Bayer-megoldások kukoricában és kalászosokban, májusban

Címke: , , , , , , , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

Pünkösd havában szinte minden kultúra növényvédelmében nagyüzem zajlik; ilyenkor lehet és kell a legtöbbet tenni a kártevők és kórokozók ellen. A felkészülés azonban már hetekkel, hónapokkal előtte elkezdődött a szakmai ismeretek felfrissítésével, a szóba jöhető eszközök és lehetőségek számbavételével.

Bayer-megoldások kukoricában és kalászosokban, májusban

Pünkösd havában szinte minden kultúra növényvédelmében nagyüzem zajlik; ilyenkor lehet és kell a legtöbbet tenni a kártevők és kórokozók ellen. A felkészülés azonban már hetekkel, hónapokkal előtte elkezdődött a szakmai ismeretek felfrissítésével, a szóba jöhető eszközök és lehetőségek számbavételével.

Így tette ezt a Bayer is, amikor – országos nagyrendezvényei mellett – számos kisebb, helyi szakmai tanácskozásra hívta a termelőket az általa ajánlott védekezési eljárások bemutatására. Írásunkban a februári sárbogárdi fórumon elhangzottak egy részét foglaljuk össze, ahol Fekete Zoltán területi képviselő a kukorica, a kalászosok, a napraforgó és a repce növényvédelmi teendőit tekintette át. Az általa elmondottakból – mint májusban aktuális kérdéskört – most a kukorica posztemergens gyomirtását és a kalászosok állományvédelmét idézzük fel. (Mire e sorok megjelennek, a pree-mergensen és korai posztemergensen használható Merlin flexx és Adengo optimális kijuttatási idején ugyanis már túl vagyunk. – Szerk.)

A kukorica gyomirtása -tervszerűen

Az előadó mindenekelőtt a kukorica-gyomirtás jó tervezhetőségre hívta fel a figyelmet, és elmondta, hogy a kezelések időzítése szempontjából mindegyik megoldásnak megvan az előnye.

A kukorica kelése előtti, preemer-gens kezelések a vetés után gyorsan elvégezhetőek; ekkor hatékonyan és a legkorábban védekezhetünk a korai gyomkonkurencia ellen, biztos alapot teremtve a kukorica jó kezdeti fejlődésének – ezért hívják alapkezelésnek ezt a beavatkozást.

A kukorica 1-3 leveles állapotában végzett korai posztemergens (angol elnevezéssel early post, röviden: epost) gyomirtással a már kikelt, de még kicsi és érzékeny gyomnövényeket köny-nyebben elpusztíthatjuk, mint később; ezen túlmenően megfelelő talajon keresztüli hatás esetén a további gyomkelést is megakadályozzuk.

A posztemergens (kelés utáni) gyomirtás előnye, hogy a kukorica 5-7 leveles fejlettségének idejére már az elhúzódóan, mélyről csírázó vagy tipikusan később kelő gyomok is megjelennek, és a látható gyomfajok ismeretében célzottan lehet védekezni ellenük. Továbbá akkor szükséges e módszer mellett dönteni, ha olyan gyomok (napraforgó, szulákfajok, fenyércirok, vadköles, mezei acat, stb.) vannak a területen, amelyek eredményesen csak posztemergensen irthatók. Fontos megjegyezni, hogy a gyomok ekkorra már ellenállóbbak lehetnek, és ilyenkor olyan szereket kell használni, amelyek a levelükön jobban megtapadnak, gyorsabban felszívódnak.

A posztemergens technológiának a sárbogárdi régióban kiemelt jelentősége van – hangsúlyozta a szakember, a térség gyomviszonyainak jó ismerőjeként. Az általános gyomfajok mellett ugyanis olyan nehezen irtható gyomnövények is találhatók itt a kukoricatáblákon, mint az egyszikűek közül az évelő fenyércirok vagy a magról kelő vadköles, illetve a kétszikű gyomok közül a mélyről is csírázó, ezért elhúzó-dóan kelő szerbtövis és csattanó maszlag. Ezek ellen célzottan kiválasztva és okszerűen lehet védekezni a Bayer CropScience posztemergens kukorica-gyomirtó szereivel.

Közülük első helyen említette a kukoricára nézve kiváló szelektivitással és nagyon gyors hatással jellemezhető tembotrion hatóanyagú Laudis-t. a szer hatásspektruma kiterjed az egyéves egy- és kétszikű gyomokra. A Laudis megoldást kínál azoknak a területeknek a gyomirtására, ahol a kukorica hagyományos magról kelő kétszikű gyomnövényei (disznóparéj- és libatopfélék) mellett nehezen irtható kétszikűek, mint például parlagfű, ár-vakelésű napraforgó, selyemmályva, csattanó maszlag, varjúmák, szerbtövis, vadkender, keserűfűfélék, fekete csucsor, illetve magról kelő egyszikűek közül kakaslábfű és muharfajok fordulnak elő.

