A repce őszi termesztéstechnológiája

Címke: , , , , , , , , , ,
Kategória: Egyéb

Az intenzív fajták egyre nagyobb terméshozamra képesek, de a sikerhez átgondolt, precíz termesztéstechnikát kell alkalmazni.

A biztonságos áttelelés feltétele, hogy a repce megfelelő fejlettségi állapotot érjen el: 8-10 leveles tőlevélrózsás állapot, 20-25 cm-es gyökérhoszszúság, 8-10 mm-es gyökérnyak vastagság, a szárbaindulás megakadályozása, és a megfelelő tőszám.

Lényeges az egyöntetű kelés. Ehhez fontos az elővetemény utáni megfelelő tarlókezelés, nedvesség megőrző talajművelés, és a vetés idejének helyes megválasztása. Az alapműtrágyázás szintén elengedhetetlen agrotechnikai elem, melyre a nagy termés eléréséhez szükség van. Ősszel a kikelő növényállományt meg kell védeni a gyomoktól, a kártevőktől és a gombabetegségektől egyaránt. Növekedésszabályozásra szintén szükség lehet.

Kártételek és védekezések

1. A kelést követően alakulhatnak ki a legsúlyosabb rovarkártételek, a nagy repcebolha, a repcedarázs álhernyói, a repce-gubacsormányos, a vetési bagolylepke, a káposztamoly, gamma bagolylepke és a gyapottok bagolylepke lárvák, a káposztalégy, valamint a talajlakó kártevők károsításának hatására. A rovarkártevők elleni védekezés már a vetés előtt megkezdődik a talajfertőtlenítéssel és a repce vetőmag inszekticides csávázásával. Csávázószerek pl. Gaucho, Mospilan 70 WP, Chinook 200 FS, Cruiser OSR 322 FS. A csávázószerek egy ideig védik a kikelt növényeket, de ősszel folyamatosan figyelemmel kell kísérni az állományt, és szükségessé válhat egy rovarölőszeres kezelés, pl. Fury 10 EC, Fendona 10 EC, Ripcord 20 EC, Nurelle D, Calypso készítmények egyikével.

2. A pockok egész télen, a hótakaró alatt is táplálkoznak. Amint a zöld növényi részek lefagynak, áttérnek a gyökerek fogyasztására.

Természetes ellenségeik, valamint a téli nagy mennyiségű, gyors hóolvadás erősen lecsökkentheti létszámukat. Természetes ellenségeik közé tartoznak a ragadozó madarak (egerészölyv, vörösvércse, bagolyfélék), amelyek korlátozni képesek a rágcsálók felszaporodását. Ennek elősegítésére a szaporodásukra alkalmas helyek létesítése (pl. gyöngybagolyodúk kihelyezése), a fészkek védelme fontos feladat. A táblákon helyezzünk ki T-alakú ülőfákat, hogy a ragadozó madarak zsákmányolását elősegítsük.

A pocoknépesség nagyságát a lakott üregek felmérésével lehet megállapítani. A területet bejárva minden lukat be kell taposni, majd másnap újra át kell járni, és megszámolni a kibontott járatokat. A fertőzés mértékét folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ősz-tél folyamán, ezért havonta célszerű ellenőrizni a lakott járatok számát. Veszélyességi létszám: tavasszal: 1-2- lakott járat, nyáron: 4-6 lakott járat, ősszel: 6-8 lakott járat 100 m˛-enként.

Ha a pocok betelepülés nagymértékű, akkor vegyszeres védekezésre van szükség. A védekezés időszaka ősztől tavaszig tart. A pocokirtás a növényvédelem legvadveszélyesebb eljárása, igen szakszerűen, pontosan be kell tartani a használati utasítást. Irtásra leginkább a csalétkes módszert alkalmazzuk, mely során a gabonaszemekre felvitt hatóanyagot a pockokkal megetetjük. Két ismert készítmény például a cink-foszfid hatóanyagú Arvalin, mely gyomorméreg, és a véralvadásgátló klórfacinon hatóanyagú Redentin 75. Hatásmódjuk teljesen eltérő. Az Arvalint a lakott pocokjáratokba helyezzük, és gondosan betapossuk azokat. Ezzel elérjük, hogy más vad nem eheti meg a csalétket. A Redentin 75 készítményt egyenletesen szétszórjuk a táblán, hogy abból a nagyvadak nem tudnak egyszerre veszélyes mennyiséget felenni, de a pockoknak egy-két szem is elég a pusztuláshoz.

3. Gombás megbetegedések ellen gombaölő szeres permetezés is javasolt október végén széles hatásspektrumú hatóanyagot tartalmazó készítményekkel, pl. Alert, Folicur Solo. Csak szklerotínia ellen hatásos szer pl. a biológiai gombaölő szert tartalmazó Koni WG.

