Egy növényvédőszer-gyártó és egy hibridvetőmagelőállító cég társadalmi felelősségvállalása

Címke: ,
Kategória: Agrostratéga

Cikksorozatunk előző részeiben ígértük, hogy közelebbről is megnézzük, hogyan viszonyulnak az agráriumban működő és az ágazattal üzleti kapcsolatban lévő cégek a fenntarthatóság, valamint a társadalmi felelősségvállalás elveihez. Elsőként a DuPont Magyarország Kft. budaörsi központjában jártunk, ahol egyúttal alkalmunk nyílt a Pioneer Hi-Bred Zrt. ez irányú tevékenységébe is betekinteni.

A Budaörsön található DuPont-irodában Szekeres Zita, a cég személyzeti vezetője fogadott bennünket. Csendes, nyugodt környezetben ültünk le beszélgetni, így rögtön feltűn-tek a szobában viruló cserepes növények.

Ezek a saját virágai? Nagyon szépek.

– A cég biztosítja a szobanövényeket – mosolyodik el Szekeres Zita -, amelyek hozzátartoznak a kollégák komfortérzetének növeléséhez. Szeretem a növényeket, mert így otthonosabb körülmények között tudok dolgozni.

Ezek szerint a vállalat fontosnak tartja, hogy munkavállalói kellemes környezetben töltsék a munkaidejüket?

– Természetesen, hiszen otthonos körülmények között a munka is jobban megy. Úgy gondolom, sokszor ez nem is annyira pénzkérdés, mint inkább a hozzáállás, az odafigyelés fontos. Az iroda kiválasztásánál például nem a mostanában divatos trendeket követtük, így nem egy nagy légterű irodát választottunk, hanem mindenkinek van saját szobája-kuckója. Ha mégis többen ülnek egy helyiségben, lehetőség van térelválasztók használatára. Az iroda berendezésénél is törekedtünk a dolgozók igényeinek legteljesebb kielégítésére. Bizonyos értékhatáron belül mindenki maga választhatja ki a bútorait, és rendezheti be a szobáját, hogy otthonosabban érezze magát. Van, aki nem is széken ül az irodában, hanem gerinckímélő labdán, mert neki úgy kényelmesebb. Az ebédidő szent; van egy nagy konyhánk, ahol kávé, tea, üdítő, gyümölcslé, ásványvíz áll a munkatársak rendelkezésére. Lehetőség van az otthonról hozott ebéd megmelegítésére és elfogyasztására, de lehet házhoz hozatni az ételt, vagy egy kis sétát követően a környéken megebédelni – ezt mindenki maga dönti el. Értékesítőink munkakörülményeire még inkább igaz az otthonosság fogalma, hiszen ők valójában a saját otthonukból intézik a munkával kapcsolatos ügyeiket, csak meghatározott időszakonként járnak be a budaörsi irodába.

Ez a rugalmas hozzáállás a munkaidőre is vonatkozik?

– A DuPont nagy hangsúlyt fektet a saját dolgozóival kapcsolatos felelősségre. Számunkra a kollégák, mint emberek tisztelete az egyik legfontosabb szempont. Olyannyira komolyan vesszük ezt, hogy a vállalati elvek és értékek között is szerepel. Amerikai anyavállalatunk személyzeti és CSR politikája, kultúrája a meghatározó itthon is. A vállalat minden egységénél rugalmas a munkaidő. Természetesen létezik törzsidő, hogy a megbeszéléseket, a közös munkát szervezni lehessen, de ezen kívül mindenki saját magának osztja be az idejét. A lényeg, hogy a munka határidőre készen legyen. A kismamákat rugalmas munkaidővel segítjük a fokozatos visszailleszkedéshez, lehetőség van hatórás részmunkaidőre is, ami a kisgyermekeket nevelőknek nagy segítség. Ügyelünk továbbá a munkaidő és a szabadidő helyes arányának betartására, valamint nagy hangsúlyt fektetünk dolgozóink egészségére és biztonságára is.

Szekeres Zita

Mire jelent ez pontosan? Egészségbiztosítás, balesetbiztosítás, netán üzemorvosi ellátás?

