A megújuló energiaforrások esélyei

Fenntartható vidék – fenntartható fejlődés címmel tartottak konferenciát Keszthelyen, míg Kiskunmajsán a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának hazai lehetőségeiről volt szó.

Növelni kell a megújuló erőforrások, így a nap-, a szél-, a vízenergia, a földhő és különösen a biomassza felhasználását, valamint ezzel párhuzamosan mérsékelni kell az olaj- és a földgázigényt, továbbá javítani kell az alkalmazkodást és a védekezés eszközeit az egyre gyarapodó rendkívüli időjárási jelenségekkel szemben. Mindezt úgy, hogy fokozni kell a helyi természeti erőforrások, főként a biomassza hasznosítását, mondta Láng István akadémikus Keszthelyen, a Fenntartható vidék -fenntartható fejlődés című konferencia nyitóelőadásában. A neves klímakutató szerint a klímaváltozás nem csak természeti folyamat, hanem napjainkban társadalmi jelenség is, és az olaj utáni korszak 50-60 év múlva biztosan be fog következni. Éppen ezért növelni kell a megújuló erőforrások, így a nap-, a szél-, a vízenergia, a földhő és a biomassza felhasználását. Ez utóbbi a helyi természeti erőforrások között kiemelt szerepet érdemel, mert a szinte mindenütt megtalálható mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását jelenti, miközben munkalehetőséget is kínál.

A konferencián Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara emblematikus alakja is elmondta a témához fűződő gondolatait. Szerinte a vidék legnagyobb gondja a szegénység. Nincs elég értékteremtő munkahely, ami elősegítené a fejlődést, illetve a fenntarthatóságot. Bár Magyarország mezőgazdasági adottságai nagyon kedvezőek, de az elmúlt két évtizedben az ágazat kibocsátása 30-40 százalékkal csökkent, miközben a világ mezőgazdasági termelése ugyanennyivel nőtt, a piaci szerepünk pedig a felére zsugorodott. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára is hasonlóan vélekedett. Szerinte a magyar gazdaságnak csak akkor van esélye a válságból történő kilábalásra, ha nem a külföldi tőkére alapoz, hanem a vidékre koncentrál, és a kis- és középvállalkozásoknak helyben biztosít fejlődési lehetőséget.

A fenntartható vidékfejlesztés feltételeit vizsgáló kutatás eddigi eredményeiről Lányi András egyetemi docens adott áttekintést. Ezek szerint napjainkban a helyi erőforrásokra alapozó vidékfejlesztés kudarcot vallott, és gyakorlatilag tönkremegy, mert nem gazdaságos. Ugyanakkor az ökológiai elkötelezettségű kutatók által fenntartha-tatlannak nevezett gazdaság egyelőre sikeres, ráadásul követendő modellként állítja be ezt az életformát és gazdálkodási módot, amitől viszont a földi élővilág rohamos pusztulását láthatjuk.

Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint a megújuló energiaforrások közül a 2020-ig tartó időszakban a szélenergia és a biomassza használata kerül előtérbe Európában. Az uniós irányelvek alapján Magyarországnak eddig az időpontig a felhasznált energia 13 százalékát megújuló forrásokból kell fedeznie, aminek a teljesítésére a biomassza felhasználásának növelésével van esélyünk. Évente mintegy 40 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban, ami az energiaellátásjelentős részét biztosíthatná. A jelenlegi felhasználás azonban főleg a fa égetésére korlátozódik, ami korszerűtlen, alacsony a hatékonysága és hosszabb távon tarthatatlan. A lehetőségek 5-10 megawattos biomassza kis-erőművek hálózatában, a pelletfűtés lakossági elterjesztésében és a biogáz hasznosításának növelésében rejlenek, amikhez pályázati lehetőségek is vannak, jelentette ki az államtitkár.

