A szőlő betegségei és növényvédelme I.

Címke: előrejelzés, élősködő, gomba, permetezés, peronoszpóra, szőlő, ültetvény
Kategória: Egyéb

A szőlő gombabetegségei – Lapunk következő számaiban a szőlő legfontosabb kórokozóival, kártevőivel, betegségeivel foglalkozunk.

Ismertetjük a fertőzés/károsítás folyamatát, a kiváltók ökológiai igényét, fejlődésmenetét, és javaslatot teszünk az esetleges megelőzésre, kémiai és biológiai növényvédelmi stratégiákat javaslunk a szőlőtermesztőknek.

Sajnos előreláthatólag ebben az évben nem lesz akkora „szerencsénk”, mint 2003-ban. Úgy mondják, „gombás év” várható, vagyis egyaránt számíthatunk peronoszpóra- és lisztharmatfertőzés veszélyre is. Ahhoz, hogy okszerű és hatékony növényvédelmet biztosítsunk a szőlőnövény számára, tisztában kell lennünk, milyen a kórokozó fejlődése, biológiája, ökológiai igénye, mik az általa okozott tünetek. Jó diagnózison alapuló, jól megválasztott növényvédő szerrel, optimális időben végzett, hatásos védelem csak ezek ismeretében végezhető.

Szőlőperonoszpóra

Kórokozó: Plasmopara viticola

Az élősködő gomba nedves, meleg időjárás mellett május közepétől egészen őszig pusztít. Elsősorban az európai szőlőfajtákra veszélyes. A kontinensen először 1878-ban, Franciaországban észlelték. A peronoszpóra kórokozóját Amerikából hurcolták be, feltehetőleg a szőlővessző kötegekben maradt levelekkel. Hazánkban 1880-ben a nyugati vidéken jelent meg először, és azóta is folyamatos a küzdelem a gomba ellen.

Kórkép és kártétel

A levélen: Fertőzés után 2-3 cm nagyságú, világossárga olajfolt keletkezik a levél felszínén, alatta, a fonáki részen fehér gomba kivirágzás látható. Az erősen fertőzött levelek lehullanak, elszáradnak.

A virágkezdeményen: fehér penészgyep itt is képződhet, később sárga színűvé változik, torzul, elszárad és lehull. A fiatal bogyó, a kocsány és a kacs hasonló tüneteket mutat.

Az idősebb bogyókon: A gomba kívülről nem képez gyepet, a bogyók kékre színeződnek, majd barnulnak és töppednek, végül bőrszerűen összezsugorodnak, néha anélkül, hogy lehullanának. A már zsendülő, áttetsző bogyók nem fertőződnek.

Ha tartósan nedves az időjárás, és a szőlőt nem permetezik megfelelő szerrel, az erős levél- és fürtfertőzés következtében drasztikusan csökken a termés mennyisége. A korai levélvesztés gyengíti a szőlőt, a vesszők rosszul érnek be, és nő a tőke téli fagyérzékenysége.

A gomba életmódja

Tél Lehullott leveleken, kitartóspóra (oospóra) alakban telel át a gomba.

Tavasz (május második felétől)

Az oospórák tavasszal csírázni kezdenek, amihez megfelelő hőmérséklet és nedves növényi felület szükséges. A szőlő kihajtásakor a hőmérséklet megfelelő a kórokozónak (10-13 C° felett), ha az oospóra csírázásakor két napon belül 10 mm csapadék hull, illetve az április-május-június csapadékos (80-100 mm eső havonta), akkor peronoszpóra járványra számíthatunk.

A primer fertőzés feltételei:

• érett primer sporangiumok,

• heves esőzés,

• elegendően hosszú levélnedvesség (4-6 óra),

• fogékony szőlőrész.

A csírázó oospórák rövid nyélen nagy sporangiumot képeznek, amelyekben 35-40 zoospóra fejlődik. A zoospóra esőcseppekkel a talajhoz közel lévő levelekre csapódik, majd csíratömlőt fejleszt, és a sztómán (légzőnyílás) át a levél szövetébe hatol. A sejt közötti járatokban fejlődik, halad tovább a gomba micéliuma, a sejtekben hausztóriumokat fejlesztve. A sárgászöld olajfoltok a károsított növényi sejtek klorofilbomlását jelzik. Néhány nap múlva a levél fonákán fehér sporangiumtartók törnek elő, gyepet alkotva. Kedvező feltételeknél a gomba kivirágzása (sporuláció) 10-12 óra alatt zajlik le. A fertőzés mértéke függ a leveleken, bogyókon lévő sztómák számától is. Ez alapján a levél fonáka és a fiatalabb bogyók nagyobb veszélynek vannak kitéve.

A primer fertőzés csak kis számban fordul elő (többnyire a talaj közelében lévő leveleken), gazdasági kár így csak kivételes esetben keletkezik.

Lappangási (inkubációs) idő:

Az az időtartam, ami a fertőzés kiindulása (a gombafonal behatolása) és a fertőzés első tünetének (olajfoltok) megjelenéséig eltelik. Ez alatt az idő alatt a gombafonalak a levélszöveti sejtek között szétterjednek, és szívószervük segítségével a sejtekből a szükséges táplálékot kiszívják.

