Országos Öntözési Konferencia

A szolnoki székhelyű Magtár Kft. rendezésében nagysikerű Országos Öntözési Konferenciát tartottak a cég telephelyén, 2009. október 29-én. A 250 megjelent öntözési szakember és gazdálkodó gyakorlatias előadásokat hallhatott a magyarországi öntözés jelenlegi helyzetéről, az aktuális pályázati lehetőségekről, valamint többek között Közép-Európa egyik legnagyobb öntözőtelepének tapasztalatait is megismerhette.

A konferenciát a Magtár Kft. tulajdonosa, Tóth János nyitotta meg. Bevezetőjében megemlítette, hogy a rendezvény időpontja egybeesik a cég alapításának 20 éves évfordulójával. Az alapítók 1989-ben célul tűzték ki, hogy „a mezőgazdasági szereplők számára korszerű mezőgazdasági technikát és magas színvonalú szerviz- és alkatrészellátást biztosítsanak”. Ezeket a célokat a cég folyamatosan szem előtt tartotta, így a Magtár Kft. gyorsan a hazai piac ismert és megbecsült szereplőjévé vált. A főbb forgalmazott termékeik közül kiemelte a konferencia tárgyát szolgáltató öntözési piac meghatározó márkáját, a BAUER-termékek teljes választékát; valamint az immár két évtizedes Massey Fergusson-kapcsolatot.

Tóth János, Magtár Kft.

Az öntözés kérdésének a Magtár mindig kitüntetett figyelmet szentelt. Végül 2000-ben együttműködési megállapodást kötött az osztrák BAUER céggel, amely kapcsolat a mai napig is kiválóan működik. A siker négy ténye-zőjét emelte ki Tóth János: a BAUER gépek jó minőségét, könnyű kezelhető-ségét (lineár-, center- és csévélődobos rendszerek), tartósságát és nem utolsósorban a sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkező, jól felkészült saját szakembergárdájukat.

Ligetvári Ferenc, Szent István Egyetem

Az első szakmai előadást Ligetvári Ferenc professzor tartotta, a Szent István Egyetemről. A rendezvény helyszínéül szolgáló Szolnokkal kapcsolatban kiemelte a Tiszai Mezőgazdaság-fejlesztő Iroda tevékenységét, ami a 60-as években megalapozta a modern kori öntözésfejlesztést hazánkban. Előadását a professzor Magyarországot érintő megállapításokkal kezdte: „Éghajlati vízhiányos területen élünk, vízpótlás nélkül gazdaságos termesztés nem történhet meg.” A Kárpát-medence éghajlati tendenciái ugyan térbeli változékonyságot mutatnak, de alapvető tulajdonságaikban megegyeznek. A tendenciák iránya olyan, hogy a felszíni vízmérleg romlásához vezetnek. Ez különösen az olyan országok az éghajlatváltozásra való időbeli felkészülését teszi szükségessé, amelyek érzékenyek és sérülékenyek a felszíni vízmérleg tendenciózus romlására. A problémák közül kiemelte, hogy nincs komplex területfejlesztés Magyarországon. A pénzügyi támogatás esetleges, hiányzik a vízkészletre alapozott fejlesztés, a termesztési tapasztalat megbecsülése, valamint a piacszervezés szerinti termelés. Általánosságban véve megállapította, hogy az öntözőberendezések beszerzése esetleges, nagy probléma a mű-ködtetési tapasztalatok cseréjének a hiánya. A vízpótlás és a tápanyag-gazdálkodás összehangolására lenne szükség, különös figyelemmel a kutatók és a szaktanácsadók által végzett rendszeres tájékoztatásra, az öntözéses tápanyag-gazdálkodás (fertigation) szabadföldi elterjesztésére.

A professzor fő kihívásként fogalmazta meg a területi fejlesztések egybehangolásának elengedhetetlenségét. Termelési tapasztalatokon (tájpotenciál, termelők, biogáztelep, növényház, hűtőház, szabadföldi öntözés) és erőforrásokon alapuló fejlesztést szükséges végrehajtani. – Ott kezdődjék az öntözés, ahol elérték a szárazgazdálkodás maximumát – mondta a professzor, és ismételten hangsúlyozta az „idénypolitika” helyett az állandóság, valamint a tapasztalatcsere fontosságát.

Dr. Forgács Barnabás, FVM

Dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a konferencia apropóját szolgáltató öntözésfejlesztési támogatások benyújtására 2009. november 2-től, egy hónapig lesz lehetőség. Kiemelte, hogy a támogatási feltételrendszer alapvetően nem változott, bár apróbb módosítások ugyan történtek. A közösségi beruházások támogatási összegének felső értékhatára 8 millió euróra növekedett, míg az üzemi fejlesztéseknél a korábbi üzemenkénti 735 ezer euró nagyságfa nem változott.