4. Valamilyen növekedésszabályzó szer használata is szükségessé válhat, pl. Caramba SL, Folicur Solo. A Folicur Solo jelentős növekedésszabályozó hatással is rendelkező széles hatású gombaölő szer, mely megakadályozza a fejlett növényállomány szárba indulását, és kiegyenlíti a növényegyedek közötti fejlődési különbséget.

5. Gyomirtásra a tábla gyomösszetételétől függően különféle készítményeket használhatunk.

A repce átlagos gyomösszetétele hasonló az őszi vetésű gabonafélékhez. Az áttelelő egy- és kétszikű gyomnövények ősszel tömegesen kelnek a repcével együtt, azt elnyomják, és veszélyeztetik áttelelését. Ezek a gyomok tavasszal a virágzásukkor nehezítik a repce kártevői elleni vegyszeres védekezés végrehajtását is, mivel az őket látogató méhekre tekintettel kell lenni. A magról kelő kétszikűek közül legjelentősebb az ebszikfű, mely rendkívüli módon elnyomja a repcét, és a vegetáció végéig jelen van. Az év szinte minden szakában csírázhat, nagyon jól alkalmazkodott a repcéhez. Nagyon jelentős kárt okoz a ragadós galaj, amely erős, hosszú szárával lehúzza a kultúrnövényt, és nehezíti a betakarítást. A magról kelő gyomok közül jelentős még a pipacs, mezei árvácska, pásztortáska, tyúkhúr, veronika fajok, árvacsalán fajok. Nedves, csapadékos időjárás esetén nagyon fel tudnak szaporodni ezek a fajok. A magról kelő egyszikűek közül a nagy széltippan és a parlagi ecsetpázsit a leggyakoribb. Gyomosíthat a kombájn által elhullatott magvakból kelő őszi árpa és őszi búza. Az évelő gyomnövények a repcében is súlyos gondokat okoznak. Nagyon terjed a tarackbúza.

• Az évelő gyomnövények ellen az elővetemény tarlókezelésével is védekezhetünk. A védelemre nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Mikor a tarackbúza és más évelők kihajtanak, 10-15 cm nagyságúak, akkor kell lepermetezni pl. glifozát hatóanyagú, totális gyomirtóval.

• A talajmunkák végzése során aprómorzsás magágyat kell készíteni, amely alapja a gyomirtás hatékonyságának. Vetés előtt alkalmazható készítmény az Olitref 480 EC, Triflurex 48 EC, Treflán 48 EC. Ezeket a vegyszereket a kipermetezés után azonnal be kell dolgozni a talajba tárcsával vagy kombinátorral. A repcét nem károsítják, a hatás kifejtéséhez nem szükséges csapadék, erős gázosodásukkal irtják a talajban a csírázó fiatal gyomnövényeket. Elsősorban a magról kelő egyszikűeket, de néhány kétszikű fajt is elpusztítanak. A ragadós galaj és a fészkes virágzatú gyomnövények ellen gyenge hatásúak.

• Vetés után, kelés előtt alkalmazható gyomirtó szerek használata a legelterjedtebb, több készítmény engedélyezett, de a jó hatáshoz célszerű ezeket kombinálva alkalmazni. Ezeket a szereket a vetés után 3 napon belül ki kell juttatni. Teridox 500 EC: hosszú hatástartamú, hatékony a legjelentősebb magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen. A ragadós galaj elleni jobb hatás érdekében célszerű kombinálni Command 48 EC-vel. Szintén ezzel kombinálható a Devrinol 45 F és a Lasso.

• A Butisan S előnye, hogy hosszú, megbízható hatású, és a megkésett védekezés gyors repcekelés esetén is elvégezhető. Korai állománykezelésre a gyomok szik-2 leveles állapotáig lehet használni. A hatóanyag levélen és gyökéren keresztül egyaránt felszívódik. Jó hatású a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen. Állománypermetezésre engedélyezett a Lontrel 300 is. A repce 4 leveles fejlettségétől a virágbimbók megjelenéséig alkalmazható. Csak kétszikű gyomnövények ellen hatásos.

• A Galera két hatóanyagot tartalmazó új gyomirtó szer, mely széles hatásspektrummal rendelkezik, irtja a magról kelő és évelő kétszikű gyomokat. Hormon típusú szer, a kijuttatáskor a hőmérséklet 10 °C felett legyen, illetve fagyok előtt, és fagyok után 2-3 napig ne használjuk.

• Az egyszikű gyomnövények ellen speciális gyomirtó szerek alkalmazhatók, amelyek jó hatásúak a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, árvakelésű gabona és a tarackbúza ellen. Az árvakelésű búza ellen a kisebb dózisokat használjuk.

Szabó T.

Ez a cikk a MezőHír 2005/08 - augusztusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-mE

-=oOo=-