Gyümölcsfák télvégi lemosó permetezése

Címke: , , ,
Kategória: Egyéb

A gyümölcsfák metszés utáni, rügypattanás előtti lemosó permetezése az idény első jelentős, a védelmet szolgáló beavatkozása. A lemosó permetezés olyan, a megelőzést szolgáló eljárás, amely a későbbi kezelések hatékonyságát javítja.

A téli időjárás hatására a fákon sebek keletkeznek, amelyeken keresztül a gombák és baktériumok könnyen behatolnak, ezzel a fertőzés helyén háncs- és faszövetpusztulást okoznak, aminek következtében rákos, mézgás sebek keletkeznek. Az őszi és a téli hónapokban történt fertőzések okozta elhalás csak a kora nyári hónapokban, a fokozott vízigény idején észlelhető. A törzs fertőződése esetén a fa gutaütésszerűen elpusztul, az ágak fertőződésekor azok elszáradását figyelhetjük meg.

A különböző ágbetegségek megelőzése, enyhítése céljából száraz és fagymentes időjárás esetén, a metszés előtt ajánlatos beiktatni egy rezes lemosó permetezést. Ezután a metszést kesztyűben szükséges elvégezni. A metszés során keletkezett nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal (pl. Fixpol, Fagél, Vulneron CS, Faplaszt) célszerű lezárni. Metszés után el kell végezni a kártevők és kórokozók ellen a szokásos télvégi lemosó permetezést.

A lemosó permetezéshez használható szerek kontakt készítmények, vagyis felszíni hatáskifejtéssel, 8-10 napos hatástartammal rendelkeznek. A rezisztencia kialakulásától nem kell félni.

A védekezés időpontja minél közelebb kell hogy legyen a rügypattanáshoz, hiszen a károsítók is ilyenkor kezdik meg élettevékenységüket. Néhány szernél vigyázni kell a rügypattanás utáni növényt károsító hatásra, de a legtöbb készítményt ilyenkor is lehet használni. A lemosó permetezést igen nagy lémennyiséggel kell elvégezni, úgy, hogy a törzseken és ágakon biztosítva legyen az egyenletes fedés. A gazdálkodóknak többféle III. forgalmi kategóriájú, hatékony növényvédő szer áll rendelkezésükre.

A hatóanyagcsoportok jellemzése:

1. Olajtartalmú szerek: a rovarkártevők – atkák, pajzstetvek, körtelevélbolha, levéltetvek tojásai – ellen használhatók. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy filmszerű réteget képeznek, így a kártevőket elzárják a levegőtől. Csak akkor hatásosak, ha a kártevők már megkezdték élettevékenységüket, vagyis a még nyugalomban lévő kártevőkre nem hatnak.

2. Kéntartalmú készítmények: Elsősorban a lisztharmat ellen hatásosak, de jó atkaölő mellékhatással is rendelkeznek.

3. Kombinált hatóanyagú készítmények: Előnyük, hogy a következő kártevők és kórokozók ellen is védelmet biztosítanak: atkák, levéltetvek, pajzstetvek, körtelevélbolha, lisztharmat, tafrinás levélfodrosodás, monília, varasodás.

4. DNOC hatóanyag-tartalmú szer a Novenda („sárga méreg”): almástermésűekben régóta használják. Hatása jó különböző károsítók ellen, de mind a növényre, mind a hasznos élő szervezetekre igen veszélyes, erős méreg.

5. Réztartalmú szerek: Baktériumos és gombabetegségek visszaszorítására alkalmasak. Hatékony a gyümölcsfák különböző ágbetegségét és a szőlő tőkepusztulását okozó kórokozók ellen. Az őszibarack levélfodrosodását, az almástermésűek tűzelhalás betegségét és a meggy monilíniás betegségét okozó gombák ellen az eredményes védekezés alapja az optimális időben, jó minőségben végrehajtott tavaszi rezes lemosó permetezés. Több időpontban alkalmazható, először ősszel, a lombhullás végén (ágbetegségek ellen és lombfertőtlenítésre), majd a metszés utáni apró sebeket fedi el a rügypattanás előtti kezelés. De rügypattanás után már csak a növény rézérzékenységének figyelembe vételével, kisebb dózissal – az őszibarackot, kajszit és almát pirosbimbós állapotáig, a meggyet, körtét fehérbimbós állapotáig – kezelhetjük. Későbbi időpontban a rezes készítmények perzselést okozhatnak.

A széles szerválasztékból mindenki szabadon választhat, a helyi adottságoknak megfelelően. Célszerű a környezetet kímélő szereket, pl. a vazelinolajat, orsóolajat, réz- és kéntartalmú szereket előnyben részesíteni.

Az idejében és szakszerűen elvégzett lemosó permetezés az alapja annak, hogy az ültetvényt egész évben sikeresen megvédhessük a károsítók ellen.

Szabó

Ez a cikk a MezőHír 2004/02 - februári számában jelent meg.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.

Tízből kilenc gazdálkodó beruházást tervez 2020-ig

A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdaságok 87%-a tervez beruházást a következő öt év során. Több mint négyötödük gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2–3 éven belül. Melyek az aktuális trendek, milyen irányban fejlesztenek, illetve mely területen terveznek beruházásokat a gazdálkodók?

Tavaszi védekezés hormonhatású gyomirtó szerekkel

Az őszi búza legfontosabb kétszikű gyomnövényei között évtizedek óta előkelő helyen szerepel az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj.

Faresin referencia riport

Vissza a fatüzeléshez?!

Mára a hidegebb idő beköszöntével újra egyre többen tüzelnek fával, amit kedvezményes faosztással még a kormányzat is támogat. Mindez egyrészt kézenfekvő és logikus megoldásnak tűnik, ám balul is kiüthet. Ha ugyanis helytelenül használjuk fel a fát fűtésre, akkor nem csak a levegőt szennyezzük, hanem sokba is kerülhet a fatüzelés.

Magyar-argentin agrárkutatási együttműködési megállapodás

Azt követően, hogy Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) általános főigazgató-helyettese 2015 áprilisában kapcsolatfölvételi céllal megbeszélést folytatott José Alberto Catalano-val, az argentin nemzeti agrárkutatási intézethálózat (Instutito Nacional de Tecnología Agropecuária, INTA) elnökhelyettesével, a NAIK szakmai delegációja november közepén szakmai kapcsolatépítő látogatást tett Argentínában az INTA több regionális kutatási egységénél.

Hogyan tanítsuk ebünket őrzésre-védésre?

Fajtától, testnagyságtól függetlenül szinte valamennyi kutya kivétel nélkül potenciális házőrzőnek, testőrnek, őrnek tekinthető, jóllehet eme képességet illetően egyesek „jobban el vannak eresztve”, mint a többiek...

Ki hitte volna?

Fiatal gazda rovatunk 4 évvel ezelőtti indulásakor arra vállalkoztunk, hogy olyan fiatalokat mutassunk be, akik ösztönző példájukkal kedvet csinálhatnak a most pályára készülőknek, vagy azoknak, akik már régóta az agrárium területén tevékenykednek, de új kihívásokra vágynak, esetleg csupán ötletet szeretnének meríteni mások példájából.

A hormonhatású gyomirtó szerek a 21. században is nélkülözhetetlenek

A növényi anyagcsere szabályozásának egyik legfontosabb vegyületcsoportja a növényi hormonoké. Ezek a sejtosztódást, a növényi növekedést, a sejtek megnyúlását, a fejlődést vagy nyugalmi állapotot, és az öregedést is befolyásoló vegyületek, melyeket a növényi sejtek egy része állít elő.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-fE