő hányada tehát bizakodó a gazdaság jövőjét tekintve, amit a fejlesztési szándék magas aránya mutat.

A Gulyás Antal emlékérem díjazottja 2015-ben

Amint arról a korábbi években is beszámoltunk, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete emlékérmet alapított Gulyás Antalnak, az agrárfakultás jogelőd intézménye neves növénykórtan professzorának tiszteletére.

Személyesen ismerjük ügyfeleinket

A Takarékbank 1 500 kirendeltségével a legszélesebb hálózattal rendelkező pénzintézet Magyarországon. A bank sikeres éveket tud maga mögött. Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a vállalat bemutatása mellett az általuk létrehozott Takarék Agrár Központ piaci elemzéseinek ismertetésében is segítségünkre volt.

HARDI – nálunk már majdnem két évtizede bizonyít!

A hajdúnánási székhelyű Agroszoltek Kft.-nél közel két évtizede HARDI permetezőgépekkel látják el a növényvédelmi feladatokat. Péter Imre és Váradi Sándor ügyvezető tulajdonosokat kérdeztük a hosszú évek tapasztalatairól.

Állattenyésztés évösszegzés 2015 :: Elindult a konszolidáció?

A fontosabb magyar állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott, azután növekedésnek indult. A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány. 2014 decemberében 802000 szarvasmarhát tartottak Magyarországon.

Szántóföldre vagy ültetvénybe keres permetezőt? – A Caffini profi megoldást kínál!

A Caffini permetezőgyár büszkén állíthatja, hogy a széles termékpalettának és a gazdag opciós listának köszönhetően még különleges igények kielégítésére is van mód, amennyiben permetezésről van szó.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

A sertéstenyésztés fejlesztése jelentős támogatásokkal

A Vidékfejlesztési Program keretein belül 2016 elején lehetőség nyílik európai uniós támogatás igénybevételével tenyész- és hízótelep építésére és felújítására. A Bonafarm Csoport segíteni kívánja jelenlegi és leendő partnereit a fejlesztési elképzeléseik kialakításában, a finanszírozás megszervezésében és a források megszerzésére irányuló pályázatok elkészítésében, benyújtásában.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.

Klíma a csúcson

Javaslom, fogadjuk el: elfogadható klíma nélkül nincs életnek nevezhető élet. Ahhoz, hogy jól érezhessük magunkat, sok tényező kedvező együttállása szükséges. Vegyük előre a természetet, mert szerintem jó okunk van rá.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-87z