A szőlő atka kártevői

Címke: , , , , ,
Kategória: Egyéb

Szőlőinket a mikroszkópikus nagyságú szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok, valamint a gyümölcsöseinkben is élő piros gyümölcsfa takácsatka károsítják.

Az utóbbi évek megfigyelései szerint száraz, meleg időjárás esetén a szőlő-levélatka és szőlő-gubacsatka fajok komoly kártételt okozhatnak. A szőlő-gubacsatka új rassza, a rügyatka kártétele jelentősen erősödik.

Károsító fajok:

Szőlő-levélatka

Régebben a szőlő legjelentősebb károsító atkafaja a szőlő-levélatka volt, melynek kizárólagos tápnövénye a szőlő. Szabad szemmel nem látható, parányi, szürkéssárga, nőivarú kifejlett egyedei telelnek át az egyéves vesszőn, a rügypikkelyek alatt, és a többéves tőkerészeken a kéreg alatt. Az áttelelő nőstények tavasszal korán a fakadó rügyekben megkezdik károsításukat, évente több nemzedékük fejlődik. Könnyen szétterjednek szél, művelőeszköz, oltvány, öltözék, rovarok segítségével.

Változatos tünetek jelennek meg a károsítás hatására:

• a fakadás vontatottá válik,

• a fakadó levelek erős szőrözöttséget mutatnak, és rajtuk nemezszerű bevonat keletkezik,

• a levelek a szivogatás hatására fodrosodnak, kanalasodnak, zsugorodnak

• A hajtáson parás felületű pontok és csíkok keletkeznek.

Szőlő-gubacsatka

A szőlő-gubacsatka egyre gyakrabban okoz komoly kárt szőlőben. Ez a faj is csak a szőlőt károsítja. Az alapfaj kártételének tünetei: a levelek színén hólyagszerű dudorok, a fonákon fehér, később barnás nemezszerű bevonat.

Az utóbbi években felszaporodott egy új rassz, mely alaktanilag megegyezik az alapfajjal, de életmódjában eltér attól. Ez a sokkal veszélyesebb alak a rügyatka. A megtermékenyített nőstény telel a rügypikkelyek alatt. Fakadáskor a rügypikkelyek alá rakja tojásait. A fiatal lárvák néhány cm-es hajtáshossznál jelennek meg, és a rügypikkely takarásában táplálkoznak. A hajtások fásodásakor a lárvák elvándorolnak, és a levélhónaljakban élnek tovább. Több nemzedéke fejlődik. Nyár végén a megtermékenyített nőstény egyedek telelőre vonulnak.

A károsítás tünetei:

• A fiatal hajtások alapi részén a zöld kéreg behasad, parásodik.

• Súlyos esetben a rügyek nem fakadnak ki, vagy a fiatal hajtások elpusztulnak.

• A hajtások ízközei rövidülnek, a hajtás vége elhal.

• Az oldalrügyek kihajtanak, ami bokorszerű boszorkányseprű alakot eredményez.

• Kisebb a virágzat, és megbarnulva le is hullhat.

• A kifejlődő fürt később érik be.

Piros gyümölcsfa-takácsatka

A piros gyümölcsfa takácsatka a szőlőt és a gyümölcsfákat károsítja. Tojás alakban telel a kétéves tőkerészeken, és a vesszők rügyei közt. Kártételük hatására a fakadás vontatott, egyenetlen lesz. A rügyek elpusztulhatnak, a levelek széle elszárad.

A védekezés szempontjai

A tavaszi kártétel akkor válhat súlyossá, ha hosszantartó hideg miatt a szőlő lassan fejlődik, illetve, ha a telelőre vonult atkák egyedszáma magas. Egyedszámukat téli rügyvizsgálattal, valamint a megjelenésük kezdetét és tömegét az ún. ragasztócsíkos módszerrel kísérhetjük figyelemmel. A téli rügyvizsgálatokat a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások elvégzik.

