A golden retriever

Címke: ,
Kategória: Háziállat

A golden retriever keménykötésű, arányos felépítésű, kecses mozgású, rendkívül értelmes, szelíd természetű kutya. Víziszárnyasok apportozására (visszahozására) tenyésztették ki.

Igazán kiváló vadászkutya, nagyszerű szaglással és jó értelmi képességekkel rendelkezik, ennek köszönhetően könnyűszerrel képezhető. Különösen akkor van elemében, amikor a lőtt vadat bárhonnan – legyen az erdő, mező vagy akár tó – apportozni kell. A vízből történő visszahozásra nem kell tanítani, ez az ösztön veleszületett, a fajta egyedei kölyökkoruktól kezdve habozás nélkül belemennek tóba, folyóba, akár nyáron, akár télen. A golden retriever olyan természetesen hozza vissza a vadat, ahogyan lélegzik, és megtorpanás nélkül veti magát a vízbe, hogy megtalálja a meglőtt szárnyast. A terepen is fáradhatatlanul követi a zsákmányt. Akkor a legboldogabb, ha bármit felkutathat és visszahozhat, csodálatos lelkesedéssel, jókedvvel, odaadással vadászik, nem ismer lehetetlen feladatot. Ha valaki látott már arany retrievert munka közben, akkor azon nyomban felfedezi a fajta előnyeit. Ezek a csodálatos tulajdonságok arról tanúskodnak, hogy képességei sok-sok generáción keresztül rögződtek. Mindent összevetve kiváló, vérbeli vadászkutya!

Utálja a semmittevést, bár időnként szeret lustálkodni, de melyik kutya nem? Nemcsak akkor sínyli meg a mozgás hiányát, amikor még fejlődésben van, hanem később is, amennyiben a gazda nem fordít elegendő gondot a napi mozgásigény kielégítésére, és a kennel a kutya állandó tartózkodási helye. Az így tartott eb izmai satnyulnak, ízületei, inai lazulnak, a csontváza pedig erőtlenné válik. Sőt, a nem elegendő mozgás a tüdő és szív optimális munkáját is hátráltatja!

Az az arany retriever, amelyik kénytelen átheverészni az egész napot, sóvárogva várja azt a pillanatot, amikor végre sétálni viszik. Nemcsak rendszeres napi sétára, de futkározásra is szüksége van! A keveset mozgó egyed elhízik! Csupán az első néhány perc, a kezdés tűnik nehéznek, azután azzal a fél- vagy teljes órával, amit az eb egészségi állapotának fenntartására fordítunk, az ember már a saját egészségi állapotát is karbantartja! Mivel a bőséges sétákat és szabad levegőn való mozgást ez a fajta „nagyon is díjazza”, arany retrievert kizárólag olyan ember tartson, aki képes biztosítani a megfelelő mozgásmennyiséget a kedvence számára.

Mint a legtöbb nagytermetű eb, az arany retriever is szenvedhet egy öröklődő bajban, a csípőízületi diszpláziában. Akiknek van beleszólásuk a tenyésztési folyamat egészébe, azok mindent meg is tesznek, hogy kiszorítsák a csípőízületi diszpláziás egyedeket a tenyésztésből. Ennek a módja az, hogy a kutyákat röntgenvizsgálatnak vetetik alá, és – hatáskörükön belül – csak azokat engedik tenyészteni, amelyek kifogástalan csípőízülettel rendelkeznek. Bár a szigorú szelekció eredményeként a rendellenesség előfordulási gyakorisága valamennyire visszaszorult, ennek ellenére a betegség továbbra is jelen van, vagyis mind a mai napig megoldatlan ez a probléma, és a hőn várt eredmény – hogy e kórtól teljesen megszabaduljanak – egyelőre elmaradt.

Sajnos a fajtánál egy másik kellemetlen öröklődő betegség, a retinasorvadás is rendszeresen jelentkezik. A betegség lefolyásának időtartama a különböző fajták esetében változó, akár több év is lehet az a folyamat, amelynek a végére a kutya megvakul. Mivel a betegség a születéshez képest csak évek múlva alakul ki, így addigra a kutya – esetleges kiváló külleme és kiállítási eredményei alapján – aktívan részt vehet a tenyésztésben, aminek következményeként nagyszámú utód örökölheti a bajt. A látóideg-sorvadás a látóidegfő gyulladásával kapcsolatban, esetleg a látóideghártya gyulladása miatt fejlődik ki, következménye pedig az egyre súlyosbodó látászavar, amelynek a vakság a vége. Az öröklődésmenet rejtett, ezért igencsak elképzelhető, hogy a bántalom elterjedt. Éppen ezért lényeges a tenyésztésbe vont egyedek szűrése! Ha egy kiváló küllemű kan heterozigóta állapotban hordozza a hibás gént, s a tenyésztésben igénybe veszik, a hibás gén elterjedhet. Sokan nem is tudják, hogy kutyájuk látása nem az öregség miatt romlott, hanem az egyed gyógyíthatatlan retinasorvadásban szenved. A fajta tenyésztőinek éppen ezért mérhetetlen nagy a felelősségük.