Amíg Keszthelyen a felszólaló előadók összességében bizakodóan tekintettek a jövőbe, addig a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, Balogh László Kiskunmajsán a témakörrel összefüggésben nem rejtette véka alá csalódottságát. Előadásában kifejtette, hogy az állam nálunk – Európában sajnos egyedülálló módon – egyik oldalról szavakkal ugyan ösztönzi a megújuló energiaforrások felhasználását, ám a másik oldalról például az engedélyezési folyamat során jelentős nehézségeket támaszt. Mindezt jól szemléltette a konferencián a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség környezetvédelmi programokat irányító hatóságának munkatársa is, aki a nagyszámú szakértő hallgatósággal közölte az elmúlt időszak „eredményeit”: az uniótól e témakör támogatására igényelt 62 milliárd forintból két év alatt mindöszsze-sen 1 milliárd forintot sikerült a pályázati rendszer keretében szétosztani. Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere éppen ezért úgy fogalmazott, hogy a következő kormánynak az energiapolitikában világos célokat kell kitűznie, amelyhez elérhető forrásokat kell rendelkezésre bocsájtani. Magyarország korábban az Európai Unió felé azt vállalta, hogy 2020-ig 13 százalékra növeli a megújuló energiák arányát a teljes energiafelhasználáson belül. A Fidesz gazdaságpolitikusa ezzel szemben sokkal ambi-ciózusabb célokat vázolt fel. Követve az európai országokat, szerinte 2020-ig 20 százalékra, 2025-ig pedig összességében 25 százalékra kell emelni Magyarországon a megújuló energiák felhasználásának arányát. A közgazdász elmondta, hogy a következő választások után reményeik szerint megalakuló Fidesz-kormány a cél érdekében úgy fogja a forrásokat társítani, hogy egyszerre növeljék a foglakoztatást, és a gazdaság több területére is élénkítő hatást gyakoroljanak. Matolcsy György ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elképzelésük szerint az új energiapolitika fő eleme az energiatakarékosság lesz. E cél érdekében 500 milliárd forintos összeggel energiatakarékossági alapot kívánnak létrehozni.

Olajos Péter európai parlamenti képviselő a rendezvényen elmondta, hogy Magyarország a megújuló energiák felhasználása terén sereghajtó az unión belül. A vállalt 13 százalékos arány teljesülése esetén talán megelőzhetjük a sereghajtó Máltát és Luxemburgot, ami azonban nem igazi dicsőség az uniós országok között. A kormány a megújuló energia felhasználásának hazai növelésére olyan csekély összeget rendelt a 2007-2013-as uniós ciklusban, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kitűzött célok teljesítését. A terveket egyébiránt Brüsszel elsőre vissza is küldte felülvizsgálatra, és az akkori Gyurcsány-kormány kénytelen volt némi emelést végrehajtani, de a kitűzött célt Brüsz-szel még mindig kevesellte. Végül azonban elfogadták az előirányzatot, mondván, hogy a magyarok nem akarnak több uniós pénzt felhasználni erre a célra, biztosan megoldják saját forrásokból… Mindenesetre az operatív programokat elfogadták, és így jutott nekünk 7 évre 62 milliárd forint az uniós büdzséből a megújuló energia támogatására. Erre a nem túl nagy összegre pedig az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem – vagy alig – akadt pályázó. Nos, a konferencián a referensvilágossá tette: túlságosan bonyolult volt a pályázat, és nagy önerőt kértek. Ha a teljes uniós pénzfelhasználást nézzük, akkor a 2007-2008-as uniós pénzek alig 18 százalékát sikerült elköltenünk, felhasználnunk, írja a témához kapcsolódóan Olajos Péter. Például a biogázüzem építésére vállalkozó több mint 30 nyertes pályázó közül mindössze néhányan fogtak hozzá az építkezéshez, mert az állami és banki szabályozások és támogatások időközben úgy módosultak (hátrányukra), hogy nem éri meg a beruházásba belefogni. Ha azonban az összeget nem osztja ki a magyar állam a hazai pályázók között, akkor az elvész, és Brüsz-szel visszautalja a nettó befizető országoknak. Pedig milyen jól is jönne ez a pénz válság idején a magyar vállalkozásoknak!

Munkatársunktól

Ez a cikk a MezőHír 2009/08 - augusztusi számában jelent meg.