Nemzeti Cselevési Terv a növényvédő szerek fenntartható használatára

Címke:
Kategória: Növénytermesztés

Az Európai Unió egyik gazdasági célja a tagországok mezőgazdasági termelésének támogatása, annak érdekében, hogy azok versenyképesek legyenek az unión belüli és az azon kívüli kereskedelemben. Ugyanakkor az unió szabályozza a tagországok mezőgazdaságában engedélyezett növényvédő szerek használatát, a felhasználók, a környezet és a fogyasztók védelme érdekében, ami természetes és okszerű cél. A szabályozás egyik lépése a – mennyiségileg mérhető célokat, intézkedéseket, akcióterveket magában foglaló – Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása a tagországokban.

Nemzeti Cselevési Terv a növényvédő szerek fenntartható használatára

Az Európai Unió egyik gazdasági célja a tagországok mezőgazdasági termelésének támogatása, annak érdekében, hogy azok versenyképesek legyenek az unión belüli és az azon kívüli kereskedelemben. Ugyanakkor az unió szabályozza a tagországok mezőgazdaságában engedélyezett növényvédő szerek használatát, a felhasználók, a környezet és a fogyasztók védelme érdekében, ami természetes és okszerű cél. A szabályozás egyik lépése a – mennyiségileg mérhető célokat, intézkedéseket, akcióterveket magában foglaló – Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása a tagországokban.

Az Európai Parlament és Tanács 1107/2009-es irányelve intézkedett a növényvédő szerek fenntartható használatáról. Az irányelv szerint valamennyi tagállamnak intézkedési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv) kell kidolgoznia annak érdekében, hogy a modern mezőgazdasági technológiában nélkülözhetetlen növényvédő szerek alkalmazása során minél kisebb legyen a felhasználók, a környezet és a fogyasztók kockázata, illetve a káros hatások a lehetséges minimumra legyenek csökkenthetők. Az irányelv követelményei jelentős részének Magyarország már jóval annak megjelenése előtt eleget tett. 1989 és 2009 között 60%-kal csökkent Magyarországon a felhasznált növényvédő szerek mennyisége. 2004 óta az engedélyezési hatóság több száz készítmény engedélyét vonta vissza, jelentős részüket azért, mert az uniós felülvizsgálat során e készítmények hatóanyagairól nem bizonyosodott be, hogy használatuk megfelel a legszigorúbb biztonsági körülményeknek.

A követelmények szigorítása az Európai Parlament és az Európai Bizottság politikájának következménye. Egyfelől biztosítani kívánják az EU 27 tagországa mezőgazdasági termelésének hatékonyságát és világgazdasági versenyképességét, másfelől a zöldmozgalmak által erőteljesen hangsúlyozott, valamint a fogyasztók körében terjedő aggodalmakból és fenntartásokból eredő kihívásnak akarnak megfelelni.

Hazánkban a Nemzeti Cselekvési Terven az erre a célra kormányrendelettel létrehozott bizottság dolgozik, a növényvédelmi hatóság, a kutatás, az oktatás, a környezetvédelem, az egészségügy, a szakmai érdekképviseletek és más érdekelt testületek szakembereinek bevonásával.

Az irányelv mérhető célokat, módszereket, célkitűzéseket fogalmaz meg a tagországok részére, akiknek csökkenteniük kell a növényvédő szerek használatából eredő, az emberi egészségre és a környezetre háruló veszélyeket. A dokumentum előírja az integrált növényvédelmi módszerek és olyan alternatív technológiák alkalmazását, amelyekkel a növénytermesztésben a növényvédő szerektől való függőség mérsékelhető.

A modern mezőgazdasági termelés azonban nem képzelhető el a növényvédő szerek számának korlátlan csökkentésével. Hovatovább olyan helyzet alakulhat ki, amikor a rendelkezésre álló engedélyezett peszticidek hiányában egyes kultúrák biztonságos termesztése kérdőjeleződhet meg. A hazai Nemzeti Cselekvési Terv célja sem a növényvédőszer-használat mennyiségi csökkentése, hanem a kockázatcsökkentés, az okszerű, szakszerű használat támogatása és a felesleges vagy helytelen használat visszaszorítása.

Az irányelv főbb előírásaiból idézünk:

Megköveteli a professzionális felhasználók, kereskedők, szaktanácsadók megfelelő szakmai hozzáértését, továbbá rendszeres alap-, illetve továbbképzését is. A hozzáértést nemcsak a nagyüzemi célra engedélyezett növényvédő szereket használóktól, hanem a kisüzemi és a hobbi szintű alkalmazás esetén is szükséges megkövetelni.

A hatékony növényvédelemhez szükség van a szaktanácsadói hálózat és széleskörű előrejelzési rendszer, valamint a hozzá tartozó számítógépes feldolgozási és információs rendszer továbbfejlesztésére. Szaktanácsadói feladat az IPM-útmutatók kidolgozása egyes kultúrákra és kultúracsoportokra, illetve ezen IPM-technológiák hatékony működésének demonstrálása és terjesztése.