Itt hívta fel az államtitkár a figyelmet arra, hogy az általános támogatási elszámolási szabálytól eltérően öntözésfejlesztésben az első és második körös jóváhagyott és megvalósított pályázatok elszámolási időszaka kizárólag 2009. november 16. és december 15. közé esik. Az öntözésfejlesztés utófinanszírozott konstrukció, amelynél, tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, előleg felvételére van lehetőség. További könnyítés, hogy 2008-tól ehhez bankgarancia sem szükséges. Az igénybe vett előleg 100%-ával azonban december 15-ére el kell számolni, egyébként az összeget köztartozássá nyilvánítják, és utólag behajtják.

Előadásában az államtitkár egyéb, mostanában záródó, és hamarosan életbe lépő intézkedésekre is kitért. Ennek keretében érintette többek között a mezőgazdasági útfejlesztés kérdését, a fiatal gazdálkodók indulását segítő támogatást, az élelmiszer-ipari technológiák támogatásának lehetőségét, az állattartó telepek korszerűsítését, a kertészeti és ültetvényfelújítási támogatásokat. A Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezetátalakító támogatás 40%-os intenzitású, elsősorban a volt vagy mostani cukorrépa-termelőket célozza, és november közepétől elérhető. Egy intézkedésben lesz így lehetőség állattartó telepi beruházásra, öntözési, kertészeti, illetve szántóföldi fejlesztésre. Nagy Imre, a Tiszaterv Kft. ügyvezetője a Javaslatok az Öntözésfejlesztés közösségi és üzemi beruházásainak pályázatához című előadásában a pályázáshoz nyújtott konkrét- és gyakorlati tanácsokat. Nagy Imre is említést tett arról, hogy a támogatási feltételek lényegében hasonlóak az előzőekhez, majd megerősítette Forgács Barnabás közösségi és üzemi szintű beruházásokról szóló okfejtését.

Nagy Imre, Tiszaterv Kft.

A sikeres pályázat elkészítéséhez hangsúlyozta a műszaki, hatósági elő-készítés fontosságát, alaposságát. Ehhez aktualizálni kell az esetleg rendelkezésre álló korábbi térségfejlesztési és üzemi terveket, vagy ezek hiányában új, a pályázati kiírásnak megfelelő tervdokumentációt kell összeállítani. Okulva az elmúlt számos sikertelen pályázatból, körültekintőbben kell eljárni az előkészítés során a fejlesztést érintő ingatlanok tulajdoni viszonyainak feltárásában, a bérleti szerződé-sek megkötésében, az ezekhez szükséges iratok, nyilatkozatok beszerzésében. A pályázat előkészítéséhez célszerű kiválasztani a megfelelő tervezőt, illetve szükség esetén a kellő rutinnal rendelkező „pályázatírót”. Az előkészítés során kell feltárni az öntözőtelep lehetséges vízellátási módját (felszíni, felszínalatti), beszerezve annak adatait, megállapodásra jutva az adott vízszolgáltatóval (vízgazdálkodási társulat, vízügyi igazgatóság, üzem, stb.).

A sikeres pályázat nélkülözhetetlen elemei a szükséges hatósági engedélyek (vízjogi létesítési, üzemeltetési, talajtani), vagy ezek hiányában a beruházás komolyságát megalapozó engedélyező hatósági nyilatkozat a vízkészlet rendelkezésre állásáról, amelyet a vízszolgáltatói nyilatkozat benyújtásával lehet kérelmezni.

Fontos „kelléke” a pályázati kérelemnek a talajtani hatóság nyilatkozata, miszerint a tervezett öntözésfejlesztési beruházás nem talajtaniengedély-köteles. A nyilatkozat beszerzése korábban, egyes esetekben megütközést keltett egyes talajtani hatóságoknál, mivel ezt a vonatkozó rendeletek amúgy is meghatározzák.

Előzetes tervek hiányában a beruházói döntés során körültekintően kell eljárni az egyéb, a megvalósítást érintő kötöttségek feltárásában is (idegen közművek, külterületi rendezési tervek, örökségvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi feltételek).

A sikeres előkészítés után döntést kell hoznia a pályázónak az öntözésfejlesztés konkrét műszaki tartalmáról, olyan szinten, hogy a pályázathoz elkészíthető legyen az építési munkák ÉNGY-s költségvetése, illetve kiválasztásra kerüljenek a vízellátó rendszer gépei, berendezései (szivattyúk, öntözőberendezések).

