A szőlő atka kártevői

Címke: , , , , ,
Kategória: Egyéb

Szőlőinket a mikroszkópikus nagyságú szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok, valamint a gyümölcsöseinkben is élő piros gyümölcsfa takácsatka károsítják.

Az utóbbi évek megfigyelései szerint száraz, meleg időjárás esetén a szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok komoly kártételt okozhatnak. A szőlő-gubacsatka új rassza, a rügyatka kártétele jelentősen erősödik.

Károsító fajok:

Szőlő-levélatka

Régebben a szőlő legjelentősebb károsító atkafaja a szőlő-levélatka volt, melynek kizárólagos tápnövénye a szőlő. Szabad szemmel nem látható, parányi, szürkéssárga, nőivarú kifejlett egyedei telelnek át az egyéves vesszőn, a rügypikkelyek alatt, és a többéves tőkerészeken a kéreg alatt. Az áttelelő nőstények tavasszal korán a fakadó rügyekben megkezdik károsításukat, évente több nemzedékük fejlődik. Könnyen szétterjednek szél, művelőeszköz, oltvány, öltözék, rovarok segítségével.

Változatos tünetek jelennek meg a károsítás hatására:

• a fakadás vontatottá válik,

• a fakadó levelek erős szőrözöttséget mutatnak, és rajtuk nemezszerű bevonat keletkezik,

• a levelek a szivogatás hatására fodrosodnak, kanalasodnak, zsugorodnak

• A hajtáson parás felületű pontok és csíkok keletkeznek.

Szőlő-gubacsatka

A szőlő-gubacsatka egyre gyakrabban okoz komoly kárt szőlőben. Ez a faj is csak a szőlőt károsítja. Az alapfaj kártételének tünetei: a levelek színén hólyagszerű dudorok, a fonákon fehér, később barnás nemezszerű bevonat.

Az utóbbi években felszaporodott egy új rassz, mely alaktanilag megegyezik az alapfajjal, de életmódjában eltér attól. Ez a sokkal veszélyesebb alak a rügyatka. A megtermékenyített nőstény telel a rügypikkelyek alatt. Fakadáskor a rügypikkelyek alá rakja tojásait. A fiatal lárvák néhány cm-es hajtáshossznál jelennek meg, és a rügypikkely takarásában táplálkoznak. A hajtások fásodásakor a lárvák elvándorolnak, és a levélhónaljakban élnek tovább. Több nemzedéke fejlődik. Nyár végén a megtermékenyített nőstény egyedek telelőre vonulnak.

A károsítás tünetei:

• A fiatal hajtások alapi részén a zöld kéreg behasad, parásodik.

• Súlyos esetben a rügyek nem fakadnak ki, vagy a fiatal hajtások elpusztulnak.

• A hajtások ízközei rövidülnek, a hajtás vége elhal.

• Az oldalrügyek kihajtanak, ami bokorszerű boszorkányseprű alakot eredményez.

• Kisebb a virágzat, és megbarnulva le is hullhat.

• A kifejlődő fürt később érik be.

Piros gyümölcsfa-takácsatka

A piros gyümölcsfa takácsatka a szőlőt és a gyümölcsfákat károsítja. Tojás alakban telel a kétéves tőkerészeken, és a vesszők rügyei közt. Kártételük hatására a fakadás vontatott, egyenetlen lesz. A rügyek elpusztulhatnak, a levelek széle elszárad.

A védekezés szempontjai

A tavaszi kártétel akkor válhat súlyossá, ha hosszantartó hideg miatt a szőlő lassan fejlődik, illetve, ha a telelőre vonult atkák egyedszáma magas. Egyedszámukat téli rügyvizsgálattal, valamint a megjelenésük kezdetét és tömegét az ún. ragasztócsíkos módszerrel kísérhetjük figyelemmel. A téli rügyvizsgálatokat a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások elvégzik.

Legjobb hatás a fakadás elötti lemosó és a kisleveles állapotban végzett speciális akaricides permetezésektől várható. A tavaszi védekezés időpontját ragasztócsíkos megfigyelés alapján célszerű meghatározni. Lényege, hogy a rügyek fakadása előtt a vesszők alsó, középső és felső részére egy szoros kék színű szigetelőszalag-gyűrűt ragasztunk. Az atkák bemásznak alá, és odaragadnak a szigetelőszalaghoz. Ezt négy naponként cseréljük, és egy tárgylemezre ragasztjuk. Nagyítóval 10-20×-os nagyítással meg tudjuk vizsgálni. Akkor védekezzünk, mikor az atkák előjöttek a telelőhelyükről. Vegetációban a későbbi nemzedékek ellen általában akaricid mellékhatású rovarölő szerrel védekezünk. A nyár második felében (július végétől augusztus közepéig), a telelőre vonuló nőstények elleni védekezés hatékonyan csökkenti a telelő népesség számát.

