• Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg Visegrádon a kalászosgabona fórumot, amelyen a gabonatermesztést és -kereskedelmet érintő legaktuálisabb kérdésekről volt szó. A konferencia vendégeit a vendéglátó-szervező Sumi Agro Hungary Kft. nevében a cég...

    • A hazai szőlőtermesztés legnagyobb területű borvidékén, a Kunsági borvidéken hívta rendezvényére a szőlőtermesztőket a Bayer február végén. Mondanivaló bőven akadt: új szőlőbetegség, új gombaölő szer bemutatása, de szó esett a hegyközségi szervezet...

    • Lehoczky György ma is visszajár dolgozni korábbi munkahelye jogutód gazdaságába, a Battonyai Agrár Zrt.-be, mert a munka, a szakmai ismeretek iránti fogékonyság, az idő hasznos eltöltése legalább olyan fontos számára, mint az...

    • Az olasz Mazzotti cég 60 éves múlttal és tapasztalattal élen jár az önjáró permetezők gyártása terén. Az új MAF piacra kerülését egy 2 éves tervezési és kutatási munka előzte meg, továbbá a...

    • A kalászosok termesztése, ezen belül a búzatermesztés a hazai mezőgazdaság legfontosabb ágazata. A kenyér, az élet -- amit a búza jelentett -- évszázadok óta első helyen állt a növénytermesztésben. Nem véletlen,...

    • z ezredfordulót követően a klímaváltozás jelei viszont egyre makacsabbul jelentkeztek, és azóta tartják is magukat. Ennek hatásai nem csak talajművelési változtatásokat követelnek meg, de az öntözési gyakorlatot és a haszonnövények fajtaválasztását is...

    • A GSI tagvállalat 2013 októberében kezdte meg működését Magyarországon, és most a cégcsoport dinamikus fejlődésének újabb mérföldköveként valósult meg a biatorbágyi új üzem, ezzel a GSI-cégcsoport első európai gyára. Az esemény kapcsán...

    • 1958 januárjában Sir Edmund Hillary volt az első ember, aki szárazföldi úton elérte a déli sarkot a legendás Scott kapitány féle 1912-es expedíció óta. Az új-zélandi hegymászót (aki egyébként ugyancsak az...

    • Az ágazat egészét tekintve az idei esztendő felemásra sikeredett, így az értékelést kezdhetnénk az elcsépelt frázissal is: van egy jó és egy rossz hírem, melyikkel kezdjem? A jó vagy rossz besorolás helyett...

    • Talán akaratán kívül is az ismert emberek közé tartozik, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az általa vezetett több ezer hektáros Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt. cégcsoportjának eredményei, valamint a Magyar Charolais Tenyésztők...

A sárgarépa korszerű termesztése

Címke: gabona, rendezvény, vetés
Kategória: Egyéb

A sárgarépa (Daucus carota L. ssp. sativus) az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény

Európában őshonos, már a görögök és a rómaiak is jól ismerték és tudatosan termesztették. Magyarországon is több száz éve közismert. Az egész világon elterjedt, és területét tekintve a zöldségfélék között a harmadik helyet foglalja el. Hazánkban is az év minden szakaszában csaknem azonos mennyiségben igényli a piac.

A sárgarépának az erősen megvastagodott, tápanyagokat raktározó gyökerét fogyasztjuk. A répatest keresztmetszetében négy jellegzetes zóna különböztethető meg. A legbelső a szívrész (farész), amely gyorsan fásodik, kevesebb színanyagot, szárazanyagot, cukrot tartalmaz, mint a háncsszövet. A második rész a vékony kambiumgyűrű, amely befelé farészt, kifelé új háncssejteket hoz létre, ebből alakul ki a vastag raktározószövet, amely sok festéket és tápanyagot tartalmaz. Az új fajták előállításánál arra törekednek, hogy a háncs- és a farész színezettsége minél egyöntetűbb legyen. A külső részén helyezkedik el a másodlagos bőrszövet, amely a répatest védelmét szolgálja, és követelmény, hogy a répa mosása után ne ezüstösödjék.

Táplálkozási és élettani jelentősége sokoldalú, különösen említésre méltó a ß-karotintartalma, amelyből 6-15 mg-ot tartalmaz 100 g-onként. A ß-karotin határozza meg a répa színét. Jelentős az élelmirost-tartalma (3-4%), kellemes ízű és sok formában használja a magyar konyha is. A népi gyógyászat évszázadok óta ajánlja máj-, epe-, szem- és bőrbántalmaknál.