A növényvédő szerek forgalmazóinak is megfelelő végzettséggel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a vásárlókat a növényvédő szerek használatáról, egészségügyi és környezeti veszélyeiről és a szükséges biztonsági előírásokról tájékoztathassák. Az irányelv szerint nem professzionális felhasználók számára csak veszélytelen – a jelenlegi besorolás szerint csak a III. forgalmi kategóriába sorolt -termékek értékesíthetők.

Az irányelv előírja a közvélemény megfelelő, kiegyensúlyozott tájékoztatását a növényvédő szerek használatával járó veszélyekről és ezek elkerülésének lehetőségéről mind a fogyasztók, mind a lehetséges környezeti ártalmak esetében.

A növényvédő szereket kijuttató nagyüzemi permetezőberendezések ötévenkénti vizsgáztatását írja elő az irányelv a 2020-ig terjedő időszakban, ezt követően háromévenként kell vizsgáztatni ezeket. A gépek megfelelő beállításával biztosítható a növényvédő szerek engedélyokiratában előírt dózisok betartása. Háti vagy kézi permetezőgépek esetén az alkalmazók megfelelő oktatását írják elő.

A repülőgépes permetezést az EU általánosságban tiltja, de bizonyos esetekben ez alól felmentést adhat, amennyiben a tagország betartja a meglehetősen nagyszámú előírásokat. Magyarország szempontjából a légi kijuttatás különösen nagy jelentőségű, mivel szántóföldi kultúrákban, szőlőben, erdészeti alkalmazás esetén évente 1 millió hektár körüli alkalmazással számolhatunk; ehhez jön még a szúnyogirtás, a nagy területeken végrehajtott csalétekszórás (veszettség elleni védekezés). Az EU által előírt óvintézkedések a légi kijuttatás sok évtizedes szabályozása során hazánkban jórészt már megvalósultak. A repülőgépes kijuttatást végző légijármű-vezetők döntő hányada mezőgazdasági főiskolai oklevéllel, évtizedes tapasztalattal rendelkezik, a kijuttatás előírásai pedig pillanatnyilag a legszigorúbb EU-s előírásoknak is megfelelnek.

A légi kijuttatásra alkalmazható növényvédő szerek engedélyeinek okirata külön intézkedik a levegőből történő kijuttatásról. Emellett folyamatos a légi kijuttatásról szóló engedélyokiratok kockázatbecslés alapján történő felülvizsgálata. A biztonságos kijuttatás érdekében – egyéb technológiai elemek között – a permetlécseppeket nehezítő adalékanyagok és az elsodródást gátló szórófejek alkalmazását is előírják. Az EU jóváhagyásával és további, a fentiekben fel nem sorolt, előírt óvóintézkedések betartásával a repülőgépes kijuttatás Magyarországon továbbra is alkalmazható. A vizes környezet és az ivóvíz védelme érdekében javasolja az irányelv a vízi élőlényekre veszélytelen peszti-cidek alkalmazásának támogatását, az elsodródásmentes kijuttatási technológiai módszerek alkalmazását, a vizek mentén előírt védősávok betartását.

A növényvédő szerek tárolásával, a csomagolóeszközök kezelésével

kapcsolatosan sorolja fel a dokumentum a tárolás, kezelés, permetlékészí-tés, a permetezőanyagok kombinált alkalmazásának, a megmaradt permet-levek, csomagolóanyagok megsemmisítésének, valamint a permetezőberendezések tisztításának előírásait.

Integrált növényvédelmi eljárások.

A tagországoknak előnyben kell részesíteniük a növényvédő szerek helyettesítését nem kémiai módszerekkel, különösen a nagyüzemi termelés esetén olyan eljárásokkal és anyagokkal, amelyek alkalmazásával a humán egészség és a környezet a legkisebb mértékben károsodik

Hazánkban az integrált védekezés megvalósítása érdekében vezették be az AKG-támogatási rendszert, amelynek működtetése, ellenőrzése és a kifizetések megfelelő lebonyolítása a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő-és gyümölcsvédelemben és a speciális védettségre kijelölt területeken teszi lehetővé az integrált védekezést.

Az integrált termeléshez tartozik az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges biotermesztési útmutatók kidolgozása, hatékonyságuk demonstrálása és a megfelelő anyagi feltételek biztosítása, mivel az ökogazdálkodás jelenleg nem versenyképes a kemikáliákat alkalmazó nagyüzemi termeléssel.

A Nemzeti Cselekvési Tervek kidolgozására, módosítására és az intézkedések megvalósítására viszonylag hosszú idő áll rendelkezésre:

A tagországoknak a kidolgozott Nemzeti Cselekvési Tervüket 2012. december 14-ei határidővel kell előterjeszteniük az Európai Bizottság és a többi tagország számára. A Bizottságnak 2014. december 14-éig kell jelentést tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Nemzeti Cselekvési Tervekkel kapcsolatos tapasztalatokról.

A Bizottságnak 2018. december 14-éig kell jelentést tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Nemzeti Cselekvési tervek 2009-2018 közötti megvalósulásáról és az elért eredményekről.

Kádár András

Ez a cikk a MezőHír 2010/05 - májusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-5C

-=oOo=-