2011 a szélsőségek éve volt a növénytermesztésben – 4.

Címke: lajtos jános, mezőföld, nagy zoltán, visszatekintés
Kategória: Növénytermesztés

Lajtos János, Sárbogárd, családi gazdálkodó

A Mezőföldön öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek

A Sárbogárdon gazdálkodó Lajtos János – családi gazdálkodó – területeinek mintegy 60%-a a sármelléki-sárréti mélyebben fekvő öntéstalajokon, 40%-a pedig a magasabban fekvő, jellemzően jól művelhető mezőföldi részeken található.

– Ahhoz, hogy a 2011-es gazdasági évet reálisan értékelni lehessen, visz-sza kell nyúlni egészen 2009 őszéig, amikor ideális körülmények között sikerült elvégezni az őszi munkákat a tápanyagpótlástól a talajmunkákig, és a következő év indulásáig teljes nyugalomjellemezte a gazdálkodás menetét. Ez a nyugalom valójában egy vihar előtti csendnek minősíthető ennyi idő távlatából, mert májusban átvette az időjárás az irányítást a gazdálkodás felett. Egymást érték a csapadékzónák, aminek következtében a búza és a repce kényszerbetakarítása egészen szeptemberig elhúzódott, óriási veszteségeket okozva.

A 2010-es év 1170 mm csapadékkal zárult, ami rekordnak számít, és emberemlékezet óta nem volt ilyen a térségben. A szokásos, átlagos meny-nyiség 480-600 mm közötti a Mezőföldön, de most ennek a duplája esett. Ez természetesen azt jelentette, hogy az őszi betakarítás is alaposan elhúzódott, és 2011 februárjában fejeződött be, az utolsó kukoricák levágásával. Ebből természetesen újabb bonyodalmak származtak, elsősorban a kukorica szállítási szerződésének nem teljesítése miatt, amit peres útra kellett terelni, és amely eljárás a mai napig nem zárult le. Az időjárás tehát felülírta a gazdálkodás menetét a kevéske közel 40 Ak-ás, illetve a gyengébb, 17-22 Ak-ás földeken egyaránt. A gyakorlat több évtized távlatából az, hogy öt évből egyet oda kell adni az időjárás szeszélyeinek – foglal állást realista módon Lajtos János.

– 2010 egyértelműen ilyen év volt, és persze óriási várakozás előzte meg ezek után a 2011-es gazdasági évet. Szerencsére amit az időjárás elrontott, azt helyre is hozta, és idén egészen jó eredmények születtek. A növénytermesztés szakmai értelemben persze soha nem lehet teljes, hiszen a klasszikus vetésforgó kialakításának az esélye sincs meg; azt jó ideje már a gazdasági kényszer határozza meg, és a vetésváltást a legnagyobb árbevételre kell megtervezni.

A vezető növénykultúra a kukorica, amellett pedig a napraforgó a “nyerő”. Az idei év őszén azonban már szükségesé vált az őszi búza vetése is, mert nem szerencsés, ha a kukoricának a napraforgó a váltónövénye. A talajművelési eljárásokra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a forgatásos, illetve forgatás nélküli megoldások körülményekhez igazított váltogatásával. Egy jó kukoricatermés után a szármaradványok tömege – ami akár 5-6 tonna/ha – bizony mindenképpen indokolja a szántást, amelyet elmunkálás követ. A napraforgó és búza tarlóját viszont forgatás nélküli műveléssel műveljük be, előbbit ősszel kétszer is érdemes kelésre bírni, hogy a következő évi vetésben ne okozzon árvakelést, és a gyomok is minél nagyobb számban pusztuljanak. Persze ezt tavasszal is érdemes még vetés előtt kétszer megismételni, a lényegesen tisztább kultúrák érdekében. Ez különösen a 2010. évi sok csapadék után volt indokolt, nem beszélve arról, hogy a talajok tömörödése még intenzívebben ment végbe, amit meg kellett szüntetni.