Termesztésének mennyiségét mindenhol az országonként változó fogyasztási szokások, a termesztési, minőségi követelményeknek való megfelelés és az értékesítési feltételek határozzák meg. A sárgarépa termesztésének volumene az utóbbi évtizedekben világviszonylatban nagymértékben növekedett. Európát tekintve 2004-ben Lengyelországban 800 ezer tonna, de Franciaországban, Angliában, Olaszországban is 600 ezer tonnánál több volt az értékesített mennyiség (cZMP). Magyarország a FAO adatai szerint 1980-ban a megtermelt menynyiséget tekintve a világranglistán a 16. helyet foglalta el, 1990-ben viszont már nem került be a 20 legtöbbet termelő ország közé. Ennek ellenére hazánkban a sárgarépa termesztése még ezekben az években is jelentős termelési volument képvisel (1. ábra) (Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2005.).

Az EU-hoz való csatlakozás következtében az áruk szabad behozatalának lehetősége a termelőket erős versenyhelyzetbe kényszeríti, ami nemcsak a termeléstechnológiára vonatkozik, hanem a termésmennyiség mellett a kiváló minőséget, a folyamatos piaci ellátást, valamint a tiszta és csomagolt áru biztosítását is megköveteli. Európában és ezen belül hazánkban is a sárgarépát csomózott és egy kilogrammos tasakos vagy tálcás formában lehet jól értékesíteni.

Ismeretes, hogy a gazdának el kell döntenie; felveszi-e a versenyt a külföldi, magas színvonalon termelő és a piaci követelményeknek eleget tevő termelőkkel, vagy kiszorul a termelésből. Az utóbbi években nem a megtermelt árunak kell vevőt keresni, hanem a vevő igényeinek megfelelő terméket kell előállítani. A megfelelő termék előállítása érdekében a francia Vilmorin cég kiváló nemesítői folyamatosan állítanak elő olyan sárgarépahibrideket, amelyek a legigényesebb fogyasztók elvárásait is képesek kielégíteni. Vagyis a nemesítőnek és a vetőmag-forgalmazónak ma már nem elég csak a termesztésre összpontosítania, hanem a termékpálya egészéhez alkalmazkodó fajtákat kell ajánlaniuk.

Ezen elvárás alapján fogalmazódott meg, hogy az Alfa Lucullus Kft. és a Vilmorin cég 2005-ben 10 sárgarépahibridet összehasonlító kísérletbe állít be, abból a célból, hogy megfigyelhessék, melyik milyen mértékben képes a magyarországi viszonyok között teremni, mennyire ellenálló a betegségekkel szemben, és milyen mértékben tűri a hűtőházi tárolást, a mosást és a piaci előkészítést.

A fajtakísérletre ifj. Takács Ferenc termelőnél, Alsónémediben került sor, aki minden évben 8 hektár területen termeszt sárgarépát. A termesztési körülményekről és a betakarítás előtti állomány minőségéről egy október eleji bemutatón az érdeklődők már véleményt tudtak formálni. Ezen a szemlén már bebizonyosodott, hogy a rövid tenyészidejű Concerto F1 (2. ábra) a koraiságával és nagy (70 tonna/ha) termésével szinte a legjobb eredményt adta. A hosszabb tenyészidejűek közül a Maestro F1-el volt kimondottan elégedett a tulajdonos, mert nagy a hozama (70 tonna/ha), kiváló a minősége és tökéletes friss piaci árut ad. Az élénkebb színű termék iránt érdeklődőknek elsősorban a Soprano F1 felel meg, a rövidebb testű répát kedvelők pedig a Nanco F1 hibridről nyilatkoztak kedvezően.

Takács Ferenc szerint a sárgarépa-termesztés igényeit a nagyobb termelők jól ismerik, a hagyományos ládás földes áru értékesítését szívesen végzik, de ez ma már kevés ahhoz, hogy a termést elfogadható áron lehessen értékesíteni. Véleménye szerint a szakszerű termesztéshez kell a jó fajta, a gazdaságossághoz szorosan kapcsolódik a kiváló tárolás, a mosott, a csomagolt áru előállítása, vagyis a postharvest tevékenység. A sárgarépa – mint kertészeti nyersanyag – betakarítás után feldolgozott formában alkalmas emberi táplálkozásra, de a folyamatos ellátás érdekében igen nagy jelentősége van a tárolásnak. Kérdés, hogy a kísérletbe vont sárgarépahibridek betakarítás után hogyan tűrik a hűtőházi tárolást? Ez azért is sarkalatos szempont, mert a szedés utáni gyors értékesítés ilyen méretű területről (50-60 tonna termés) gyakorlatilag nem oldható meg.

