2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 4.

Címke: , , ,
Kategória: Növénytermesztés

Lajtos János, Sárbogárd, családi gazdálkodó

A Mezőföldön öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek

A Sárbogárdon gazdálkodó Lajtos János – családi gazdálkodó – területeinek mintegy 60%-a a sármelléki-sárréti mélyebben fekvő öntéstalajokon, 40%-a pedig a magasabban fekvő, jellemzően jól művelhető mezőföldi részeken található.

– Ahhoz, hogy a 2011-es gazdasági évet reálisan értékelni lehessen, visz-sza kell nyúlni egészen 2009 őszéig, amikor ideális körülmények között sikerült elvégezni az őszi munkákat a tápanyagpótlástól a talajmunkákig, és a következő év indulásáig teljes nyugalomjellemezte a gazdálkodás menetét. Ez a nyugalom valójában egy vihar előtti csendnek minősíthető ennyi idő távlatából, mert májusban átvette az időjárás az irányítást a gazdálkodás felett. Egymást érték a csapadékzónák, aminek következtében a búza és a repce kényszerbetakarítása egészen szeptemberig elhúzódott, óriási veszteségeket okozva.

A 2010-es év 1170 mm csapadékkal zárult, ami rekordnak számít, és emberemlékezet óta nem volt ilyen a térségben. A szokásos, átlagos meny-nyiség 480-600 mm közötti a Mezőföldön, de most ennek a duplája esett. Ez természetesen azt jelentette, hogy az őszi betakarítás is alaposan elhúzódott, és 2011 februárjában fejeződött be, az utolsó kukoricák levágásával. Ebből természetesen újabb bonyodalmak származtak, elsősorban a kukorica szállítási szerződésének nem teljesítése miatt, amit peres útra kellett terelni, és amely eljárás a mai napig nem zárult le. Az időjárás tehát felülírta a gazdálkodás menetét a kevéske közel 40 Ak-ás, illetve a gyengébb, 17-22 Ak-ás földeken egyaránt. A gyakorlat több évtized távlatából az, hogy öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek – foglal állást realista módon Lajtos János.

– 2010 egyértelműen ilyen év volt, és persze óriási várakozás előzte meg ezek után a 2011-es gazdasági évet. Szerencsére amit az időjárás elrontott, azt helyre is hozta, és idén egészen jó eredmények születtek. A növénytermesztés szakmai értelemben persze soha nem lehet teljes, hiszen a klasszikus vetésforgó kialakításának az esélye sincs meg; azt jó ideje már a gazdasági kényszer határozza meg, és a vetésváltást a legnagyobb árbevételre kell megtervezni.

A vezető növénykultúra a kukorica, amellett pedig a napraforgó a “nyerő”. Az idei év őszén azonban már szükségesé vált az őszi búza vetése is, mert nem szerencsés, ha a kukoricának a napraforgó a váltónövénye. A talajművelési eljárásokra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a forgatásos, illetve forgatás nélküli megoldások körülményekhez igazított váltogatásával. Egy jó kukoricatermés után a szármaradványok tömege – ami akár 5-6 tonna/ha – bizony mindenképpen indokolja a szántást, amelyet elmunkálás követ. A napraforgó és búza tarlóját viszont forgatás nélküli műveléssel műveljük be, előbbit ősszel kétszer is érdemes kelésre bírni, hogy a következő évi vetésben ne okozzon árvakelést, és a gyomok is minél nagyobb számban pusztuljanak. Persze ezt tavasszal is érdemes még vetés előtt kétszer megismételni, a lényegesen tisztább kultúrák érdekében. Ez különösen a 2010. évi sok csapadék után volt indokolt, nem beszélve arról, hogy a talajok tömörödése még intenzívebben ment végbe, amit meg kellett szüntetni.

Sajnos egy ilyen csapadékos év után két másik is eltelik, mire a talajok vízgazdálkodását, fizikai állapotát és talajéletét rendbe lehet hozni. Ez kétségtelenül nagy odafigyelést követel, de a rendezőelv az, hogy “mindig azt kell elvégezni a földdel, amit éppen lehet” – a cél érdekében. Üzemszerűen ez persze nem megy, csak akkor, amikor a feltételek adottak a műveléshez. Akkor viszont két nap és két éjjel mennek a traktorok a megfelelő talajművelő géppel.