Otto Roiss, Bauer GmbH

Otto Roiss, a BAUER cég igazgatója és Csutár Jenő a Magtár Kft. Öntözési Irodájának munkatársa ezután közösen mutatta be a BAUER cég történelmét, küldetését, termékeit és a fejlesztési irányokat. Otto Roiss történelmi visszatekintéssel kezdte előadását. Elmondta: a BAUER magyarországi története immár 35 éves, az igazi fejlődés azonban 25 éve kezdődött, amikor is az osztrák állam hosszú lejáratú hitelt nyújtott a magyar államnak, amelynek keretében akkoriban 240 darab BAUER Rainstar csévélődobos öntözőrendszer került hazánkba. Ezután folyamatos üzleti kapcsolatfejlesztésre került sor. 1989-ben ismét felgyorsult a fejlődés, amelynek eredményeképpen 1990-ben a BAUER kereskedelmi képviseletet nyitott hazánkban. 1992-től a Magtár Kft. biztosította az alkatrészellátást. 1998-tól kezdődött az az időszak, amelynek során a Magtár végül a BAUER kizárólagos képviselője lett. Ez idáig 2400 darab Rainstar öntöző-dob és összesen 350 db BAUER Center és Lineár rendszer került üzembe helyezésre, aminek eredményeképpen 200.000 hektár terület vált öntözhetővé Magyarországon. Ehhez jön még az utóbbi időben a hígtrágya-kezelési megoldások teljeskörű kínálata is.

Csutár Jeno, Magtár Kft.

A BAUER cég öntözési kínálatában megtalálhatjuk a csévélődobos ön-töződobok (akár 120 m³/h vízszállításig) mellett a különböző konzolokat (34-72 m öntözési szélesség) és szórófejeket (szektoros és 360°-os öntözési lehetőség); a lineár, centerpivot, cen-terlinear, multistar rendszereket (automatikus öntözőgépek, indukciós, barázdás és drótkötél vezérlésű, teljesen automatizált öntözőgépek, áthúzható, átfordulós kivitelben, hidránsos és csatornás vízkivétellel), öntözőcsöveket, valamint szivattyúkat.

A hígtrágyatermékek közé tartoznak a hígtrágya tartálykocsik – különböző kialakítással akár 24 m³-ig -, hígtrágya-kijuttató rendszerek, keverők, hígtrágyaszivattyúk, szeparátorok és alomregeneráló rendszerek. A BAUER cég ugyancsak forgalmaz termékeket a biogázüzemek kialakításához, üzemeltetéséhez.

Az újdonságok között Csutár Jenő kiemelte a csévélődobos BAUER Rainstar öntözőberendezések TVR típusú radiális ráfolyású teljes áramkö-rű turbináját. Ez a turbina jelentős technikai fejlesztés eredménye a hagyományos BY-Pass rendszerű mel-lékáramkörű vízturbinákhoz képest.

Az egyedülálló TVR típusú turbinák – variofúvókával – egyesítik az erőt és az energiatakarékosságot. Különösen kis vízadagú öntözésnél csökkenthetőek a költségek, az igen alacsony nyomásveszteségnek köszönhetően.

A teljesítmény optimális kihasználásához a vízáram a variofúvókáról közvetlenül a járókerékre jut. A fúvóka legkisebb és legnagyobb nyílásánál is a teljes vízmennyiség áramlik a turbina járókerekére. Ezzel minden átfolyási mennyiség esetén biztosított a magas hatékonyság, alacsony nyomásveszteség mellett. Előnyt jelent még a pontos szabályozás, valamint a széles teljesítménytartomány magas behúzási sebesség mellett is. A BAUER Rainstar öntözőberendezések egyszerű kezelését a gépek szériatartozékát képező computeres vezérlés, valamint az újabban népszerű SMS mobiltelefonos vezérlések is segítik.

A BAUER cég kifejlesztette az újgenerációs földalatti indukciós kábelvezérlését a linear öntözőberendezésekhez. Az új vezérlőrendszerrel csökkenthető az öntözőberendezések telepítési költsége, mivel „visszatérő” kábel fektetését nem igényli. Így a hagyományos indukciós vezérléshez képest csak kb. fele mennyiségű vezérlő-kábelre s így fele mennyiségű kábelfektetésre van szükség. Nincs korlátozva az indukciós kábel és az érzékelő antenna távolsága. Újdonság, hogy a földkábel aktuális helyzetét a gép ve-zérlőszekrénye pontosan kijelzi.

A piaci igényekhez igazodva a BAUER cég kínálatában is szerepel a CORNER saroköntöző egység a CENTER öntözőberendezésekhez. Egy 800×800 m=64 ha területből standard CENTER öntözőgéppel 50,3 ha (78,6%), míg a CORNERSYSTEM használatával 61 ha (95%) öntözhető be. A CORNER konzol szerkezeti hossza akár 62+29=91 m is lehet. Így az öntözési sugár a CENTER öntöző-gépeknél a sarkok öntözéséhez 120 m-rel nőhet. Ma már egyre több gazdaság telepít CENTER öntözőberendezéseket, mivel élőmunkaigényük a legkisebb; jól automatizálhatók és az eddig ismert öntözőrendszerek közül a leginkább költségtakarékosak. A CORNER konzol használatával pedig minimális az öntözésből kimaradó területrészek aránya. Hamarosan megjelenik a korszerű öntözőberendezéseknél is a GPS vezérlőegység. A BAUER cég 2011 elejétől szállít GPS vezérlésű öntözőberendezéseket. Ezek magas telepítési költsége miatt csak több öntözőberendezés vezérlésénél gazdaságosak.