Több éves tapasztalat alapján a Takács család úgy döntött, hogy építtet egy hűtőtárolót, illetve ehhez kapcsolva egy előkészítőt. Az előkészítőben a répamosógép és a kiszolgálásához szükséges eszközök mozgatására is megfelelő hely áll rendelkezésre. A házilag készített mosógép forgóhengere közel vízszintes tengelyű, 2,0 m hoszszú, 1,0 méter átmérőjű, és ebben 4 db, az oldalán furatokkal ellátott, 30 mm átmérőjű cső helyezkedik el. A forgóhengerben lévő, fúvókákkal ellátott csövekbe percenként 300 liter vizet vezetnek be, 5 bar nyomással, így biztosítható, hogy a garaton keresztül belapátolt földes répa a forgó hengeren végighaladva a lejtős hengerben teljesen megtisztul. A répa haladási sebessége a mosás alatt szabályozható. A kellően tiszta sárgarépát egy lejtős, rácsos, 1,2 m széles és 2,2 m hosszú asztalra folyamatosan hajtja ki a mosóhenger (3. ábra). A gép üzemelése folyamatos, kiszolgálásához 5 fő szükséges, teljesítménye 0,8-1,0 tonna/óra. A tiszta árut lédig formában, műanyag rekeszekbe sorolva helyezik el. A mosott répa kilós kiszerelését a TÉSZ végzi, bérmunkában. A mosóvíz környezetkímélő elhelyezését szintén biztosították.

A február közepén tartott nyílt szakmai nap az őszi fajtabemutató folytatását jelentette, és ilyen eseményre sárgarépa kísérleti területen hazánkban még nem volt példa. Erre a szakmai rendezvényre Takács Ferenc és az Alfa Lucullus Kft. hívta meg a termelőket és a TÉSZ-ek képviselőit, hogy közösen értékeljék a kísérletbe vont hibridek tárolhatóságát. Ez a rendezvény meglepően sok termelőt (mintegy 80 fő) vonzott, és a rövid ismertető után, több órán át tartó, jó hangulatú szakmai tanácskozás következett. A nyílt napon a résztvevők rövid tájékoztatást kaptak mind a 10 sárgarépahibridről, figyelemmel kísérhették a betárolt mosatlan répát az előkészítőben és mosás közben, majd csomagolásra készen. A termelők kézbe vehették és minősíthették a betárolt fajtákat, és meg is vitathatták észrevételeiket. Az előkészítőben szemléltetésre sorba rakott konténerekben (120 x 120 x 100 cm) fajtánként mintegy 0,4 tonna sárgarépa volt olyan állapotban, ahogy azt betakarították. A tulajdonos az ismertetőjében külön hangsúlyozta, hogy betakarításkor a sárgarépát közvetlenül az ott látható konténerekbe rakták, és arra törekedtek, hogy minél kevesebb élőmunka igénybe vételével, 2 órán belül már a hűtőben legyen a répa. Előhűtést nem alkalmaztak. Egy rakatot 5 db konténer alkotott. A betárolás kezdete óta a hűtő léghőmérséklete + 2°C, légnedvessége 92%. Ezeket az értékeket automatika segítségével biztosítják. A konténerekben bemutatott sárgarépákon a nedves talajmaradvány szinte szedéskori állapotú volt.

Az előkészítést minden esetben a megrendelő igénye szerinti időpontban, pontosan, precízen oldják meg. A szupermarketeknek történő értékesítésnél a minőségi és mennyiségi követelmények mellett a vevők az eladásaikat előre programozzák, így az értékesítés biztonságos a termelő számára. Manapság a termelő legfőbb érdeke, hogy a megtermelt és betárolt sárgarépa, mint áru, a legjobb minőségben, a legjobb piacokra kerüljön. Erről is bőven esett szó a helyszínen, a termelők és a szervezők között.

Alapvető fontosságú kérdés, hogy a Vilmorin cég által nemesített sárgarépahibridek tulajdonságai milyen mértékben felelnek meg a piaci követelményeknek? Fontos, hogy a hibrid a vetés után hogyan fejlődik, milyen hosszú a tenyészideje, milyen a répatest alakja, felülete, illetve alkalmas-e korai csomós és ládás értékesítésre? Szintén lényeges, hogy milyen a termőképessége, mennyire ellenálló a betegségekkel szemben, mennyire erős a levélzete, hajlamos-e repedésre, alkalmas-e tárolásra, illetve hogyan tűri a mosást és a piaci előkészítést?

