Mezőgazdasági gépekkel a közutakon…

Címke: ,
Kategória: Egyéb

Országosan a legnagyobb méretű mezőgazdasági munka az aratás, amelynek során a mezőgazdasági gépekkel óhatatlanul részt kell venni a közúti közlekedésben.

A kombájnok vonulása, a traktor vontatású szállítóeszközök folyamatos közlekedése kínálja az alkalmat arra, hogy áttekintsük, milyen feltételekkel közlekedhetnek mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és mezőgazdasági munkagépek a közutakon. A cél a zsúfolt nyári időszakban – de az év folyamán mindig – a balesetmentes közlekedés biztosítása, amelyet elsősorban a járművek műszaki biztonsága szavatol. A mezőgazdaságban alkalmazott – nem közúti közlekedés céljára készült – gépek esetében pedig hangsúlyosan jelenik meg biztonság kérdése – mondja Bánki Tibor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet jármű-felügyeleti osztályának vezetője. Segítségével próbáljuk meg áttekinteni az egyébként mindenki számára egyre inkább átlátható és egyértelművé váló helyzetet. Emellett a mezőgazdasági járművek esetében még kedvezményekről is beszámolhatunk, amelyek szintén azt célozzák, hogy a munkavégzés időszakában minél kevesebb baleset okozói legyenek.

Bevált a piros rendszámtábla

Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor.

Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára.

Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése

Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni.

Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak.

Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!)

Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket.

Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba!

Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával -, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges.

A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival.

Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei

Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot.

Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.)

EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni!

Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges!

Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz:

• világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa)

• rögzítő fék

• járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák).

A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani!

Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban

A februári gazdademonstráció hozadékaként lehet elkönyvelni azt az új nyilvántartási lehetőséget, amelyet a zöld rendszám kiváltása jelent. Ezt az ideiglenes rendszámmal fémjelzett nyilvántartást a 27/2005 (05. 31.) sz. BM-rendelet – amely 2005. július 1-én lépett életbe – kizárólag a regisztrált gazdálkodók számára teszi lehetővé. Alkalmas lesz arra, hogy a mezőgazdasági erőgépek ideiglenes rendszámmal és ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel részt vegyenek a közúti közlekedésben. Ez a kedvezmény csökkentett okmányolási procedúra mellett jelentős költségmegtakarítást jelent, hiszen a biztosítás, a súlyadózás alól mentesül. Az egyetlen követelmény, hogy a gazdálkodónak/üzembentartónak – akinek a tulajdonában ilyen lassú jármű, mg.-i vontató, mg.-i munkagép van – nyilatkoznia kell a gép állapotának műszaki alkalmasságáról és annak fenntartásáról. Az ideiglenes rendszámmal történő ellátás a géptulajdonos és az okmányiroda között – a Közlekedési Felügyelet nélkül – zajló folyamat.

A zöld rendszámot viszont nem kell kiváltani egyes gépek funkcionális részét képező vontatmányaira, mint pl. az eszközhordozó kocsikra a kombájn vágóasztal vontatásánál, vagy a szántótraktor függesztett vagy vontatott ekéjéhez sem.

A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági erőgépnek minősülnek az:

– önjáró mezőgazdasági és erdészeti gépek (kombájnok, silózógépek, rendrevágók, stb.);

– önjáró műtrágya- és szervestrágyaszóró gépek;

– önjáró permetezőgépek;

– speciális önjáró eszközhordozó alvázak;

– mezőgazdasági tevékenységre alkalmazható önjáró rakodógépek.

Hatósági engedély nélkül vehet részt a közúti forgalomban az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely teherszállításra nem alkalmas. Ugyanakkor a működéshez szükséges eszközök szállítása nem minősül teherszállításnak.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát az okmányiroda adja ki a rendeletben rögzített feltételek teljesülése esetén, s az üzembentartó felel a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotért.

A Közlekedési Felügyelet munkájával igyekszik minden segítséget megadni – a műszaki felülvizsgálatok révén – ahhoz, hogy a közúti közlekedésben részt vevő, mezőgazdasági munkát végző járművek a lehető legnagyobb biztonság mellett közlekedjenek. Szerencsés lenne, ha a nagy időszakos munkák megkezdése előtt a mezőgazdasági gépek tulajdonosai/üzembentartói is szem előtt tartanák a biztonságot, és lelkiismeretesen átvizsgált, műszakilag kifogástalan állapotú gépekkel hajtanának a közutakra. A preventív felkészülés és a biztonsági berendezések napi átvizsgálása fontos szempont. Utóbbira pedig a munka dandárjában is kell, hogy jusson idő – zárja a beszélgetést ezzel a fontos tanáccsal Bánki Tibor.

NZ.

Ez a cikk a MezőHír 2005/07 - júliusi számában jelent meg.

SAATEN-UNION fajta- és hibridrozsok teljesnövény-szenázs céljára történő felhasználásának tapasztalatai

A silókukorica hozama és termésbiztonsága egyre gyakrabban kerül veszélybe az aszály és hősokk miatt, így évről évre több gazdaságban jut szerephez az olyan őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású zöldrozs, amely képes a takarmányadagban részben helyettesíteni a kukoricaszilázst.

Repcevetés, rovarölő szeres csávázás nélkül

A rovarölő hatású csávázószerek korábban lehetőséget nyújtottak arra, hogy a repcében korán megjelenő őszi kártevők ellen célzottan és hatékonyan védekezzünk. Egészen addig, amíg hasonló hatékonyságot biztosító, új csávázószerek meg nem jelennek a repcében, nagyobb alapossággal és több figyelemmel kell eljárnunk az őszi növényvédelem tervezése és kivitelezése során. Egyrészt a védekezéseket kellő időben és hatékonysággal kell megvalósítanunk, másrészt a kezelések nem veszélyeztethetik a nem célszervezeteket.

Új fajták évről évre Martonvásáron

Június 10-én került sor az idei országos búzabemutatóra Martonvásáron. Az ezt megelőző napon, hagyományosan, előbb a Fejér megyei gazdák kaptak tájékoztatást a búzanemesítés helyzetéről és újdonságairól, majd a következő két hétben számos más szakembercsoportot fogadtak az országból és határainkon túlról is. Bár a tápanyagkísérletek bemutatása az előző napi nagy eső, illetve a talaj állapota miatt elmaradt, de a kalászosok fajtasorának megszemlélését semmi sem akadályozta.

Élen az innovációban – JCB-sajtótájékoztató Prágában

A JCB sajtótájékoztatója rendhagyó módon nem csupán teremben töltött előadások sorozata volt, hiszen az újságírók testközelből is megismerhették a gyártó produktumait, a gépeket munka közben láthatták, beleülhettek, sőt ki is próbálhatták azokat, nem mindennapi élményben részesülve. A prágai sajtótájékoztatóra a JCB hazai forgalmazója, a KITE Zrt. gépkereskedelmi üzletágának marketing vezetőjével, Kis Ferenccel érkeztünk. A rendezvénynek egy hatalmas, Prága melletti tehenészet adott helyet, ahol a sajtótájékoztató első részében Edward Roach, a JCB kereskedelmi és marketingigazgatója mutatta be a cég történetét és a mezőgazdasági szektorban végbement fejlődését.

Nufarmer Magazin – a szakmai kiadvány nyári-őszi lapszáma ingyenesen letölthető

A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.


Tovább...

1381