Az idei évben mindössze 230 mm eső volt október 20-áig, ami bizony erősen behatárolta a talajmunkák menetét. Már a tavasz is 250 ha szántatlan földdel indult, amit viszont akkor megszántani óriási hiba lett volna, mert a tavaszi szárazságban nem lehetett volna elművelni. A Simba gépekkel dolgozó angolok példáján elindulva jött az ötlet – és a gyors vásárlás is utána -, ami megoldotta tavasszal a talajművelési gondokat. Ennek köszönhetően a május 10-én elvetett napraforgó 3,2 t/ ha termést adott, és az október végén finiselő kukorica termésátlaga is megközelítette a 10 t/ha-t. A szántás viszont fizikai értelemben kétségtelenül durva beavatkozás a talaj fizikájába, ugyanakkor mégis talaj gyógyító művelet -fogalmaz Lajtos János -, és a tapasztalatok alapján a kukorica után nagyon üdvözítő. Nagyon sok téli csapadék befogadásáról kell felelősen gondolkodni, és erre a szántás a megoldás.

A növényvédelem szempontjából az idei száraz év a napraforgóban és a kukoricában sem okozott különösebb gondot – hiszen már mindenütt a posz-temergens kezelések dominálnak -, kizárólag a vegetáció szempontjából volt kevés az eső, hiszen a tenyészidőszak-ra mindössze 120 mm jutott. A korai vetéseknek egyáltalán nem kedvezett a csapadék eloszlása, de a késői vetések már virágzásban kaptak esőt. A szerencse is közrejátszott tehát abban, hogy mind a napraforgó, mind a kukorica szépen tudott fejlődni, jól hasznosította a tápanyagot, és nem volt egyszer sem légköri aszály, ami általában nagy kárt okoz ezen a vidéken.

Az őszi menetrend aztán a repcével indult, de ez az akarat és felkészülés ellenére nem sikerült, mert a szárazságban egyszerűen nem kelt ki. A helyén azóta már őszibúzavetés díszlik, majd a további vetések a kukorica után összesen 90 ha-t tesznek ki, amitől a jövő évben nem különösebben nagy termést, inkább elsősorban a vetésváltás megpezsdülését lehet remélni.

Ha utólag be lehetne avatkozni a 2011-es év növénytermesztési folyamataiba, akkor azért mindig vannak apróságnak tűnő technológiai elemek, amelyeket másképp végezne ez ember – így Lajtos János. – Ilyen például a fejtrágyázás, amelynél még több részletben kellene az adagok kijuttatni, a jobb hasznosulás érdekében, amíg az állományokba bele lehet menni. Ugyancsak fontos lenne a sorközművelést szorgalmazna, a tömörödött talajokon, ami a gyökérzet oxigénellátását segítené elő.

Összességében tehát a 2011-es gazdasági év úgy jellemezhető, hogy “soha rosszabbat!” Ez természetesen nem csak a termelési viszonyokra és terméseredményekre értendő, de a piaci viszonyokra is. Végre nem fil-lérezés folyt, és a terménynek ma is van tisztességes ára. Már nagyon régen várták a termelők ezt a helyzetet, amikor az árak jó terméseredményekkel párosulnak, hiszen ilyenkor van magas árbevétel, tisztes nyereség, és ekkor lehet a bővített újratermelésben gondolkodni. Persze ez a szituáció egyáltalán nem biztos, hogy konzerválható a következő évekre… Lajtos János igyekszik családi gazdaságában egyre precízebben gazdálkodni, elmozdulni egy biztonságosabb, jobban kiszámítható növénytermesztés felé, ami természetesen a költségek növekedésével is együtt jár. Ugyanakkor a terméseredményekben visszaköszön a gondoskodás, a tápanyag-visszapótlás alapossága, a talajművelés precizitása és a pontos növényvédelmi munka. Igaz, hogy növekednek a költségek -150-200.000 Ft/ha-nál járnak- de nyomukban az arányosnál is jobban nőhet az árbevétel és a nyereség, miközben ennél is fontosabb, hogy ez esetben csökken valamelyest a termelés kockázata, így van lehetőség a technikai felszereltség korszerűsítésére, a minőségi erő- és munkagépek beszerzésére, ami szintén egy kicsit közelebb visz a nagyobb termésbiztonság megteremtéséhez.