– Úgy vélem, ez a szempont nagyon sokrétűen kap teret nálunk. Van egy szer-ződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónk, akinél minden dolgozónknak saját kártyája van. Évente egy alapos szűrővizsgálat jár és kötelező is, de ha bármilyen gondjuk van, akkor a munkatársak év közben is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Az ellátás akár Budapesten, akár a szerződött vidéki partnereknél is elérhető, ami főként a vidéki kollégák számára előnyös. Ezen kívül a DuPont minden alkalmazottjára köt egy nagy értékű kockázati biztosítást, ami tragédia esetén jelentős anyagi támogatást jelent a dolgozó családjának. Sajnos előfordult már, hogy szükség volt erre. Ha valakivel esetleg baleset történik (pl. sportbaleset vagy háztartási baleset), akkor azonnal elindul egy belső kommunikációs folyamat, amelynek során felhívjuk a kollégák figyelmét arra, hogyan lehet elkerülni a hasonló eseteket. Az anyavállalatunktól is rendszeresen érkeznek a biztonságot növelő ötletek, amelyek többnyire a mindennapi életben előforduló veszélyekre és azok elkerülésére hívják fel a figyelmet. A H1N1 vírus megjelenésekor az anyacég kockázatcsökkentő védőcsomagokat (maszkok, fertőtlenítők, kesztyűk, stb.) állított össze minden dolgozójának. Ezeket az irodában elzárva tartjuk, és létezik egy belső utasítás arra az esetre, amikor minden alkalmazottnak haladéktalanul kiosztjuk ezeket a csomagokat. A biztonság terén kiemelt helyen szerepel a közlekedéssel kapcsolatos biztonság, mivel az értékesítő kollégák sokat utaznak. A munkatársak rendszeresen vesznek részt ún. defenzív vezetéstechnikai tréningen, ahol megtanulhatják, gyakorolhatják, hogyan tudják elkerülni a baleseteket vagy egy már elkerülhetetlen baleset esetén csökkenteni a testi épséget, netán az emberéletet fenyegető kockázatot. A visszajelzések pozitívak. Kollégáink hasznosnak tartják ezeket a képzéseket, és bár évről évre vannak ilyen típusú tréningek, minden évben tanulnak valami újat. Másrészről a céges autók kiválasztásánál is fontos szempont a biztonság, így az anyavállalat szigorú belső előírásai alapján csak olyan autókat vásárolunk, amelyek biztonságtechnikai szempontból is megfelelnek a cég elvárásainak. A céges autók a legkorszerűbb biztonságtechnikai eszközökkel vannak felszerelve, úgymint ABS, ESP, elülső és oldalsó légzsákok, ködlámpák, xenon világítás, fűthető tükrök és szélvédők, stb. Még az autók színét is a közlekedésbiztonsági szempontok alapján választjuk meg. Fontos, hogy jól láthatóak legyenek az utakon, így például a fekete vagy sötétkék szín szóba sem jöhet. A DuPont élen jár abban is, hogy szinte elsőként tiltotta meg a vezetés közbeni telefonálást még kihan-gosító esetén is, mivel a legújabb kutatások alapján elvonja a vezető figyelmét a telefonálás.

A válság hatásai miben érhetők tetten a DuPont falain belül? Szükségessé vált esetleg emiatt megszorításokat bevezetniük, új megoldásokat keresniük vagy bizonyos tevékenységeket elhagyniuk?

– A kép elég vegyes. A válság miatti elbocsátások szerencsére nem érintették közvetlenül a hazai leányvállalat dolgozóit, de az anyavállalatnál sajnos erre is volt példa. Ezért a dolgozóink önként vállalhatták – és többen vállalták is -, hogy rövidebb munkaidőben, kevesebb bérért dolgoznak, így mentve meg külföldi kollégáik munkahelyét. Az európai központunk Genfben, a közép-kelet-európai központunk pedig Varsóban van, így korábban sokat kellett utaznunk. Mostanában – főként a válság hatására – kevesebb a cégen belüli utazás, helyette telefon konferenciákat tartunk. Az utazások visszaszorulásával nem csak költséget takarítunk meg, hanem a széndioxid-kibocsátást és így a környezeti terhelést is csökkentjük. A költségcsökkentés miatt tavaly karácsonykor a szokásos, központilag szervezett összejövetelünk is elmaradt. Ám a legösszetartóbb alkalmazottak (a növényvédő szer üzletág dolgozói) megszervezték, hogy mégis legyen közös karácsonyi ünnep, így felosztották maguk között, hogy ki milyen ételt-italt hoz, és mindenki adott valamilyen ajándékot annak, akinek a nevét kihúzta, azaz mégsem maradt el a karácsonyi ajándékozás.

Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy önöknél egy összetartó csapat dolgozik jó hangulatban együtt. Ehhez természetesen az is kell, hogy a cég a fenti intézkedéseivel megteremtse a megfelelő hátteret. Jól gondoljuk?

– Igen, büszkén mondhatom, hogy igazi csapat vagyunk. Év elején több szervezeti egység is szervezett dolgozói ötletbörzét, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket. Olyan ötletek is felmerültek, amelyek nemcsak a költségeinket csökkentik, hanem azt is mutatják, hogy kollégáink a munkahelyük és a tágabb környezetük iránt is komolyan veszik a felelősséget. A műanyag palackokat és kupakokat, a papírhulladékot, valamint az újságokat szelektíven gyűjtjük. Eddig felváltva szállítottuk az így összegyűlt hulladékot egy szelektív gyűjtőhelyre, idén július l-jétől pedig már szervezetten folyik a szelektív hulladékgyűjtés az irodaházban. Amit nem muszáj, azt nem nyomtatunk ki, és belső adminisztrációra a lapok másik oldalát is felhasználjuk, így kevesebb papír fogy. A cégnél összesen két színes nyomtatót használunk, és csak azt nyomtatjuk ki színesben, amit feltétlenül szükséges. Mivel évközben ritkán fordul elő, hogy mindenki együtt van – ki erre, ki arra járja az országot -, ezért minden alkalmat megragadunk, hogy egy kicsit együtt lehessünk. Erre is jó például az, amikor évente egyszer összejövünk egy csendes vidéki zugban, és „építjük a csapatot” – ahogy mondani szokás -, azaz együtt vagyunk, beszélgetünk, pihenünk. Ha csak tehetjük, innen a központból is gyakran megyünk olyan szakmai rendezvényekre, ahol találkozhatunk mind a saját kollégáinkkal, mind az ügyfeleinkkel, a partnereinkkel. Nagyon fontosak a személyes kapcsolatok is, minden szinten. Legutóbb a DuPont Juniális rendezvényen vettem részt, amely kiváló le-hetőséget adott arra is, hogy közelebb hozza egymáshoz a központi irodában és a vidéken dolgozó kollégákat.

Szekeres Zitától elköszönve egy emelettel lejjebb mentünk az irodaházban, hogy a DuPont-csoporthoz tartozó vetőmagház, a Pioneer Hi-Bred háza táján is tájékozódjunk. Vendéglátónk, Máté József, a cég kelet-európai kormányzati kapcsolati, közkapcsolati és szabályozási igazgatójának közvetlensége révén azonnal jó hangulatú beszélgetésbe merülünk.

Az imént jártunk a nö-vényvédő szerekkel foglalkozó kollégáinál, ahol fő-ként a munkavállalókkal kapcsolatos felelősség témakörét jártuk körbe. Milyen, ezen túlmutató CSR-tevékenységet végez a Pioneer?

– Tekintettel arra, hogy közös az anyavállalat és így közös a vállalati kultúra is, minden, amit ott hallottak; a biztonság, a rugalmas munkaidő, az egészségügyi szolgáltatás – ránk is érvényes. Ezért én most inkább egy másik területről beszélnék, mégpedig a Pioneer úgynevezett Grant Programjáról (grant=adomány, támogatás, segély). Ez tulajdonképpen nem más, mint azoknak a projekteknek az összessége, amiket a Pioneer támogat. Ritkán esik szó erről a programunkról, aminek az az oka, hogy a szigorú belső szabályzat szerint a Grant Program égisze alatt zajló tevékenységünket nem használjuk fel PR célokra. Éppen ezért nem reklámozzuk, és beszélni is csak akkor szoktunk róla, ha valaki – például egy újságíró vagy most az Agrostratéga – rákérdez. Ezt itthon és az anyavállalatnál is nagyon komolyan vesszük, pedig könnyű lenne kitenni a kirakatba, és dicsekedni vele egy kicsit.

