A szürkületben, a félhomályban nem sok szeretnivaló akad. Kivétel, ha a szeretni való maga a nagy Ő. Egyébként az ember várja, hogy süssön már ki a nap, vagy egy idő után felkapcsolja a villanyt a szobában.
A gazdasági életben is az lenne a szép, ha szerves fejlődéssel haladhatnánk a napfényes, tiszta és világos viszonyok felé. Ha ez magától nem megy, időnként elkerülhetetlen a beavatkozás. Csakhogy nem mindig könnyű megtalálni azt a bizonyos villanykapcsolót. A fekete- vagy szürkegazdaság esetében különösen nem. Most épp az áfával kapcsolatos információk nyomán olvashatunk olyat is, hogy ezzel a kapcsoló felé teszünk egy lépést, de olyat is, hogy a buktatók könnyen eltéríthetnek.
Lépéskényszer
A Szabad Föld Gazdanetje a fordított áfa-fizetés apropóján írja. “Sok más intézkedés között Orbán Viktor bejelentette, hogy a mezőgazdaságban bevezetik a fordított áfa-fizetést. Sorsfordító lépés, amellyel talán egyetlen hazánkfia sem tud vitázni. Évek óta ugyanis a mezőgazdaság egyik legnagyobb baja a 20-40 százalékra tehető feketepiac. Ez ellehetetleníti a nagyobb üzemeket és a becsületes kistermelőket, amelyek képtelenek számla nélkül értékesíteni. A feketeáru ugyanis 25 százalékkal olcsóbb minden legális terméknél. Ezt az árkülönbséget képtelenség hatékonyságnöveléssel kigazdálkodni. Vagyis aki becsülettel dolgozik, ekkora hátránnyal kell, hogy megküzdjön. Sokan feladták, minden második ól kiürült mára.
De a növénytermesztéssel is baj van: a gabonakereskedelem 30-40 százalékát teszi ki a feketepiac, s ezzel évente 20-30 milliárd forintnyi adó nem kerül be a költségvetésbe, ehelyett egy áfa-csalásra szakosodott maffiát erősít. … A fordított áfa-fizetés azt jelenti, hogy az alapanyag-termelők nettó áron értékesítik termékeiket. Az adót majd a vevő fizeti meg. Vagyis az élelmiszerek ára, áfája nem csökken, eljut az állami kasszába, ugyanakkor az agrárágazat megtisztulhat a feketézők nagy részétől. … A mezőgazdasági feketepiac arra épült, hogy a terményre nem kellett megfizetni a 25 százalékos áfát, ha azt egy másik uniós országban akarja értékesíteni a kereskedő, így csak papíron vitték külföldre az árut, majd azt itthon már áfával növelt értéken adták el. Ez önmagában 25 százalékos nyereséget biztosított a csalóknak. Voltak ennél kacifántosabb megoldások is, de a lényege mindegyiknek ez volt. Az egykori olajszőkítők átnyergeltek az agrárpiacokra, s évente minimum 100 milliárdnyi haszonra tettek így szert.”
Még nem elég
A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a fordított áfa-fizetés csak a visszaélési formák egy része ellen lenne hatásos, például a gabonakereskedelemben ismert, export nélküli visszaigénylés kiküszöbölésére. Ugyanakkor a hús-, bor- vagy kertészeti piacon ismert trükkökkel szemben — miszerint számla és minden egyéb dokumentum nélkül mozog az áru a termelők, feldolgozók, kiskereskedők között — nem hatásos. Azt sem tartották viszont kizártnak, hogy ezzel a nettó átadási árak emelkednek, ami a fogyasztói árak növekedésével is járhat.
Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkár elmondta: sok múlik azon, hogy kormány meddig akarja a terményt 0 százalékos áfa-körben tartani, mert ha például csak a kiskereskedelmi forgalomban megjelenő zacskós liszt után fizetne a gyártó áfát, akkor sokat tisztulna a piac, hiszen a termelők, malmok és a sütőipar számára nem jelentene előnyt, ha áfa-mentesen üzletelhetnek.
Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szövetség elnöke úgy véli, hogy az ágazat szempontjából kedvező hatás csak akkor várható, ha a forgalmazói jogosítványok megszerzését bejelentéshez kötné a kormány.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke szerint a fordított áfa fizetésének tervezett bevezetése nehéz helyzetbe hozza az állattartókat, ha nem vonatkozik az általuk beszerzett anyagokra is. Hiába kerül ugyanis az ólból áfa-mentesen a sertés a feldolgozóba, és hiába kapják áfa-mentesen a gabonát, ha a tápért, gyógyszerért, villanyért, vízért, szennyvízelhelyezésért forgalmi adót kell fizetni, s ezt csak később igényelhetik vissza, s ezt késve fizeti meg a költségvetés. Sákán Antal ezek után nem tartotta kizártnak, hogy az egyre tisztuló húspiacon 15-20 százalékos fo-gyasztóiár-emelést indukálhat a tervezett módszer.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az adócsalások nagy része nem érinti a nagy áruházláncokat és hipermarketeket, ugyanis ezek mindig adnak számlát beszállítóiknak. A főtitkár úgy véli, hogy a hazai élelmiszer-ágazat nehéz helyzetén a fordított áfa csak részben segít, az igazi megoldást az jelentené, ha ehhez a 25 százalékos áfa mértékének csökkentése párosulna.