Ha a következő években hasonlóan alakulnának a termés- és jövedelmezőségi viszonyok, akkor a gyengébb adottságú termőhelyeken is egy kicsit jobban magához térhetne a magyar mezőgazdaság…

Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/11 - november-decemberi számában jelent meg.

Juh szakmai nap

Évek óta nagy érdeklődés mellett sikeresen rendezzük a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztők szakmai napját. A legújabb, elterjesztésre érett gyakorlati- és kutatási, fejlesztési eredményeket mutatjuk be, ajánljuk partnereinknek. Olyannyira híre ment ezeknek a „Road Showjainknak”, hogy a juhágazat szereplői javasolták, kérték: rendezzük meg az első Juh Szakmai Napot is. Május 13-án – a „dologidő” ellenére – több mint félszázan jöttek el a juhtenyésztési szakmai napunkra, Sarlóspusztára.

DuPont Pioneer Repcekatalógus 2015

Örömmel szeretnénk tájékoztatni Önt, hogy megjelent a DuPont Pioneer 2015-ös Repcekatalógusa!

Zeagran Top – Mindent visz

Idén megújult a Nufarm gyomirtószer-csomagja, amely a kukorica állománygyomirtására teljes körű megoldást kínál.

Váltson most Trimble robotpilótára beszámításos akció keretén belül!

Sokszor hangoztattuk, hogy a GPS beruházást egy különálló beruházásként érdemes kezelni speciális terület révén. Az általunk forgalmazott Trimble eszközök nem kötik meg az Ön kezét vegyes erő- és munkagép park esetén sem. A Trimble eszközök márkafüggetlen megoldást kínálnak a precíziós gazdálkodás minden szintjére.

150 éve a holnapért – 150 éves a BASF

A BASF 1865 óta a jövő kihívásaira a kémia megoldásaival válaszol. A világ legnagyobb vegyipari vállalata bemutatja, hogy milyen újításokkal teremt fenntartható megoldásokat.

VITERRA – a köztesnövény vetőmagkeverékek csúcsa (+80 €/ha támogatás)

A VITERRA köztesnövény vetőmagkeverékek megfelelnek a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet előírásainak, használatukkal teljesíthető az ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölése, ezáltal 80 €/ha támogatás hívható le.

Több szektorban is sikeres agrárszakember

Gazdász körökben mindig furcsa gondolatokat ébreszt, hogy városi indíttatású gyerekből hogyan lehet az idők folyamán kiváló, elfogadott és magas szakmai teljesítményt nyújtó agrárszakember. A receptet nem lehet pontosan tudni, de bizonyosan kell hozzá alapérdeklődés, végtelen kitartás és szorgalom. Amikor pedig ráérez valaki az ízére, akkor már megy minden magától. Így gondolja ezt Fürst János (66) is, aki gyakorló mezőgazdászként a tsz-elnökségig vitte, de miután onnan már nem volt feljebb, hát a terménykereskedelemben kamatoztatta tapasztalatait és német, angol nyelvtudását.

Szőlőültetvények növényvédelme a gyakorlatban

A szőlőültetvények tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Kertészeti újdonságok az Odisystől

Az AGROmashEXPO szakkiállítás zárónapján sikerült az Odisys Bt. standján Hernek Zoltán tulajdonos-ügyvezetőt egy néhány perces beszélgetésre kiszakítani az érdeklődők gyűrűjéből. Az interjú során a kertészeti ágazat helyzetének rövid értékelésére és természetesen a cég termékpalettájának ismertetésére is sor került.

Sörárpa-termesztési kilátások 2015-ben

A sörárpa termesztése látott szebb napokat is Magyarországon. Igaz, akkoriban legalább hat sörgyár várta a nagy termést, és kompromisszumos módon a gyengébb minőség átvételére is sort kerített, ha a sörtermelés alapanyaga veszélybe került.


Tovább...

31221