A golden retriever alaptermészete barátságos, ez az eb rendkívüli módon ragaszkodik a családhoz. Csodálatra méltó viselkedésű, nagyszerű kutya, amelynek megjelenése mindenkit lenyűgöz. Minden egyed legfőbb vágya, hogy gazdájának megfeleljen, ezért a nevelése nem okoz különösebb gondot. Feltehetően ez a magyarázata annak, hogy manapság hallatlanul megnőtt a fajta iránti az érdeklődés. A tenyészetek egyre kiválóbb küllemű kutyákat „alkotnak”, és szereznek az arany retrievernek mind több lelkes rajongót. Manapság hazánkban elsősorban kedvtelésből tartják, kiváló viselkedése és persze szép külleme, arany színe miatt

Önállósága életbevágóan fontos a számára. Tanítása könnyű, gyorsan megjegyzi feladatait, szívesen dolgozik. Barátságos természete ideális családi ebbé teszi. Feltűnően türelmes a gyermekekkel. Kiváló jelzőkutya, persze sohasem harapós, csupán ugatással jelzi az idegent. Rendkívüli engedelmessége, szolgálatkészsége, okossága, tanulékonysága miatt gyakran alkalmazzák, mint vakvezető kutyát.

Azt tartják, hogy az arany retriever az angol Sir Dudley Majoribanks által 1858-ban vásárolt cirkuszi orosz juhászkutyáktól származik. Feljegyzéseinek 1950-ben történt vizsgálata alapján azonban kiderült, hogy a fajta a sima szőrű (flat coated) retriever és a sárga Tweed vízi spániel leszármazottja. Ez utóbbi származás inkább elképzelhető, mert az arany retrieverben semmiféle juhászkutya alaptermészet nincs. A golden retriever 1913 óta hivatalosan elfogadott fajta.

A golden retriever felépítése harmonikus, teste arányos, mozgása kifogástalan, tekintete szelíd, barátságos. Feje szépen formált, sohasem durva csontozatú. Az arcorri hajlása (stopja) kifejezett, orrtükre a lehetőség szerint fekete. Az agy- és az arckoponya hoszsza megközelítően megegyező. Füle mérsékelten nagy, lelógó, a szemek magasságában tűzöttek. A szem sötétbarna, egymástól távol ül, a szemhéjszélek sötéten pigmentáltak. A mellső végtagok erős csontúak, párhuzamosak és függőlegesek. A hátulsó lábak izmosak, párhuzamos állásúak. A kutya farka lelóg és a csánkig ér. A marmagasság kanok esetében: 56-61 cm, a szukáé 51-56 cm. Szőre sima vagy hullámos, félhosszú, dús zászlókkal. Színe: az arany és a krémszín valamennyi árnyalata. A standard szerint a kutya szügyén kevés fehér szőr elfogadott, vagyis ez nem számit hibának.

Az állomány számbeli növekedése mellett az utóbbi időben jelentős minőségi javulás is érzékelhető. A tenyésztésbe vont egyedek lelkiismeretesebb kiválogatása, a genetikai hibákkal rendelkező kutyák tenyésztésből való kizárása és az alapos utódvizsgálat eredményeként néhány év alatt az arany retrieverek külleme soha nem látott színvonalat érhet el. Ennek az elképzelésnek egyetlen lehetősége és alapja az utódellenőrzés! A szülők tenyészértékét ugyanis a leszármazottak küllemi és jellembeli színvonala dönti el!

Végezetül oszlassunk el egy tévhitet: az arany retriever nem a sárga labrador retriever hosszú szőrű változata; a két fajtának csupán a szőrszíne hasonló!

Dr. Szinák János





Több mint kutya

Dr. Szinák János és Dr. Zsolnay Miklós Több mint kutya című könyve minden kutyát kedvelő ember számára olyan bedekker, mely megismerteti mindazzal a kinológiai tudással, amellyel érdemes tisztában lenni. Bárki, akinek kutyája van, annak nem kell értékes fajtatiszta kutyának lennie, csupáncsak legyen hűséges, ragaszkodó és éber!

Ez a tudományos ismeretterjesztő mű a kutyát ismerőnek is nyújthat ösztönzést, a laikusnak pedig összefoglaló felvilágosítással szolgál kedvencünk lényéről, értékéről, és mindenekelőtt rávezeti a helyes útra a kiválasztás, a felnevelés, és az okítás terén.

A kutya a leghűségesebb társunk, akiért felelősséggel tartozunk, de nem ember! Nem több és nem kevesebb: kutya, aki előbb-utóbb a család tagjává válik. Ahhoz azonban, hogy megismerjük igazi lényét, előítélet-mentesen kell foglalkoznunk származásával, testének felépítésével, élettanával, küllembírálatával, viselkedésével, tenyésztésével, örökléstanával, szaporodásbiológiájával, tartásával, táplálkozásával annak érdekében, hogy életfolyamatait megérthessük, és az így szerzett ismeretanyagot tartási, tenyésztési törekvéseink alapjaként kamatoztassuk.

Több mint kutya c. könyv itt megrendelhető!



Ez a cikk a MezőHír 2004/09 - szeptemberi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-iq

-=oOo=-