Dübörgés
Ha nem az egész gazdaság, de legalább a mezőgazdasági gépkereskedelem dübörög, a Szabadföld Gazdámét szerint. “A mezőgazdasági gépek lízingfinanszírozása 78 százalékkal bővült 2011 első félévében az előző év azonos időszakához képest, a Lízingszövetség adatai szerint. A lízingtevékenység a mezőgazdasági gépek piacán belül elsősorban a szántóföldi növénytermelés mobil gépei, az önjáró és vontatott munkagépek finanszírozására koncentrálódik, így a növekedés hátterében elsősorban a gabonafélék árszintjének szintén jelentős emelkedése áll. … 2011 első félévében a traktorpiac csaknem megduplázódott, és kombájnból is lényegesen többet adtak el az idén, mint egy évvel korábban.
Tavaly a piac mind a forgalom, mind a kihelyezés tekintetében óriási visszaesést könyvelhetett el, ami többek között a szélsőséges időjárásra, az árfolyam-ingadozásra és a gazdasági válság következtében kialakult bizonytalan üzleti környezetre vezethető vissza” — vázolja a Lombard Lízing szakértője. Összességében elmondható, hogy biztató az élénkülés a mezőgazdaságigép-piacon, és a Lombard Lízing reményei szerint ez trendfordulót jelez, de a válság előtti szintektől egyelőre még jelentősen elmaradnak a számok.
Melegebb éghajlat
A HVG.hu az éghajlatváltozást tartotta érdekes témának. “Az időjárás néha a teljes összeomlás szélére sodorja az embereket. Nem értik, miként lehet délben plusz 27-28 fok, este pedig már csak 10 fok. Immár évek óta tart ez a hőmérsékleti libikóka, amit tovább nehezítenek a korábban csak a hírekből ismert szörnyű viharok és özönvízszerű esőzések. De vajon milyen következménye lehet ennek a szeszélyes időjárásnak?
Loksa Gábor, a Szent István Egyetem meteorológus, környezetvédelmi szakmérnöke az MR1-Kossuth Rádióban azt mondja, úgy néz ki, hosszabbá válhat a vegetációs időszak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodást veszélyeztető, korlátozó időjárási helyzetek tere, ideje csökkenhet, azaz biztonságosabbá válhat a mezőgazdasági termelés, ugyanakkor a változás, sajnos, minden egyéb negatív tényezőnek (kártevők, gyomnövények) is kedvezhet.
A változás eredménye lehet az is, hogy hosszú távon egyre kevesebb lesz a csapadék mennyisége — még ha vannak is évek, amikor a víz mindent eláztat –, ugyanakkor a csapadék intenzitása egyre nő, így rendre egyre kevesebb víz marad meg a termőföldben. A Kárpát-medencében arra lehet számítani, hogy az óceáni hatás gyengül, nyáron a mediterrán, télen pedig kontinentális hatás erősödik, valószínűleg egyre inkább kettejük párharcában élünk majd, ezek az ugrásszerű változások azonban nem kedveznek az élővilágnak, amely nehezen éli meg ezeket a jelenségeket.
A szakember szerint az évszázad közepére körülbelül olyan lesz az idő itt, mint most Észak-Görögországban, erre pedig bizony a nemesítőknek, mezőgazdászoknak is fel kell készülniük. A szakember fontosnak mondta a vizek megőrzését is, ahelyett, hogy — ahogyan most tesszük — gyorsan levezetjük azokat.
A mai görög mezőgazdaságban egyébként a búza- és a kukoricatermelés a meghatározó, ám mindez intenzív, öntözött kultúrában folyik, a kevés csapadék és a perzselő nyár miatt. A nagy hőösszeg miatt jól érzi itt magát a szója és több más hüvelyes növény is, a kertészeti kultúrák közt pedig meghatározó a szőlő, az olívabogyó, illetve a citrusfélék sokasága is, így bizony, lehet, hogy négy évtized múlva a magyar mezőgazdaságban is ezek lesznek a meghatározók.”
Tóth Szeles István
 |
Ez a cikk a
|
No related posts.