Id. Miskucza Péter, Marosvíz Kft.

A konferencia záró előadását id. Miskucza Péter, a Marosvíz Kft. ügyvezetője, a román-magyar vízszolgáltatás koordinátora tartotta Az öntözés gyakorlata Mezőhegyesen címmel. Előadásának az első részében beszámolt arról, milyen feladatokat kellett elvégezni annak érdekében, hogy Mezőhegyesen öntözésfejlesztés történhessen, majd a második részben konkrétan a mezőhegyesi birtokon mutatta be az ott történteket és az öntözés gyakorlatát. Mint mondta, a mezőhegyesi öntözés létrejöttéhez széleskörű összefogásra volt szükség. A bevezető diaképek azt szemléltették, hogy Mezőhegyesen az öntözés és a vízfelhasználás története évszázados múltra nyúlik vissza; a mostanra kialakult öntözőtelep legutolsó történeti szakasza azonban 1986-ban kezdődött, amikor is -1994-ig – megvalósították az öntözés alapját jelentő közösségi beruházásokat. 1993-94-től intenzív öntözésfejlesztés történt Mezőhegyesen, BAUER öntözőrendszerek felhasználásával. Miskucza Péter megemlítette, hogy a kiválasztásnál elsősorban a megbízhatóság, a minőség és a kedvező ár miatt döntöttek a BAUER gépek beszerzése mellett. 1994-ben gazdasági társaságot alapítottak Marosvíz Kft. néven az érdekeltek részvételével az 1986-ban megkezdett beruházás befejezésére, a vízszolgáltatás koordinálására. Az öntözőrendszer két vízbázisból táplálkozik. Az egyik vízkivételi mű a Maros magyar szakaszán 2 m³/sec kapacitással szolgáltat vizet, a másik rendszer a már az 1800-as években kialakított Szárazér élővízi öntözőrendszer. Egy szárazabb évben 20-22 millió m³ víz kerül kiemelésre a Marosból. Az előadó kiemelte, hogy az együttműködés kiváló, példa értékű a vízügyekkel, a társulatokkal és az öntöző gazdaságokkal. Egy korábbi félreértést tisztázni kívánva pedig hangsúlyozta, hogy „mi nem veszünk a román féltől egy deka vizet sem, csak megfizetjük azokat a szolgáltatási költségeket, amelyek akkor is felmerülnének, ha a Tiszából hoznánk ide a vizet”.

Az összes berendezett területük 6880 ha, amelyen BAUER csévélő dobos (30 db), BAUER lineár (9 db), centerlineár (4 db) és centerpivot (22 db) rendszerek működnek. „Stratégiai növényünk a vetőmag-kukorica, ennek termesztését és feldolgozását végezzük, a vetésszerkezet ennek van alárendelve. A vízjogilag engedélyezett öntözhető területünk 5.038 ha. Az őszi búza vetésterülete 2.200 ha, vetőmag-termesztésre eddig a terület 50%-a szolgált.” A költségek tekintetében az ügyvezető elmondta, hogy nagyon nehéz összehasonlítani a mezőhegyesi költségeket más öntözőtelepek költségével, mivel nekik 18 méterre kell a vizet emelniük. Általánosságban mégis elmondható, hogy „olyan növényekkel kell dolgozni, amelyek elbírják ezeket a költségeket, mint például a vetőmag-kukorica, vetőmagborsó, csemegekukorica vagy a zöldborsó”. A területeken folyamatos a mesterséges vízutánpótlás, így sem hibridkukoricát, sem vetőmagborsót nem termesztenek öntözés nélkül.

Zárszavában Miskucza Péter a következőket mondta: – Az Apátfalva-mezőhegyesi, valamint a dombegyházi és battonyai öntözésfejlesztések sikerének kulcsa az ebben résztvevők határozott összefogásában és közös munkálkodásában keresendő. Ezt az összefogást remélve bízunk a további fejlesztésekben.

További információért forduljon:

H-5000 Szolnok, Kombájn út 2.

Tel.: 56/510-130, 424-905, Fax.: 56/510-133, 424-905, E-mail: baueriroda@magtarkft. hu,

www.magtarkft.hu

Ez a cikk a MezőHír 2009/11 - november-decemberi számában jelent meg.