fbpx

Időjárási áttekintés a 2009-es év nyaráról és őszéről

Írta: Szerkesztőség - 2010 január 10.

A mögöttünk hagyott év első öt hónapjának időjárásáról júliusi lapszámunkban adtunk részletes áttekintést. Most az év második felének időjárási eseményeit foglaljuk össze.

 

Az igen meleg tavaszt hőmérsékleti szempontból meglehetősen kiegyensúlyozott június követte. A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 16,0 fok (Zabar telep) és 20,7 fok (Szeged, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy egy foknál kisebb mértékben tért el a sokévi átlagtól. Legtartósabb és legerősebb felmelegedés 15-e és 19-e között volt, a legmelegebb napokon 27,6 fok (Baskó) és 34,2 fok (Kecskemét, külterület) közé emelkedett a hőmérséklet. A keleti országrészben volt több napsütés júniusban. A napos órák havi összege 214 (Szentgotthárd) és 287 (Békéscsaba) között alakult, a nyugati megyékben legtöbb helyen 5-20 órával kevesebbet, míg keleten sokfelé 10-25 órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja Medárd után az ország nagy részén igen sok csapadékot hozott. A havi csapadékösszeg nagyon tág határok: 52,7 (Kelebia) és 245,6 mm (Rábagyarmat) között alakult. Míg helyenként 10-30 mm-rel kevesebb, addig az ország jó kétharmadán 30-100 mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A nyugati határszélen néhol kéthavi átlagos mennyiséget meghaladó csapadékot regisztráltak, ami a Rábán komoly áradást okozott. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte, az egyik legsúlyosabb pusztítást a jún. 7-én, Nyírbogdányban diónyi jéggel járó zivatar végezte. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma is jelentős eltéréseket mutatott, de az ország túlnyomó részén szá-mottevően mérséklődött vagy megszűnt az előző hónapokban kialakult tetemes vízhiány. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 40-80% között alakult, a mélyebb rétegekben sokfelé a 70%-ot is meghaladta a nedvességtartalom.

A július már határozottan melegebb volt az átlagosnál. A havi közép-hőmérséklet legtöbb helyen 19,1 fok (Zabar telep) és 23,8 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult, 0,3-2,9 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A legforróbb napokon, 15-e és 23-a között 30,2 fok (Baskó) és 37,2 fok (Kiskunhalas) közé emelkedett a hőmér-séklet. Igen sok volt a napsütés júliusban. A napos órák havi összege 296 (Szentgotthárd) és 373 (Békéscsaba) között alakult, ami azt jelenti, hogy 45-90 órával meghaladta a sokévi átlagot. A sokfelé bőséges júniusi csapadék után július az ország túlnyomó részén igen száraz időjárást hozott. A havi csapadékösszeg ezúttal is nagyon tág határok: 8,1 (Debrecen) és 113,6 mm (Pápa) között alakult. Míg legtöbb helyen 10-60 mm-rel kevesebb, addig voltak olyan helyek is, ahol 10-50 mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Nem volt ritka, hogy néhány 10 km-en belül szárazságtól és felhőszakadástól sújtott területek egyaránt előfordultak. A nagy változékonyságot most is az okozta, hogy a csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták. A heves zivatarokat sokfelé felhőszakadás, jégeső kísérte. A napos, száraz időben a talaj víztartalma sokfelé jelentősen csökkent, és nagy területi eltéréseket mutatott. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén a legtöbb helyen 25-50% között (lásd a mellékelt ábrát), az 50-100 cm-es mélységben 35-60% között alakult. Kedvezőbb viszonyok főleg a nyugati megyékben, az Alpokalján voltak, de ott is 50-100 mm volt a vízhiány a felső 1 m-es talajrétegben, míg ez másutt sokfelé a 130 mm-t is meghaladta.

A júliushoz hasonlóan az augusztus is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 0,6-2,8 fokkal meghaladta a sokévi átlagot, és a legtöbb helyen 18,1 fok (Zabar telep) és 24,2 fok (Szeged, belterület) között alakult. A legforróbb napon, 2-án, 30,6 fok (Baskó) és 36,5 fok (Székesfehérvár) közé emelkedett a hőmérséklet. A meleg idő sok napsütéssel járt együtt. Augusztusban a napos órák havi összege 261 (Szombathely) és 312 (Szeged) között alakult, az ország nagy részén 20-50 órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A meglehetősen száraz július után az ország nagy részén az augusztus is igen száraz volt. A havi csapadékösszeg nagyon tág határok: 12,2 (Szerep) és 109,9 mm (Iklódbördőce) között alakult. Míg helyenként – fő-leg a keleti és délnyugati határszélen – 5-25 mm-rel több, addig az ország jó négyötödén 5-45 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A szeszélyes csapadékeloszlás miatt a talaj víztartalma jelen-tős eltéréseket mutatott, az ország túlnyomó részén azonban nagymértékben tovább csökkent a hónap folyamán. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 25-50% között alakult, csak az északi és délkeleti határszélen és a Bakony környékén haladta meg a 60%-ot. A mélyebb rétegek is száradtak, sokfelé csak 25-50% között alakult a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az 50-100 cm közötti mélységben. A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya a Tiszántúlon többfelé a 150 mm-t is meghaladta, és csak a nyugati határvidéken maradt néhol 100 mm alatt.