A takácsatkák eltérő életmódja miatt a védekezés is részben eltér az előzőektől. A lemosó permetezés gyéríti az áttelelő tojásokat. Kora tavasszal tojásölő akaricid készítményt használjunk (pl. Apolló 50 SC, Nissorun 10 WP). A mozgó alakok ellen válasszunk hosszú hatástartamú atkaölő szert.

Szabó Tibor

Ez a cikk a MezőHír 2004/03 - márciusi számában jelent meg.

Nem bánja, hogy álmait felülírta az élet…

Messziről jött Mosonmagyaróvárra, nem is akart agrármérnök lenni, de a sors kifürkészhetetlen akaratából nem volt nagyon más választása. Tanulni akart, először színésznői vágyai voltak, aztán egyetemet akart végezni, és állatorvosként dolgozni. Viszontagságos út után mégis Óváron találta magát az egyetemen, és megtanulta, lassan elfogadta, aztán megszerette az agrárszakmát. Az intézményben mindenki ismerte, kedves, nyugodt természete révén mindenkihez volt egy kedves szava, egy őszinte mosolya, és így volt ez hosszú évekig a diplomája megszerzése után is.

A magyar merinó eredményes tenyésztése…

A juhászatokat sem kerülik el a menetrendszerűen érkező törvényi szabályozások és a területmaximalizálási intézkedések közvetlen hatásai. Ha egy bizonyos kedvező támogatási szinten szeretne maradni az ember – aminek köszönhetően van lehetőség fejleszteni és beruházni –, akkor az ágazaton belül folyamatosan szerkezetátalakításokra van szükség a hosszú távú működőképesség érdekében.

SAATEN-UNION fajta- és hibridrozsok teljesnövény-szenázs céljára történő felhasználásának tapasztalatai

A silókukorica hozama és termésbiztonsága egyre gyakrabban kerül veszélybe az aszály és hősokk miatt, így évről évre több gazdaságban jut szerephez az olyan őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású zöldrozs, amely képes a takarmányadagban részben helyettesíteni a kukoricaszilázst.

Repcevetés, rovarölő szeres csávázás nélkül

A rovarölő hatású csávázószerek korábban lehetőséget nyújtottak arra, hogy a repcében korán megjelenő őszi kártevők ellen célzottan és hatékonyan védekezzünk. Egészen addig, amíg hasonló hatékonyságot biztosító, új csávázószerek meg nem jelennek a repcében, nagyobb alapossággal és több figyelemmel kell eljárnunk az őszi növényvédelem tervezése és kivitelezése során. Egyrészt a védekezéseket kellő időben és hatékonysággal kell megvalósítanunk, másrészt a kezelések nem veszélyeztethetik a nem célszervezeteket.

Új fajták évről évre Martonvásáron

Június 10-én került sor az idei országos búzabemutatóra Martonvásáron. Az ezt megelőző napon, hagyományosan, előbb a Fejér megyei gazdák kaptak tájékoztatást a búzanemesítés helyzetéről és újdonságairól, majd a következő két hétben számos más szakembercsoportot fogadtak az országból és határainkon túlról is. Bár a tápanyagkísérletek bemutatása az előző napi nagy eső, illetve a talaj állapota miatt elmaradt, de a kalászosok fajtasorának megszemlélését semmi sem akadályozta.

Élen az innovációban – JCB-sajtótájékoztató Prágában

A JCB sajtótájékoztatója rendhagyó módon nem csupán teremben töltött előadások sorozata volt, hiszen az újságírók testközelből is megismerhették a gyártó produktumait, a gépeket munka közben láthatták, beleülhettek, sőt ki is próbálhatták azokat, nem mindennapi élményben részesülve. A prágai sajtótájékoztatóra a JCB hazai forgalmazója, a KITE Zrt. gépkereskedelmi üzletágának marketing vezetőjével, Kis Ferenccel érkeztünk. A rendezvénynek egy hatalmas, Prága melletti tehenészet adott helyet, ahol a sajtótájékoztató első részében Edward Roach, a JCB kereskedelmi és marketingigazgatója mutatta be a cég történetét és a mezőgazdasági szektorban végbement fejlődését.

Nufarmer Magazin – a szakmai kiadvány nyári-őszi lapszáma ingyenesen letölthető

A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.


Tovább...

1016