Európa lemaradt a GM növények vetésterületi versenyében

Címke: , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A korábbiaknál nagyobb mértékben választották a termelok szerte a világon a genetikailag módosított (GM) növényeket. A Mezogazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint 2009-ben 25 országban 14 millió gazda 134 millió hektáron vetett ilyen növényeket.

Európa lemaradt a GM növények vetésterületi versenyében

A korábbiaknál nagyobb mértékben választották a termelők szerte a világon a genetikailag módosított (GM) növényeket. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint 2009-ben 25 országban 14 millió gazda 134 millió hektáron vetett ilyen növényeket.

Ez a 2008-ban regisztrált 125 millió ha-hoz képest 7%-os növekedést jelent. A négy fő GM növény esetében számottevő előretörés mutatkozik. A GM szója immár a világ szója-vetésterületének több mint háromnegyedét teszi ki, a GM gyapot a növény globális vetésterületének csaknem felét, a GM kukorica immár az összes vetésterület negyedét, míg a GM repce az összes vetésterület ötödét foglalja el.

A 2009-ben GM növényeket választó gazdák 90%-a szegénynek mondható térségben, kis területen gazdálkodik.

Nagy a nyomás Európára

Az ISAAA jelentésére reagálva Willy de Greef, az EuropaBio főtitkára kijelentette: „Ezek a számok újra a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazását igazolják. Évről évre egyre több gazdálkodó választja a GM növényeket, a technológia nyújtotta előnyökben bízva. Különösen figyelemre méltó, hogy a fejlődő világban a szegény termelők fordulnak nagyobb számban a technológia felé. Világos, hogy a világ többi része milyen irányban halad. Európa pedig egyelőre kimarad ebből a fejlődésből, és nem profitál a mezőgazdasági biotechnológia nyújtotta előnyökből. Meddig még? – tette fel a kérdést az európai lobbiszervezet főtitkára.

A szakember nem tért ki külön a magyarországi elutasító álláspontra a GM növények kapcsán, az ISAAA számaiból ugyanakkor (táblázat) kiderül, hogy Magyarország szomszédai, konkrétan a Cseh Köztársaság, Románia, Lengyelország és Szlovákia már az első 25 termelő ország között van. Magyarország elutasítása az ügyben egyértelmű – ezt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, de a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusai is többször hangoztatták. A nézőpont megváltozására nincs tehát esély a választások után sem, bár az MTI információi szerint a GM technológiában érdekelt nagy amerikai cégek már lobbiznak az ügyben. Szakértők ugyanakkor érdemi változásra egy kellő hatékonyságú brüsszeli GM-nö-vény-engedélyezési döntés nyomán számítanak az ügyben, ez pedig még évek kérdése.

Kié a felelősség?

A kérdés felvetésére azonnal jön a pártolók viszontkérdése, hogy: milyen felelősség? – Nos, amíg nincs a hatástanulmányoknak végső eredménye, addig a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatala esetén nagy a kereskedők, importőrök felelőssége. A harmadik piacról – tehát nem EU egységes piacáról – származó termékekre az ún. Cartagena Jegyzőkönyv (Biológiai Biztonsági Egyezmény) van érvényben, amelyet hazánk is ratifikált, illetve az EU rendeletet alkotott a végrehajtására. Ezek előírják az exportőr országok számára azt, hogy jelezni kell, ha a termék genetikai módosítást tartalmaz.

Az EU-n belüli kereskedelemben a hazai forgalmazó kérheti a beszállítót arra, nyilatkozzék, hogy a termék GM-módosított vagy attól mentes. A jelölés a gyártók és a forgalmazók kötelessége. Ugyanez vonatkozhat arra, ha termeltetési szerződést kötnek, mert ez esetben is kiköthető az, hogy GM mentes fajtát használjon a termelő, ami a felhasznált vetőmag-bizonyítvány alapján ellenőrizhető.

A jelenleg hatályos géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3. § c.) pontja alapján engedély szükséges a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben – laboratóriumban végzett kísérleti tevékenység – való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához.

Meddig lehet ellenállni?

A Biológiai Biztonsági Egyezmény döntése valamennyi tagország számára kötelező. Az EU-ban a GM termékek környezetbe történő kibocsátására meghirdetett moratóriumot alkalmazhatjuk a Pannon ökorégióra hivatkozva, ha ott az adott GMO-ra vonatkozóan nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot. Ugyanakkor a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalára kiadott EU-engedélyeket el kell fogadnunk (pl. a Bt-11 csemegekukorica).