Szekunder fertőzés

A másodlagos fertőzéshez szükséges:

• fertőzőképes sporangiumok, zoospórák,

• vízzel borított levélfonák (eső, harmat),

• fogékony növényi részek.

A kivirágzás a peronoszpóra konídiumaiból és konídiumtartókból áll. Egy-egy ilyen virágzásból milliószám kerülnek a konídiumok – bennük a nyári spórákkal – légmozgás vagy eső útján a tőkék felületére, lombozatára, fürtjeire jutva újabb fertőzést okoznak. Ha a lappangási idő eltelte után az időjárás száraz marad, nem tud kivirágozni a peronoszpóra, és az olajfolt elszárad. Meleg, esős időben azonban újabb olajfoltok, majd kivirágzások jönnek létre.

A peronoszpóra tehát a természetben szakaszosan fejlődik, és az egyik szakaszból a másikba való átlépéséhez a kellő hőmérséklet mellett mindig csapadékra (eső, köd, harmat) van szüksége.

A csapadéktól függő fejlődés és terjedés menete:

1. ha 10 mm vagy több a csapadék, kicsírázhat a téli spóra,

2. a következő, legalább 4-5 mm-es csapadék után jön létre az első fertőzés,

3. a lappangási idő után megjelenik az olajfolt,

4. az olajfolt megjelenése utáni legközelebbi csapadékra megtörténik a kivirágzás, és már ennél vagy a következő csapadéknál újabb fertőzések jönnek létre.

Ezután a fertőzés-olajfolt-kivirágzás folyamat állandóan ismétlődik. A legkedvezőbb a 20-25 C° közötti hőmérséklet és a ködös, esős idő. Nem következik be további fertőzés, ha a csapadék idején a hőmérséklet 13 C° alatt vagy 30 C° felett van.

Az oospórák a vegetáció vége felé fertőződő, idősebb levelek mozaikos foltjaiban képződnek. Már az élő levélben fejlődésnek indulnak, de teljes kifejlődésük a talajra hullott levelekben történik. A gomba áttelelését biztosítják.

Előrejelzés

A szőlőperonoszpóra várható megjelenését a hőmérsékleti és csapadékadatok mérésével előrejelezhetjük. A kórokozó biológiája, a csapadék és a hőmérséklet összefüggése alapján az Istvánffi-Pálinkás-féle előrejelző modell segítségével kiszámítható a fertőzéstől a tünet megjelenéséig terjedő idő hossza.

Védekezés

Megelőzés:

A védekezés első, egyben meghatározó módja. A magas művelésű, széles sortávolságú ültetvény csökkenti a fertőzésveszélyt, emellett fontos a zöldmunkák időbeni elvégzése és a mértéktartó nitrogéntrágyázás. (N-túladagolás esetén a szöveti ellazulás következtében a gomba könnyebben támad.)

A szőlő peronoszpórával szembeni érzékenysége függ:

• a szőlőtőke zöld részeinek korától,

• a levelek nitrogéntartalmától,

• a szőlőfajtól és -fajtától,

• a fekvéstől, kitettségtől és légmozgástól,

• az állomány sűrűségétől,

• a művelésmódtól.

Kémiai védekezés:

Mivel a peronoszpóra a növényi rész belsejében élősködik, a védekezés megelőző kell, hogy legyen. Fontos, hogy a gomba szaporítószervei a fertőzés, illetve a peronoszpóragyepek kitörése idején már mérgező anyagot találjanak a szőlő zöld hajtásában. Nem naptári időpont, hanem a szőlő fejlődése és az időjárási viszonyok határozzák meg a védekezések időpontját.

Védekezés tavasztól nyárig:

A primer fertőzés ellen kémiai védekezés nem feltétlenül szükséges (meteorológiai viszonyoktól függően), biztonságból virágzás előtt egy permetezés javasolható, ha addig nincs szükség célzott védekezésre.

Közvetlenül virágzás előtt és a virágzás alatt:

Csak nagyon kedvezőtlen időjárásnál és nagy fertőzési veszélynél kell a virágzás alatt permetezni. A nagyon érzékeny fiatal bogyók védelme érdekében a virágzás vége felé (a virágsapkák 80%-a lehullott) a megelőző permetezés szisztémikus szerekkel különösen fontos.

Kezelés az elvirágzástól augusztus elejéig:

Egy-két permetezést virágzástól zsendülésig a bogyók védelmére el kell végezni. A permetezések előtt a zöldmunkát el kell végezni.

Védekezések augusztus közepe körül:

Sűrű lombozat esetén a fürtzónából néhány levelet el kell távolítani, és a késői peronoszpórafertőzés miatt záró permetezést kell végezni.