A meleg nyári hónapokat késő nyáriasan meleg szeptember követte. A havi középhőmérséklet 1,0-3,1 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 14,1 fok (Zabar telep) és 20,6 fok (Szeged, belterület) között alakult. Az átlagosnál kissé hűvösebb napok csak a hónap első hetében voltak, a leghidegebb hajnalokon a meteorológiai mérőállomásokon 0,6 fok (Zabar telep) és 12,3 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő. A hónap túlnyomó részén azonban igen meleg volt, a hőmérséklet a legforróbb napokon – 3-a körül – az ország túlnyomó részén 30 fok fölé emelkedett, az Alföldön déli részén pedig helyenként a 33 fokot is meghaladta. A meleg idő részben a sok napsütésnek volt kö-szönhető: a napos órák havi összege 224 (Szentgotthárd) és 266 (Debrecen) között alakult; az ország nagy részén 30-70 órával meghaladta a sokévi átlagot. A sokfelé igen száraz július és augusztus után az ország nagy részén szeptemberben is kevés eső esett. A havi csapadékösszeg 3,6 (Kunmadaras) és 69,3 mm (Rábagyarmat) között alakult, legtöbb helyen 10-50 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, zivatarok főleg a hónap első harmadában fordultak elő. A száraz időjárás következtében tovább csökkent a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 20-40% között alakult, csak kevés helyen, főleg a nyugati határszélen haladta meg az 50%-ot. A mélyebb rétegek is szárazabbak lettek, sokfelé csak 25-50% között, az Alföldön néhol 20% alatt volt a nedvességtartalom a hónap utolsó napján az 50-100 cm közötti mélységben.

A meleg szeptember után az október átlag körüli hőmérsékleti viszonyokat hozott. A havi középhőmérsék-let legtöbb helyen 8,1 fok (Zabar telep) és 12,4 fok (Szeged, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy egy foknál kisebb mértékben tért el a sokévi átlagtól. A hónap első és utolsó harmadában nagyrészt az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon – 7-e, 8-a körül – szinte mindenütt 25 fok fölé emelkedett, az Alföldön többfelé a 28 fokot is meghaladta. Tartósabban hideg idő a hónap közepén volt, és erős lehűlés volt október utolsó napjaiban is. A leghidegebb hajnalokon – 18-a és 31-e körül – a meteorológiai mérőállo-másokon -6,6 fok (Zabar telep) és 1,3 fok (Debrecen) közé hűlt le a levegő, az ország túlnyomó részén -1 foknál erő-sebb fagyot regisztráltak. Októberben az ország nagy részén az átlagosnál 10-40 órával kevesebb napsütést regisztráltak, csak a nyugati határszélen sütött néhol 5-10 órával többet a nap. A napos órák havi összege 127 (Sátoraljaújhely) és 159 (Pécs) között alakult. Az igencsak száraz szeptember után októberben legtöbb helyen az átlagosnál 10-60 mm-rel több eső esett. A havi csapadékösszeg 26,4 (Sopron) és 104,0 mm (Pátyod) között alakult. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, de helyenként zivatarok is előfordultak. A sok csapadék miatt országszerte emelkedett a talaj víztartalma. A felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 30-80% között alakult, sőt a Nyírségben néhol a 90%-ot is meghaladta. A mélyebb rétegekben azonban továbbra is meglehe-tősen alacsony maradt a víztartalom, legtöbb helyen 20-40% között alakult a hónap utolsó napján, az 50-100 cm közötti mélységben.

A november igen enyhe volt. A havi középhőmérséklet 1,8-3,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 4,7 fok (Zabar telep) és 7,9 fok (Pécs) között alakult. A hónap nagy részén az átlag felett volt a hőmérséklet; a legmelegebb napokon az ország nagy részén 15 fok fölé emelkedett, a délnyugati határszélen helyenként a 20 fokot is elérte. Tartósabban hideg idő a hónap első hetében volt, a leghidegebb hajnalokon a meteorológiai mérőállo-másokon -7,3 fok (Zabar telep) és 0,1 fok (Sopron) közé hűlt le a levegő. Az ország déli területein a sokévi átlagnál 5-15 órával többet, míg az északi országrészben 5-20 órával kevesebbet sütött a nap. A napos órák havi összege 50 (Miskolc) és 90 (Pécs) között alakult. A november igen csapadékos volt, a legtöbb helyen az átlagosnál 10-90 mm-rel több eső esett, szárazabb helyek a Balaton környékén és a Dunántúl északi részén voltak. A havi csapadékösszeg 41,5 (Siófok) és 129,8 mm (Túrkeve) között alakult. A csapadék meghatározó részét esők, záporok adták, de helyenként zivatar, 4-én többfelé havas eső, kisebb havazás is előfordul, bár a hó pár óránál tovább sehol sem maradt meg. A sok csapadék miatt az ország nagy részén jelen-tősen nőtt a talaj nedvességtartalma: a felső 50 cm-es rétegben a hónap végén legtöbb helyen 70-95% között alakult. A mélyebb rétegekben is emelkedett a víztartalom, sokfelé 40-90% között alakult a hónap utolsó napján, az 50-100 cm közötti mélységben.

A következő hónapokra vonatkozó prognózisok megbízhatósága lényegesen elmarad a rövidebb távúakétól, ezért a konkrét gazdasági döntésekhez történő felhasználásuk kockázatos.

Mindenesetre a rendelkezésre álló számítások összességében az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb telet sejtetnek. Emellett azonban a kiadós késő őszi esők miatt jó esély van arra, hogy átlagos vagy annál kissé szárazabb tél esetén se legyen komoly vízhiány a tavasz elején, a követ-kező vegetációs időszak kezdetén.

Viszonylag megbízható, napra lebontott előrejelzést egy hétre, tíz napra tudunk adni, ezek helyessége – nem utolsósorban az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően – jelentő-sen növekedett az utóbbi évtizedekben.

A munkaszervezési döntésekhez konkrétabb előrejelzések, illetve egyéb meteorológiai információk vezetékes telefonról a 90/603-421, mobilkészülékről a 91/300-424 számon érhetők el.

Vadász Vilmos

Országos Meteorológiai Szolgálat