Miért olyan gyors és látványos a Laudis hatása? Ennek több oka is van, hallhattuk az előadótól, de főképpen a hatóanyag speciális molekulaszerkezetéből adódik. A molekulának a fizikai és kémiai tulajdonságai teszik lehetővé a gyomnövényben a célterület gyors elérését. Ennek köszönhetően a gyomirtó szer a növény felületéről köny-nyedén halad át a viaszos gátakon, a levél felületéről a növényi szövetek, majd a sejtek belsejébe, a hatáskifejtés színhelyére. Az érzékeny növények a kezelést követő néhány napon belül kifehérednek és elpusztulnak.

A posztemergens időzítésre kifejlesztett olajos diszperzió (OD) formu-láció további jelentős előnyöket: jobb permetlétapadást, fedettséget és jobb felszívódás biztosít. A gyors felszívódásnak köszönhetően jó az esőállósága, azaz a kipermetezést egy órával követő csapadék már nem csökkenti a hatékonyságát.

A készítményt 1,75-2,25 liter/ha adagban posztemergensen kell kijuttatni, optimálisan a magról kelő kétszikű gyomok 2-4 valódi leveles, a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles fejlettségénél, azok gyökérváltásakor. A Laudis fejlettebb gyomnövények ellen is hatékony az engedélyokiratban meghatározott magasabb dózisban. A felhasználás javasolt ideje a kukorica 3-7 leveles fejlettsége, de megkésett védekezés esetén a kukorica 8 leveles koráig kijuttatható.

Felhasználása biztonságos, mivel a kukorica képes lebontani a Laudis hatóanyagát, a tembotriont, továbbá a szer a Bayer CropScience speciálisan kukoricára kifejlesztett széfener hatóanyagát, az izoxadifén-etilt is tartalmazza. A széfener fokozza a gyomirtó hatóanyag lebomlásának sebességét a kukoricában, de nem befolyásolja azt a gyomnövényekben.

Olyan területeken, ahol az egyszikűek jelentenek inkább gondot, vagy kimondottan a fenyércirok rizómás évelő alakja található a kukoricában, ott célirányosan ennek a gyomnövénynek a kiiktatására kell kialakítani a technológiát. Ilyen helyzetben jelenthet megoldást egy másik herbicid, a Monsoon. Hatóanyaga a foramszulfuron, amely az egyéb szulfonilurea hatóanyagoktól eltérő szélesebb hatásspektrumával tűnik ki. A foramszulfuront az érzékeny gyomnövények gyorsan felveszik, és az a növények belsejében gyorsan szállítódik a gyökerekbe, a rizómába. A gyomok akkor a legérzékenyebbek a foramszulfuronra, amikor a hatóanyag az intenzíven osztódó és növekvő szövetekben jelenik meg. Az évelő fenyércirok 20-30 cm növénymagasságnál kezelhető a legeredményesebben; ilyenkor 2,5 l/ha dózisban indokolt kijuttatni. A kész formulációhoz már nem szükséges további adjuvánst vagy felületaktív anyagot hozzáadni, mivel a készítmény ezt is tartalmazza.

Ugyanennek a hatóanyagnak az előnyeit kihasználva és azt egy másikkal, a jodoszulfuronnal kiegészítve komplett egy- és kétszikűek elleni megoldást nyújt a Mester nevű gyomirtó szer. 150 g/ha-os alkalmazásával eredményesen védekezhetünk a kukoricában gyomosító legtöbb gyomnövény, így az egynyári és évelő pázsitfűfélék közül a tarackbúza, a kakaslábfű, a perjefélék, a vadköles, a muharfélék és a fenyércirok ellen. Ezen kívül olyan széles levelű gyomok ellen is hatásos, mint a parlagfű, a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a vadkender, a szerbtövis. A készítményhez minden esetben 2 l/ ha Mero tapadásfokozó anyagot kell keverni, amelyet a könnyen kezelhető Mester Pack csomag szintén tartalmaz.

Előadásának ezt a részét a területi képviselő úgy összegezte, hogy a Ba-yer kukorica gyomirtó szerei a kukorica minden jelentős gyomproblémájára hatékony megoldást nyújtanak.

Hogy jó termést és jó minőségben arassunk!

A kalászosok állománybetegségei elleni védekezéshez a Bayer több gombaölő szerrel is rendelkezik – hallhattuk Fekete Zoltántól. Közülük egyik legismertebb a tebukonazol+triadi-menol+spiroxamin összetételű Falcon, amely a három hatóanyagnak köszönhetően igen széles hatásspektrumú, így a kalászosok valamennyi gombabetegsége ellen védelmet nyújt. Összetétele, hatása, „képességei” alapján felhasználásában és adagolásában rugalmas megoldásokra ad lehetőséget. Korai lombvédelem esetén (pl. lisztharmat, rozsdabetegség) 0,4-0,5 liter/ha, levélfoltosságok (pl. szeptóriás és pirenofórás betegség) ellen 0,6 l/ha (osztott kezelés, tehát kétszeri permetezés esetén 0,4+0,4 liter) a javasolt dózis, míg kalászfuzáriózis ellen 0,8 l/ ha adagban kell kijuttatni. A szer a Bayer termékeivel (pl. Sekator OD és Huszár OD gyomirtó szer vagy a De-cis Mega rovarölő szer) jól keverhető, velük együttesen is kipermetezhető. Adjuvánsokkal való kombinálása nem javasolt.