Megtudhatnánk többet is erről a programról?

– Általában olyan projekteket támogatunk, amelyek nincsenek szoros összefüggésben az üzleti tevékenységünkkel. Az átlagos projektnagyság, azaz a támogatási összeg kb. 2 millió forint, és minden évben több projekt fut párhuzamosan. Korábban évente kétszer kerültek összesítésre a javaslatok, és születtek meg a támogatási döntések. Az európai javaslatok összesítése Magyarországon történik, így a másik három európai igazgató össze-gyűjti a saját területéről a terveket, és elküldi hozzánk. Mostanában évente egyszer terjesztjük fel a javaslatainkat az amerikai vezetés felé. Inkább nagyobb projekteket tervezünk, mint hogy szétaprózódjon a program és vele az erőforrások. A felterjesztett javaslatok 90%-át általában elfogadják és jóváhagyják, a finanszírozás pedig a központi, globális költségvetés terhére történik. Magyarországon kezdetben egy ösztöndíj program futott így. Éveken át öt magyar agráregyetem és fő-iskola (Debrecen, Gödöllő, Keszthely, Mosonmagyaróvár és Szarvas) öt-öt diákját ösztöndíjjal támogattuk. A támogatott diákok kiválasztásába nem szóltunk bele, ez az intézmények veze-tőinek joga és felelőssége volt, akik saját hatáskörben döntöttek. Mára ez a típusú ösztöndíj program csak a szarvasi főiskolán maradt meg, ott is leginkább azért, mert a városban található a Pioneer hazai vetőmagüzeme. Helyette inkább nagyobb egyetemi kutatási programokat támogatunk, olyanokat, amelyek az egész magyar mezőgazdaság számára fontosak. Meg kell jegyeznem, hogy korábban is volt kutatási támogatás az ösztöndíjprogram mellett, csak a jelenleginél jóval kisebb lépté-kű.

Mondana további konkrét példákat?

– Hogyne, hiszen több is van. Népszerű és ismétlődő projektünk Kelet-Európában egy-egy iskola teljes kö-rű felszerelése informatikai szempontból (szélessávú internet elérés, számítógépek, egyéb informatikai eszközök és szoftverek). A legfrissebb projektünk pedig idén májusban zajlott, amikor az ún. szociális földprogram keretében Kerepesen a helyi roma közösség az önkormányzattól megművelhető földterületet kapott, a Pioneer pedig ingyen adott kukoricahibrid vetőmagot a termeléshez. Természetesen a hibridek termesztésével kapcsolatos tájékoztatást, szaktanácsot is felkínáltunk a ve-tőmag mellé. Emellett arra is volt már példa, hogy az árvíz sújtotta termelők számára osztottunk ingyen vetőmagot az újravetéshez.

Köztudomású, hogy Szarvason található a hazai vetőmagüzemük. Milyen a kapcsolatuk a helyi közösséggel?

– A Pioneer Hi-Bred az egyik legnagyobb adófizető a városban, így fontos szerepet töltünk be Szarvas életében, ami egyben felelősséget is jelent a számunkra – és itt nem csak a munkahelyekre vagy az adófizetésre gondolunk. Támogatjuk a helyi tűzoltó alakulatot, a városban zajló rendezvényeket, továbbá a mentőket is segítjük. A Pioneer mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy azokon a településeken, ahol a cégnek kutató-fejlesztőállomása (korábban Jánoshalma, most Hódmezővásárhely) vagy üzeme van (Szarvas), ott aktívan részt vegyünk a közösségi életben, valamint többféle módon támogassuk is azt.

Mindezek után nehéz lenne elképzelni, hogy a termékéletpályával vagy a környezetvédelemmel kapcsolatosan ne viseltetnének felelős magatartással. Mit tesz a Pioneer Hi-Bred ezeken a területeken?