Sajnos egy ilyen csapadékos év után két másik is eltelik, mire a talajok vízgazdálkodását, fizikai állapotát és talajéletét rendbe lehet hozni. Ez kétségtelenül nagy odafigyelést követel, de a rendezőelv az, hogy “mindig azt kell elvégezni a földdel, amit éppen lehet” – a cél érdekében. Üzemszerűen ez persze nem megy, csak akkor, amikor a feltételek adottak a műveléshez. Akkor viszont két nap és két éjjel mennek a traktorok a megfelelő talajművelő géppel.

Az idei évben mindössze 230 mm eső volt október 20-áig, ami bizony erősen behatárolta a talajmunkák menetét. Már a tavasz is 250 ha szántatlan földdel indult, amit viszont akkor megszántani óriási hiba lett volna, mert a tavaszi szárazságban nem lehetett volna elművelni. A Simba gépekkel dolgozó angolok példáján elindulva jött az ötlet – és a gyors vásárlás is utána -, ami megoldotta tavasszal a talajművelési gondokat. Ennek köszönhetően a május 10-én elvetett napraforgó 3,2 t/ ha termést adott, és az október végén finiselő kukorica termésátlaga is megközelítette a 10 t/ha-t. A szántás viszont fizikai értelemben kétségtelenül durva beavatkozás a talaj fizikájába, ugyanakkor mégis talaj gyógyító művelet -fogalmaz Lajtos János -, és a tapasztalatok alapján a kukorica után nagyon üdvözítő. Nagyon sok téli csapadék befogadásáról kell felelősen gondolkodni, és erre a szántás a megoldás.

A növényvédelem szempontjából az idei száraz év a napraforgóban és a kukoricában sem okozott különösebb gondot – hiszen már mindenütt a posz-temergens kezelések dominálnak -, kizárólag a vegetáció szempontjából volt kevés az eső, hiszen a tenyészidőszak-ra mindössze 120 mm jutott. A korai vetéseknek egyáltalán nem kedvezett a csapadék eloszlása, de a késői vetések már virágzásban kaptak esőt. A szerencse is közrejátszott tehát abban, hogy mind a napraforgó, mind a kukorica szépen tudott fejlődni, jól hasznosította a tápanyagot, és nem volt egyszer sem légköri aszály, ami általában nagy kárt okoz ezen a vidéken.

Az őszi menetrend aztán a repcével indult, de ez az akarat és felkészülés ellenére nem sikerült, mert a szárazságban egyszerűen nem kelt ki. A helyén azóta már őszibúzavetés díszlik, majd a további vetések a kukorica után összesen 90 ha-t tesznek ki, amitől a jövő évben nem különösebben nagy termést, inkább elsősorban a vetésváltás megpezsdülését lehet remélni.

Ha utólag be lehetne avatkozni a 2011-es év növénytermesztési folyamataiba, akkor azért mindig vannak apróságnak tűnő technológiai elemek, amelyeket másképp végezne ez ember – így Lajtos János. – Ilyen például a fejtrágyázás, amelynél még több részletben kellene az adagok kijuttatni, a jobb hasznosulás érdekében, amíg az állományokba bele lehet menni. Ugyancsak fontos lenne a sorközművelést szorgalmazna, a tömörödött talajokon, ami a gyökérzet oxigénellátását segítené elő.