A Nativo gombaölő szer két hatóanyagot (tebukonazolt és trifloxistro-bint, tehát egy triazol és egy strobilu-rin típusú komponenst) tartalmaz, és az őszi búza, valamint az őszi és tavaszi árpa valamennyi állománybetegsége ellen felhasználható, 1 liter/ha adagban. A széles hatásspektrum ellenére – amint az előadásban elhangzott – a gyártó főként levélfungicidként ajánlja ezt a készítményt, különösen akkor, ha egynél több védekezési alkalomra van lehetőség. A strobilurin kombinációk közül csak a Nativo rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy a búza alsó levelein szinte észrevétlenül felszaporodó, majd onnan felfelé terjedő fuzáriumos fertőzés ellen is jó hatékonyságú. Ez különösen a kukorica elővetemény után vetett kalászosok esetében nagy előny, hiszen a fertőzés a kukorica elővetemény tarlómaradványaiból indul ki. A Mero adalékanyag 0,5 l/ha dózisban való hozzáadása gyorsíthatja a felvételét, és szükség esetén Sekator+Mero tankkeverékben (vegyszeres gyomirtás) is kijuttatható.

A kalászos betegségek elleni fungi-cidek éllovasa a Bayer-termékek közül a Prosaro, amely tebukonazolt és pro-tiokonazolt tartalmaz. Erre a készítményre is jellemző, hogy a kalászosok valamennyi állománybetegsége ellen hatásos, de a fuzáriumos betegségek ellen kiemelkedő. A két hatóanyag nemcsak kiegészíti, hanem erősíti is egymás hatását. Emellett a protioko-nazol élettani hatásainak köszönhetően a Prosarónak minőségjavító és termésfokozó hatása is van. Bár minden triazol a gombák szterol-bioszinté-zisét gátolja, fiziko-kémiai tulajdonságaikban és biológiai hatásukban mégis adódnak különbözőségek. Az egyes hatóanyagoknak ez az egyedisége eltérő hatásspektrumban és eltérő hatástartamban nyilvánul meg. Így van ez a Prosaro esetében is. A tebukonazol tulajdonságaiból eredő erős kuratív hatás és a protiokonazol javára írható hosszabb preventív hatás együttesen magyarázza a szer előnyét: a széles hatásspektrumot, a hosszú hatástartamot és a fuzáriózis elleni kiemelkedő hatékonyságot. A Prosaro bármely betegség ellen és bármely időpontban eredményesen bevethető, a kora tavaszi szártőbetegségek elleni védekezéstől a virágzáskori kezelésig, 0,75-1,0 liter/ha dózisban, a fertőzési és egyéb körülményektől függően. A kijuttatott adag elsősorban a védekezés céljától függ. Levélbetegségek (lisztharmat, rozsdabetegségek, szeptóriás és pire-nofórás levélfoltosság) ellen az esetek nagy részében 0,75-0,8 l/ha megfelelő hatékonyságot nyújt.

A Prosaro kiemelt alkalmazási területe a kalászfuzáriózis elleni célzott védekezés. Itt az adag megválasztásánál a fuzárium fertőzésveszély ismert agronómiai tényezőit (pl. kukorica elő-vetemény, szántásos vagy forgatás nélküli talajművelés, a kijuttatás műszaki színvonala) vegyük figyelembe! Nagy fertőzési nyomás esetén az 1 l/ha dózis ajánlott.

Ismeretes, hogy az állománypermetezések száma az időjárástól, a termesztés színvonalától, intenzitásától és a termelő anyagi helyzetétől függ. Az előadó ezért arra is kitért, hogy ezek függvényében mikor, hányszor és hogyan alkalmazzuk célszerűen az ismertetett gombaölő szereket. Magyarországon átlagos évjáratban két gombaölő szeres védekezés szükséges a búza megfelelő egészségi állapotának biztonságos fenntartásához. Azokban az üzemekben, ahol ennek ellenére csak egy kezelést terveznek, azt a zászlós levél kiterülése-kalász-hányás kezdetére célszerű időzíteni, az említett szerek valamelyikével. Ahol két védekezés is megvalósítható, ott szokásos, átlagos technológia mellett az első kezelésekhez javasolt a Falcon vagy – intenzívebb termesztési szinten – a Nativo alkalmazása. A Pro-saro bevetését elsősorban a minőségi búzatermesztésben, a fuzáriózis elleni célzott, virágzáskori kezelésre javasolta. Ez a kezelés természetesen a még jelentkező levél- és egyéb kalászbetegségek ellen is a tenyészidő végéig nyújt védelmet.

Fekete Zoltán mindezek mellett felhívta a figyelmet az alkalmazástechnika (permetlémennyiség, szórófejek típusa és műszaki állapota, stb.) fontosságára; az ezen a téren fennálló esetleges hibák, hiányosságok, mulasztások miatt a legkiválóbb fungicidek hatása sem érvényesülhet kellően.

(P.G.)

Ez a cikk a MezőHír 2010/05 - májusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-5E

-=oOo=-