A haszonbérleti szerződés

Címke:
Kategória: Egyéb

Egy véletlen folytán derült ki, hogy Olvasónk édesanyja után, testvérével együtt, földet örökölt, amelyet – mint kiderült – a helyi termelőszövetkezet használ hosszú évek óta. Olvasónk póthagyatéki eljárás keretében jutott hozzá jogos örökségéhez. A termelőszövetkezet illetékese Olvasónkat arról tájékoztatta, hogy mivel az ingatlan telekkönyvileg korában nem került az örökösök, azaz Olvasónk és testvére tulajdonába, ezért bérleti díjat nem áll módjukban visszamenőlegesen fizetni, a bérleti szerződés jövőre nézve történő megkötésétől azonban a téesz nem zárkózott el.

Egyik kedves Olvasónk levelében az alábbi problémával keresett meg bennünket:

Egy véletlen folytán derült ki, hogy Olvasónk édesanyja után, testvérével együtt, földet örökölt, amelyet – mint kiderült – a helyi termelőszövetkezet használ hosszú évek óta. Olvasónk póthagyatéki eljárás keretében jutott hozzá jogos örökségéhez. A termelőszövetkezet illetékese Olvasónkat arról tájékoztatta, hogy mivel az ingatlan telekkönyvileg korában nem került az örökösök, azaz Olvasónk és testvére tulajdonába, ezért bérleti díjat nem áll módjukban visszamenőlegesen fizetni, a bérleti szerződés jövőre nézve történő megkötésétől azonban a téesz nem zárkózott el.

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Fontos szabály, hogy mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges! A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A törvényben, illetőleg a felek által a szerződésben meghatározott esetekben lehetőség van a haszonbérlet azonnali hatályú felmondására is, például, ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét. A felmondás (akár rendes, akár azonnali hatályú) csak írásban érvényes.

Hangsúlyozandó, hogy ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, akkor a haszonbérbe adó további nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felmondás hatályát veszti!

A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg.

Tekintettel arra, hogy Olvasónk igen szűkszavúan fogalmazott, sajnos csak általánosságban tudunk válaszolni kérdésére. Leveléből nem derült ki, hogy édesanyja pontosan mikor hunyt el, és az sem, hogy a póthagyatéki eljárást Olvasónk mikor indította meg. Arról sem rendelkezünk információval, hogy az a termelőszövetkezet, amely most az örökösökkel megkötötte a szerződést, azonos-e azzal, amelyik több mint húsz éve használta a földet (nem szűnt-e meg a régi és hoztak létre egy újat). Ha a régi termelőszövetkezet jogutód nélkül megszűnt, és azóta egy teljesen új jött helyette létre, akkor sajnos nincs mit tenni, ha azonban a termelőszövetkezet – amely a jövőre nézve hajlandó az örökösökkel, mint tulajdonosokkal bérleti szerződést kötni – ugyanaz a téesz, mint amelyik a földet annak idején elkezdte használni, vagy a jelenlegi téesz a réginek a jogutódja, akkor a következőkre hívjuk fel kedves Olvasónk figyelmét:

Mivel hatályos jogunk szerint az örökös az örökséget az örökhagyó halálával szerzi meg (függetlenül attól, hogy a hagyaték átadására mikor kerül sor), álláspontunk szerint a termelőszövetkezet jogszerűtlenül hivatkozott arra, hogy a föld nem volt az örökösöké, mert az ingatlan-nyilvántartás szerint nem ők voltak a bejegyzett tulajdonosok.

Bérleti díjról azonban – véleményünk szerint – a póthagyatéki eljárás előtti időszakban nem beszélhetünk, ugyanis a haszonbérleti szerződés érvényesen csak írásban jöhet létre, ilyen pedig az Olvasónk által írt levelében foglaltak alapján vélhetően nem született (még az édesanyja és a téesz között sem). Ennek ellenére mégis van lehetőség arra, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén követeljen egy reális összeget a termelőszövetkezettől, hiszen a téesz évekig használt és hasznosított egy olyan földterületet, amely nem az ő tulajdona. Amennyiben a póthagyatéki eljárás megindításától számítva egy év még nem telt el addig a napig, ameddig írásban felszólította a téeszt a teljesítésre (ha egyáltalán ilyen történt), vagy a keresetet egy éven belül az illetékes bíróságon benyújtotta, akkor a keresetlevél benyújtásától számított öt évre visszamenőleg lehet a követelést érvényesíteni. Ha azonban a fent említett időponttól kezdődően egy év már eltelt, akkor sajnos álláspontunk szerint viszszamenőleg már nem jár Olvasónknak semmilyen összeg. A követelés ugyanis ebben az esetben elévült.

Dr. Bujdosó-Baranyi Mária

Ez a cikk a MezőHír 2004/05 - májusi számában jelent meg.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.

RAPOOL: Gazdaságosság a repcetermesztésben

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre változékonyabbá válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

SAATEN-UNION KALÁSZOSOK – ÉRTÉK ÉS INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN

A termelői igényekhez illeszkedő, körültekintő nemesítői munka és az egyedülállóan széles genetikai bázison alapuló, regionálisan elhelyezett adaptációs kísérletek, valamint a termelőkkel közösen folytatott tapasztalatgyűjtés együttes eredménye a SAATEN-UNION kalászosainak hazai térhódítása.

Gabonatartósítási módszerek: szárítás vagy szerves sav

Az állattartó gazdálkodók keresik a számukra biztonságos és gazdaságos tartósítási lehetőségeket. Köztudott, hogy a betakarított terményekben a természetes biológiai folyamatok nem állnak le, csak nagymértékben lelassulnak. A biológiai folyamatok hatására a takarmányokban lévő fontos tápanyagok egy része bomlásnak indulhat, így a termény táplálóanyag-tartalma romlik. A megfelelő tartósítás segítségével nemcsak a biológiai folyamatokat tudjuk megállítani, minimalizálni, hanem a penészgombák gátlásával a raktározás során keletkező mikotoxin-terheltsége is némileg csökkenthető a takarmányunknak.

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése i. e. 10 000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét, egészen napjainkig. Az 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, amelyik lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. Az 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése.

Ott folytattam, ahol abbahagytam

A lázadás korszaka, a saját egzisztencia megteremtése iránti vágy, a saját lábon állás igénye minden fiatal életében eljön egyszer. Lehet ebben itthon következő próbálkozás, de a külföldi munkavállalástól is sokan remélnek nagy lehetőségeket. S a kérdés, hogy ezt ki hogyan éli meg, tanul-e belőle, a szerzett tapasztalatokat tudja-e jól kamatoztatni? Azt válaszolhatjuk: bizonyosan, hiszen minden változás a fejlődést szolgálja.


Tovább...

1097