Összességében tehát a 2011-es gazdasági év úgy jellemezhető, hogy “soha rosszabbat!” Ez természetesen nem csak a termelési viszonyokra és terméseredményekre értendő, de a piaci viszonyokra is. Végre nem fil-lérezés folyt, és a terménynek ma is van tisztességes ára. Már nagyon régen várták a termelők ezt a helyzetet, amikor az árak jó terméseredményekkel párosulnak, hiszen ilyenkor van magas árbevétel, tisztes nyereség, és ekkor lehet a bővített újratermelésben gondolkodni. Persze ez a szituáció egyáltalán nem biztos, hogy konzerválható a következő évekre… Lajtos János igyekszik családi gazdaságában egyre precízebben gazdálkodni, elmozdulni egy biztonságosabb, jobban kiszámítható növénytermesztés felé, ami természetesen a költségek növekedésével is együtt jár. Ugyanakkor a terméseredményekben visszaköszön a gondoskodás, a tápanyag-visszapótlás alapossága, a talajművelés precizitása és a pontos növényvédelmi munka. Igaz, hogy növekednek a költségek -150-200.000 Ft/ha-nál járnak- de nyomukban az arányosnál is jobban nőhet az árbevétel és a nyereség, miközben ennél is fontosabb, hogy ez esetben csökken valamelyest a termelés kockázata, így van lehetőség a technikai felszereltség korszerűsítésére, a minőségi erő- és munkagépek beszerzésére, ami szintén egy kicsit közelebb visz a nagyobb termésbiztonság megteremtéséhez.

Ha a következő években hasonlóan alakulnának a termés- és jövedelmezőségi viszonyok, akkor a gyengébb adottságú termőhelyeken is egy kicsit jobban magához térhetne a magyar mezőgazdaság…

Nagy Zoltán



Ez a cikk a MezőHír 2011/11 - november-decemberi számában jelent meg.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC5031- KINEK AJÁNLJUK?

Az aszály az egyébként nagy terméspotenciálú táblákon is időről időre fenyegeti a termés biztonságát. Ezért jó megoldás a DKC5031 minden olyan termelőnek, aki igazán sokat szeretne termelni, de ugyanakkor minimalizálni szeretné a termelés kockázatát. DKC5031- HD hibrid* Termékjellemzők: FAO 460–480

Okszerű talajművelés Győrffy Béla nyomán

Talajművelési kihívásokról csak az utóbbi évtizedekben beszélünk. A klasszikus szerzők a növények igényének kielégítését elsődleges feladatnak tartották, s nem kihívásnak. A több évszázadot átfogó időszak ezért kaphatta a növényközpontú művelés kora elnevezést (Birkás, 2009). A növények vélt vagy valós igényének teljesítése óhatatlan járult hozzá a talajminőség romlásához. Bár a talajokat veszélyeztető jelenségek egyre nagyobb teret kaptak a szakirodalomban, az első talajvédelmi intézkedésekre az 1960-as évek közepétől került sor. Ehhez a talajfizika fejlődése és kezdeti eredményei is hozzájárultak. Az időszak (~1975-2000) a talajközpontú művelés kora besorolást kapta. A klíma szélsőségek gyakorisága a talaj fokozott védelmét sürgeti, amelyben a művelés feladata a klíma eredetű károk enyhítése. Az időszakot a sok aggodalomra okot adó évtől (1999/2000) a klímaközpontú művelés korának nevezhetjük.

CLEARFIELD PLUS napraforgó hibridek a még korszerűbb, még produktívabb és még biztonságosabb napraforgó-termesztés érdekében

A napraforgó-termesztés biztonságának és jövedelmezőségének növelését - a genetikai fejlődésen túl - a gyomirtás hatékonyságában rejlő tartalékok kiaknázása teszi lehetővé. A gyomirtó szernek ellenálló hibridek termesztésén alapuló gyomszabályozási technológia ezért töretlenül fejlődik egész Európában, így Magyarországon is. Az ehhez kapcsolódó napraforgó hibridek nemesítése a SAATEN-UNION részéről kiemelt jelentőségű, így hazánkban is elsőként kezdi meg azon újgenerációs, CLEARFIELD PLUS napraforgó hibridek forgalmazását, melyek a hamarosan elérhető, új gyomirtási rendszerben is alkalmazhatóak lesznek.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC4717- KINEK AJÁNLJUK?

Akik nagyobb termést szeretnének, de nem feltétlenül szeretnék vállalni a magas tőszám kockázatát, így számukra a DKC4717 kiváló megoldás a továbblépéshez.