Javasolt hatóanyagok

Javasolt a hasznos élő szervezeteket védő, réztartalmú vagy kombinált készítmények használata a peronoszpóra ellen. A tiszta réztartalomnak lehetőség szerint alacsonynak kell lenni (2 kg/ha/év). A virágzás előtt szisztémikus, virágzás után kontakt szereket használjunk. A hatóanyagokat tekintve a réz, rézhidroxid, rézoxiklorid + mankoceb, efozit+rézoxiklorid, dimetomorf + mankoceb, folpet, folpet + metalaxil, stb. ajánlottak. (A hatóanyagokról, konkrét szerekről bővebben a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2004-es kiadványában olvashatnak.)

Felhasznált irodalom:

Karl Bauer – Szőlősgazdák könyve, Integrált szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó

Mikóczy Nárcisz NYME-PhD hallgató

Ez a cikk a MezőHír 2004/06 - júniusi számában jelent meg.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: ÚJ! DKC4631 – KINEK AJÁNLJUK?

Akik szeretnének kipróbálni egy a DEKALB Globális nemesítési programjának eredményeként, a szatymazi műhelyből kikerült, csodálatos, a hazai termesztési körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó hibridet, ne halogassák sokáig a döntést! A hibrid 2015-ben csak korlátozott mennyiségben lesz elérhető.

Kipróbált növényvédelmi megoldások repcében

Az őszi káposztarepce növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC4795 – KINEK AJÁNLJUK?

Az intenzív termesztést folytató, de biztonságra törekvő gazdáknak a DKC4795 jelenti a biztos alapot.

Az AXIÁL-nál szerencsés a péntek 13.

2015. február 13-a, péntek már nem csak a babonák kedvelőinek körében lesz neves időpont. Az AXIÁL Kft. Szekszárd környéki partnerei is elmondhatják, hogy számukra egy szerencsés dátum ez, ugyanis ezután egy felújított, minden elemében korszerű telephely várja majd őket a tolna megyei központban.

Őszi kalászosokban bevált növényvédelmi megoldások

Az őszi kalászosok növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC4490 – KINEK AJÁNLJUK?

Ahol az aszály a legnagyobb probléma, ott a DKC4490 teremti meg a kukoricatermesztés biztonságát. Közepes, vagy jobb termőhelyeken a tőszámsűrítéssel termése könnyen növelhető.

Kujáni Lászlóné Cser Olga lett Az Év Agrárembere!

"Üzenem, hogy ne féljünk a növényvédelemtől, mert gondos növényvédelem mellett egészséges táplálék kerül majd az asztalra." Ez az idézet február hetedikén este már majdnem éjféltájban hangzott el Az Év Agrárembere 2014 kitüntető díj győztesétől, Kujáni Lászlóné Cser Olgától. Az idén első ízben átadott díj célja a mezőgazdaságban tevékenykedők munkájának, társadalmi felelősségvállalásának elismerése, teljesítményük kiemelése az egész társadalom előtt. A verseny során több fordulón keresztül hét kategóriában versengtek a jelöltek, míg végül ezen az estén fény derült arra, kik lettek a kategória győztesek, s közülük ki lett Az Év Agrárembere 2014-ben.

Bevált növényvédelmi megoldások kalászosokban

A kalászos gabonafélék tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány további, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Évzárás a földeken

Alaposan meglepte a szeptemberi kéthetes, majd pedig az októberi egyhetes csapadékos időjárás az őszi munkacsúcsra készülő növénytermesztőket. Elsősorban az ország déli felében, de egyes más régiókban is annyi csapadék hullott, hogy azt víztelítettségük miatt a földek már nem voltak képesek befogadni. Az álló és aratásra váró napraforgók és kukoricák okozták a legnagyobb fejtörést az ugrásra készen várakozó termelőknek, de az elvetett repcék víznyomás okozta foltos pusztulása és a vetés előtt álló őszi kalászosok sorsa is nagyon kínos napokat szerzett a gazdáknak. Mert minden zsebre ment a felsoroltak közül, jelesül az idei termés mennyisége és a jövő évi termés megalapozása volt a tét.

Pioneer innováció: az új kukorica portfólió még magasabbra tette a lécet!

A Pioneer termékportfóliójában az innováció nem pusztán egy jól hangzó marketing szlogen, hanem nagyon is kézzel fogható, a gyakorlatban megvalósuló tény. A Pioneer innovációs pillérei közül a legfontosabb az új termékportfólió: az újonnan bevezetett hibridek jelentős terméselőnyt mutatnak a saját termékfejlesztési kísérleteinkben és a NÉBIH által kivitelezett regisztrációs kísérletekben egyaránt. Az innováció további fontos része a termelők felé tett egyedülálló szolgáltatás, a Pioneer EnClass® hibrid ajánlási rendszer. Segítségével a termelők a saját területükre, a saját környezeti kihívásaikra a legjobban illeszkedő hibridet tudják választani. A Pioneer innováció azonban még itt sem áll meg. Jelentős fejlesztések történtek az információ technológia területén is. Szolgáltatásunk részét képezi az Agro-Assist alkalmazás, mely weboldalon vagy okos telefonra, táblagépre töltve hasznos segítség a gazdálkodóknak.


Tovább...

1113