Jelenleg a világon mintegy 70 millió hektáron termesztenek GM fajtákat, elsősorban szóját, kukoricát, gyapotot, repcét. A legnagyobb termelő az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Kína, India, Dél-afrikai Köztársaság. A környezetünkben Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában engedélyezett GM fajták termesztése. Ennek a világméretű nyomásnak várhatóan az Európai Unió sem tud a végtelenségig ellenállni. A jelenleg hatályos géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3.§ c.) pontja alapján engedély szükséges a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben (laboratóriumban végzett kísérleti tevékenység) való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához.

Világos magyar álláspont

Magyarország számára továbbra is fontos kérdés a GM növények engedélyezési rendszeréről folytatandó vita. A magyar álláspont szerint felül kell vizsgálni, és ki kell egészíteni a jelenlegi engedélyezési rendszert és a GMO-k tesztelésének követelményeit. Egységesíteni kell az engedélyezést megelőző kísérletek módszertanát, és vizsgálni a GMO-k hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásait. Magyarország jelenleg is moratóriumot tart fenn az EU-ban termesztési engedéllyel bíró egyik kukoricafajtára. A MON 810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelenthet hazánk természeti értékeire. A magyar tilalom indokainak értékelésekor még nem vették figyelembe az új uniós irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e szempontok szerint még nem értékelték, és nem is engedélyezték. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. 2008 decemberében az unió környezetvédelmi miniszterei konszenzussal kinyilvánították, hogy a kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell elvégezni, ezért a magyar fél fent akarja tartani a moratóriumot.

Magyarország arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, hogy támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni, a hosszú távú hatások figyelembe vételével.

Kötélhúzás az uniós tagországokban

Görögország és Franciaország – új tudományos bizonyítékokra hivatkozva – tilalmat vezetett be a MON 810 számmal ellátott genetikailag módosított kukoricára. A Bizottság ezt követően felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (EFSA), hogy vizsgálja a bizonyítékokat, és állapítsa meg, jogos volt-e a tilalom. Az EFSA nem talált tudományosan is alátámasztható magyarázatot a korlátozás bevezetésére, ezért a Bizottság felkérte saját GMO bizottságát, hogy utasítsa a két tagállamot a tiltás feloldására. Nem sikerült azonban minősített többséget szerezni sem a javaslat mellett, sem ellene. Mivel a bizottság tagjai az egyes tagállamok képviselői, a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsának szintjén is hasonló patthelyzet alakulhat ki. Korábban Magyarország is vezetett be nemzeti tilalmat bizonyos GMO növények ellen, sőt Ausztria is csatlakozott hozzánk, de sem a tiltások feloldásáért, sem azok ellen nem sikerült soha minősített többséget szereznie egyetlen tagállamnak sem. A Tanács döntésképtelensége esetén a kérdésről érdemben a Bizottság határoz. Az EU végrehajtásért felelős testülete eddig mindig kötelezte a tagállamokat a tilalmak feloldására.

Ugyanakkor Hegyi Gyula huszonhét módosító indítványt adott be az Európai Bizottsághoz, mivel a magyar szocialista EP-képvi-selő szerint a testület saját álláspontját kényszeríti rá a tagállamokra, ahelyett, hogy azok maguk döntenének. A Bizottság azért favorizálja a GMO termékeket, mert azok a génkezelést követően jobban ellenállnak a kártevőknek. A magyar képviselő a javaslatok bemutatásakor emlékeztetett, hogy „az európai polgárok 62%-a semmiképp sem akar génkezelt élelmiszert fogyasztani, ennek ellenére az EU területén már több GMO-t engedélyeztek, mint Brazíliában vagy Argentínában”.

Az EU GM burgonya termesztését engedélyezte

Az Európai Bizottság időközben ipari hasznosításra engedélyezte az Amflora génmódosított burgonyafajta az unióban történő termesztését. A bizottság egyszersmind engedélyezte a Monsanto három GM-kukoricafajtá-jának importját, feldolgozását, illetve élelmiszerek és takarmányok előállításában való felhasználását.

Az EU 12 év óta első alkalommal adott engedélyt génmódosított növény termesztésére. Az Amflora burgonyafajtát a német BASF konszern fejlesztette ki ipari célú keményítő-alapanyag előállítására.

A Monsanto három GM-kukorica-fajtájának felhasználásáról szólva a bizottság közleménye leszögezi: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) pozitív értékelést adott róluk, miután az unió szabályaiban lefektetett összes engedélyezési eljáráson keresztülmentek.

Összeállította: Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2010/05 - májusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-5K

-=oOo=-