Az EURALIS megújult hibridválasztéka

2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon egy teljesen új genetikai háttérrel rendelkező kukoricahibrid-családot vezetett be, Tropical Dent© néven. Mit is jelent ez? Eddig a nemesítők az ún. európai flint (simaszemű) és az amerikai dent (lófogú) kukoricákat keresztezték egymással, hogy minél előnyösebb tulajdonságú hibrideket kapjanak. Az Euralis nemesítői továbbfejlesztették a kutatásokat. A 10 éves projekt során egy trópusi országokból származó, teljesen új vonalat fedeztek fel, amely genetikai szempontból nagyon távol áll a jelenleg használatos típusoktól. Ez a Tropical Dent© család, amely nagyon jól kereszteződik az összes eddig létező csoporttal. A heterózis hatás kitűnőnek bizonyult. Az új genetikát az Euralis a korai és késői nemesítési programjával is egyesítette.

Hogyan szerepeltek az EURALIS napraforgóhibridjei 2014-ben?

2014-ben a napraforgó vetésterülete 615 000 ha volt, amelyet nagy nehézségek árán sikerült betakarítani, 2,65 t/ha terméseredménnyel (forrás: VSZT). Ez egyértelmű javulás az előző 2 évhez képest (2013-ban 2,46 t/ha, 2012-ben 2,08 t/ha). Most is adódtak nagy területi eltérések: például Dunaújvárosban 4 t/ha körül arattak, Ráckeve-Kiskunlacháza térségében 3,5-3,6 t/ha körül, de az Északi-középhegység lábánál csak 2 t/ha közeli eredmények születtek. A betakarítás idejére extrém mennyiségű csapadék hullott, főleg a Dunántúlon, gyakran állománykezelés után, ezzel jelentősen rontva a termésminőséget.

Az Atra Kft. 2015-ben – Tanácsadás és a partnerkapcsolatok továbbfejlesztése

30-40 évvel korábban elég volt tudni a különbséget a diagonál és a radiál abroncsok között, az autóknál néhány méretet ismerni és a nyári illetve a „hó+sár” mintázatokat tudni, a targoncákon kisméretű teherautó abroncsokat használtak, a mezőgazdaságban azt kellett megkülönböztetni hogy a hajtott kerekekre „halszálka” mintás, a nem hajtott kerekekre hosszanti mintás gumi kell, a földmunkagépeken pedig a dömperek és a homlokrakodók is ugyanolyan abroncsokon jártak csak a sebesség miatt más terhelhetőséggel.

Emlékezetes múlt és tevékeny jelen – Kukoricabemutató Martonvásáron

Az idei kukoricatermesztési tanácskozások és fajtabemutatók sorában Martonvásáron szeptember 4-én került sor az országos jelentőségű és mindig nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényre. A házigazda intézet munkatársai által tartott szakmai előadások mellett mezőgazdaságunk általános helyzetéről, az agrártámogatások új rendjéről és fontos jogszabályváltozásokról is szó esett.

Az agráriumban szükség van ikonikus emberekre!

A mezőgazdaság megérdemli a kitüntetést! Mindaz az érték, amit a mezőgazdászok a napi munkájukkal létrehoznak, amivel asztalunkat gazdagon megterítik, a földnek köszönhető. A gazdálkodók generációk óta tudják, hogyan tartsák meg ezt a kincset, és tevékenységüket mindig úgy végzik, hogy a következő generációk számára is megőrizzék a földet, ami az élet alapja.

Fordulatos esztendő

Fura szerzet az ember, nem egyformán értékeli a kilengéseket. Főleg, ha az életünket, megélhetésünket nagyban befolyásoló időjárásról van szó. A novemberre átcsúszott vénasszonyok nyarát jómagam is élvezem, már-már örülnék is neki, ha be nem villanna, hogy lehet még ennek böjtje is.


Tovább...

31221