A rövid tenyészidejű (70-85 nap) hibridek, mint a Tempo F1, a Nansen F1, a Concerto F1 nanti típusúak, 18-22 cm hosszúak, simák és hengeresek, gyorsan fejlődők, nem repednek, élénk piros színűek, kiválóak tavaszi és nyári vetésre, és a felmagzásnak is ellenállnak. Géppel jól betakaríthatóak, csomózásra és ládás értékesítésre alkalmasak. A Concerto F1 nyári (július eleji vetés) termesztésben igen nagy hozamú, februárig jól tárolható, mosás közben alig törik.

A Primo F1, a Presto F1, a Nanco F1 95-95 napos, ezek igen nagy hozamúak, bőtermők, 15-20 cm a répák hosszúsága, előnyük, hogy koraiak, már augusztusban piacképes árut adtak, de betakarítás után minél hamarabb értékesíteni kell ezeket, jegyezte meg a gazda.

A 105-120 napos tenyészidejűek közé tartozik a Bolero F1, a Soprano F1, Maestro F1. Nanti típusúak, a répák 22-25 cm hosszúak, sima felületűek, gyűrűzöttségtől mentesek, nem repednek, tökéletesen tompulóak, finom ízűek. Ezeknek a hibrideknek kiemelkedően erős a levélzetük, így gépi szedésre kiválóan alkalmasak. Alternaria- és lisztharmat-ellenállásuk nagyon jó, friss piacra kiválóak. A hűtőházi jó tárolhatóságukról a bemutatón résztvevők elismerően nyilatkoztak. A Siroco F1 hibrid tenyészideje 115-120 nap, 24-26 cm-es, nanti + Kuroda típusú, ebből adódóan a répatest mérete az állománysűrűségtől függően változik. 1,0-1,2 millió mag/ha vetés esetén nagyon mutatós, hosszú, karcsú (3,0 cm átmérő), 600-800 ezer mag vetése esetén hosszú és vastag répák fejlődnek. A vékonyabb répák a friss piacra valók, a vastagabbak ipari felhasználásra biztosítanak kiváló árualapot. Ez a fajta nagyon bőtermő és jól tárolható. Mosás közben alig törik, a piaci igényeknek megfelelően csomagolható, tárolt formában is nagyon mutatós.

Az Eskimo F1 150-160 napos, fővetésre és késői szedésre alkalmas. Fagytűrése magas szintű. A répatest hengeres, sima felületű, kiegyenlített, jó színű. A gyökérnyaka jól takart, erőteljes, egészséges levélzete lehetővé teszi a gépi betakarítását. Nem reped. A törésnek magas szinten ellenálló szedéskor és piaci előkészítésekor is. Jól tárolható (3. ábra). Cavity Spot-ellenállósága közepes.

A termesztés körülményeiről is sokan érdeklődtek, Takács Ferenc az erre vonatkozó kérdésekre is készségesen válaszolt. Megítélése szerint a vetésforgó betartása egyre nehezebb, mert a termelők viszonylag kis földterülettel rendelkeznek, a talajok pedig fertőzöttek, ami további gondokat okoz. – Saját magam törekszem a 4 éves vetésforgó betartására – mondta a termelő. – A kísérletbe vont hibrideket gabona után vetettem. Az alapműtrágyát /N, P, K/ az áprilisi vetés előtt dolgoztam be a talajba, a bórt és a kalciumot igény szerint egészítettem ki. Az alapgyomirtás után húztam fel a bakhátakat, és Gaspardo pneumatikus vetőgéppel ikersorba hektáronként mintegy 1 millió magot vetettem. Ezt követően 1,5 liter Gesagarddal felülkezeltem a területet, majd két alkalommal kelesztő öntözésre került sor. A bakhátakat 3-4 alkalommal töltögettem. A területet az időjárási körülményeknek megfelelően öntöztem és fejtrágyáztam káliumszulfáttal. A lisztharmat, a cercospóra és az alternária ellen kellett védekeznem. A sárgarépalégy ellen a saját megfigyelés alapján permeteztem. A betakarítást ASA-LIFT típusú nyűvőrendszerű géppel végeztem.

A nyílt napon résztvevők szerint a program megvalósítása időszerű és igen hasznos volt, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem elég csak termelni, hanem a megfelelő tárolás és piaci előkészítés is szükséges ahhoz, hogy a hazai termelők versenyképesek maradjanak.

Dr. Fehér Béláné

Ez a cikk a MezőHír 2006/04 - áprilisi számában jelent meg.






1494