– Talán kezdjük a termékéletpályával. Tekintve, hogy kutatás-fejlesztéssel, nemesítéssel és vetőmag-előállítással foglalkozunk, eleve előírás volt az átláthatóság, illetve a különféle engedélyek beszerzése, a rendszeres ellenőrzések bevezetése. Azonban ettől függetlenül is törekedtünk arra, hogy minden lehetséges minősítést beszerezzünk. Úgy gondoljuk, az üzleti lehetőségeinket komolyan veszélyeztetné, ha bármilyen szempontból átláthatatlan lenne az általunk forgalmazott vetőmagok előállítási folyamata, illetve megkérdőjelezhető lenne termékeink minősége. Ezért a szükséges és elégséges mértéken túl is, maximálisan odafigyelünk a részletekre. A papírból készült, elhasznált vetőmagzsákokat a Cseber Kht. segítségével visszagyűjtjük, hogy azután újrahasznosításra kerüljenek. A régióban három nagy vetőmagüzemünk is van, és mivel nagy hangsúlyt fektetünk nem csak a helyi kutatás-fejlesztésre, hanem a helyi előállításra és a helyben értékesítésre is, ezért csökkenteni tudjuk a szállítás környezeti terhelését. így érjük el továbbá, hogy a hibridek a helyi termesztési körülményekhez igazodjanak, annak megfeleljenek. A szarvasi üzemben dolgozók munkába járását autóbuszbérlet-térítéssel segítjük, így csökkentve a munkába járás környezeti terhelését. A cégnél a külföldi utak számát is csökkentettük, és rendszeres videokonferenciákat tartunk, amelyek nagyon beváltak; talán még hatékonyabbak is, mint a korábban külföldön rendezett személyes megbeszélések, ráadásul lényegesen kevesebbe kerülnek. A partnereinkkel, ügyfeleinkkel való személyes kapcsolattartást azonban továbbra is kulcsfontosságúnak tartjuk, így ezeket nem helyettesíthetik az olyan kommunikációs eszközök, mint amit a cégen belüli kapcsolattartás esetében említettünk. Másrészről az amerikai vállalati kultúrából adódóan nyílt párbeszéd zajlik a beosztottak és a vezetők között, kommunikációs csatornától függetlenül. Ha egy európai vagy amerikai vezető jön hozzánk, bárki kérdezhet tőlük vagy javaslatokat tehet nekik, amit meg is hallgatnak, hiszen tudják, hogy a helyi szakemberek ismerik a legjobban a helyi viszonyokat.

Máté József, Pioneer Hi-Bred Kft.

Hogyan látják a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét?

– Szerintünk az egyik legfontosabb kérdés jelenleg – mind helyi, mind globális szinten – a fenntartható mezőgazdaság kiépítése. Nem titok, hogy a megoldást elsősorban a biotechnológia elterjedésében látjuk, ami kisebb környezeti terheléssel járna, mint a hagyományos növénytermesztés növelése. Graham J. Brookes angol közgazdász évek óta rendszeresen kiad egy-egy jelentést arról, hogy a mezőgazdasági biotechnológia alkalmazásával mekkora költséget és környezeti terhelést lehetett megtakarítani. Érdemes néha belelapozni ezekbe az anyagokba, és belegondolni az eredményekbe. 2007-ben például 4 milliárd forint pluszköltséget jelentett a magyar termelőknek az erős kukoricabogárfertőzés leküzdése, amelynek során a környezetet is több terhelés érte, a plusz rovarirtó szer kipermetezése miatt. Ez a tevékenység elkerülhető lett volna kukoricabogárral szemben rezisztens hibridek termesztésével. A kártevő különösen a száraz, aszályos években okoz nagy terméskiesést. így ezekben az években – egyelőre – visz-szatérő problémával szembesülünk, pedig a megoldás készen áll.

Interjúsorozatunkat folytatjuk. Reméljük, hogy sikerül megszólaltatnunk további piaci szereplőket is, és így egy kicsit más, eddig talán kevésbé megszokott szemszögből ismerhetjük meg azokat a cégeket, amelyek képviselőivel, termékeivel vagy szolgáltatásaival nap mint nap találkozunk.

Pólya Arpád-Varanka Mariann




Ez a cikk a MezőHír 2009/08 - augusztusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-3e

-=oOo=-