Legjobb hatás a fakadás elötti lemosó és a kisleveles állapotban végzett speciális akaricides permetezésektől várható. A tavaszi védekezés időpontját ragasztócsíkos megfigyelés alapján célszerű meghatározni. Lényege, hogy a rügyek fakadása előtt a vesszők alsó, középső és felső részére egy szoros kék színű szigetelőszalag-gyűrűt ragasztunk. Az atkák bemásznak alá, és odaragadnak a szigetelőszalaghoz. Ezt négy naponként cseréljük, és egy tárgylemezre ragasztjuk. Nagyítóval 10-20×-os nagyítással meg tudjuk vizsgálni. Akkor védekezzünk, mikor az atkák előjöttek a telelőhelyükről. Vegetációban a későbbi nemzedékek ellen általában akaricid mellékhatású rovarölő szerrel védekezünk. A nyár második felében (július végétől augusztus közepéig), a telelőre vonuló nőstények elleni védekezés hatékonyan csökkenti a telelő népesség számát.

A takácsatkák eltérő életmódja miatt a védekezés is részben eltér az előzőektől. A lemosó permetezés gyéríti az áttelelő tojásokat. Kora tavasszal tojásölő akaricid készítményt használjunk (pl. Apolló 50 SC, Nissorun 10 WP). A mozgó alakok ellen válasszunk hosszú hatástartamú atkaölő szert.

Szabó Tibor

Ez a cikk a MezőHír 2004/03 - márciusi számában jelent meg.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.

Tízből kilenc gazdálkodó beruházást tervez 2020-ig

A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdaságok 87%-a tervez beruházást a következő öt év során. Több mint négyötödük gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2–3 éven belül. Melyek az aktuális trendek, milyen irányban fejlesztenek, illetve mely területen terveznek beruházásokat a gazdálkodók?

Tavaszi védekezés hormonhatású gyomirtó szerekkel

Az őszi búza legfontosabb kétszikű gyomnövényei között évtizedek óta előkelő helyen szerepel az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj.

Faresin referencia riport

Vissza a fatüzeléshez?!

Mára a hidegebb idő beköszöntével újra egyre többen tüzelnek fával, amit kedvezményes faosztással még a kormányzat is támogat. Mindez egyrészt kézenfekvő és logikus megoldásnak tűnik, ám balul is kiüthet. Ha ugyanis helytelenül használjuk fel a fát fűtésre, akkor nem csak a levegőt szennyezzük, hanem sokba is kerülhet a fatüzelés.

Magyar-argentin agrárkutatási együttműködési megállapodás

Azt követően, hogy Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) általános főigazgató-helyettese 2015 áprilisában kapcsolatfölvételi céllal megbeszélést folytatott José Alberto Catalano-val, az argentin nemzeti agrárkutatási intézethálózat (Instutito Nacional de Tecnología Agropecuária, INTA) elnökhelyettesével, a NAIK szakmai delegációja november közepén szakmai kapcsolatépítő látogatást tett Argentínában az INTA több regionális kutatási egységénél.

Hogyan tanítsuk ebünket őrzésre-védésre?

Fajtától, testnagyságtól függetlenül szinte valamennyi kutya kivétel nélkül potenciális házőrzőnek, testőrnek, őrnek tekinthető, jóllehet eme képességet illetően egyesek „jobban el vannak eresztve”, mint a többiek...

Ki hitte volna?

Fiatal gazda rovatunk 4 évvel ezelőtti indulásakor arra vállalkoztunk, hogy olyan fiatalokat mutassunk be, akik ösztönző példájukkal kedvet csinálhatnak a most pályára készülőknek, vagy azoknak, akik már régóta az agrárium területén tevékenykednek, de új kihívásokra vágynak, esetleg csupán ötletet szeretnének meríteni mások példájából.

A hormonhatású gyomirtó szerek a 21. században is nélkülözhetetlenek

A növényi anyagcsere szabályozásának egyik legfontosabb vegyületcsoportja a növényi hormonoké. Ezek a sejtosztódást, a növényi növekedést, a sejtek megnyúlását, a fejlődést vagy nyugalmi állapotot, és az öregedést is befolyásoló vegyületek, melyeket a növényi sejtek egy része állít elő.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-go