•   Engedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga által szervezett országos felmérésre!  A kérdőív a mezőgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytatók szakmai információszerzési szokásaival kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Célja, hogy átfogó képet nyújtson az Ön tapasztalatairól az agrárszakmai információk elérhetőségével,...

    • Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzárium-fertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak....

    • A Magyar Kukorica Klub 2014. július 5-én Jászárokszálláson, július 7-én pedig Hantoson végzett terméstanúsítást a RAPOOL Hungária Kft. megbízásából. A RAPOOL hibridrepce fajtasorok termésének betakarítása és mérése 0,46 illetve 0,68 hektáros, üzemi...

    • VISBY hibridünket egyre többen ismerik és kedvelik. Németországban már minden negyedik repcével bevetett hektáron termesztik, Európában pedig a VISBY vetésterülete meghaladta a félmillió hektárt. Ezzel valószínűleg új vetésterületi rekord született a hibridrepcék...

    • Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt hol az enyhe ősz, hol a kemény tél teszi próbára növényeinket. Ráadásul idén új kihívást jelent a neonikotinoid típusú rovarölő csávázószerek használatának ideiglenes felfüggesztése is. Ez alapjaiban...

    •   Engedje meg, hogy meghívjuk az AgroStratéga által szervezett országos felmérésre!  A kérdőív a mezőgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytatók szakmai információszerzési szokásaival kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Célja, hogy átfogó képet nyújtson az Ön tapasztalatairól az agrárszakmai információk elérhetőségével,...

    • Mivel hazánk nyár végi, ősz eleji klímája jellemzően csapadékos, a közepes és hosszú tenyészidejű napraforgó hibridek termesztése többnyire csak vegyszeres állományszárítással együtt lehet biztonságos. A napraforgó elhúzódó érése során a legkorábban érő...

    • Eladták hazánkban az ezredik JYMPA-talajlazítót. A gépet a spanyol cég egyik tulajdonosa, José Maria Pradas és gyermekei, Marta, illetve Marcel adta át ünnepélyes keretek között Bézi László kisújszállási gazdálkodónak.

    • A laskagomba kisüzemi vagy még inkább házi termesztése talán soha nem volt időszerűbb, mint napjainkban. Hosszú visszaesés és stagnálás után az elmúlt egy-két évben örvendetesen emelkedik a fogyasztás és a házi termesztés...

    • Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzárium-fertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak....

    • A minőségi paprikatermesztést befolyásoló tényezők – a hőmérsékleti és fényviszonyok, valamint a talajtani és vízrajzi adottságok – igen kedvező körülményeket teremtettek a szentesi tájtermesztési körzetben megvalósult öntözéses paprikatermesztés kialakulásának. A folyamat a...

    • A Magyar Kukorica Klub 2014. július 5-én Jászárokszálláson, július 7-én pedig Hantoson végzett terméstanúsítást a RAPOOL Hungária Kft. megbízásából. A RAPOOL hibridrepce fajtasorok termésének betakarítása és mérése 0,46 illetve 0,68 hektáros, üzemi...

    • Hazánk egyik legkülönlegesebb őshonos állata a magyar házi bivaly. A „bivalyerő” kifejezés méltán jellemzi fizikai adottságait, hiszen a gépek elterjedéséig könnyedén megbirkóztak cséplőgépek, ágyúk vontatásával. A fekete bivalycsordák látványos képei a vízközeli,...

    • VISBY hibridünket egyre többen ismerik és kedvelik. Németországban már minden negyedik repcével bevetett hektáron termesztik, Európában pedig a VISBY vetésterülete meghaladta a félmillió hektárt. Ezzel valószínűleg új vetésterületi rekord született a hibridrepcék...

    • 1955-ben fektették le a Köckerling fivérek, Heinrich és Friedrich a mezőgazdasági eszközök ipari gyártásának alapját a Kelet- vesztfáliai Verl-ben (bei Gütersloh/Bielefeld közelében). A kezdetekben magágy kombinátorokat és kapálógépeket gyártottak, azonban az utóbbi...

Gyümölcsfák télvégi lemosó permetezése

Címke: lemosó permetezés, metszés, permetezés, szőlő
Kategória: Egyéb

A gyümölcsfák metszés utáni, rügypattanás előtti lemosó permetezése az idény első jelentős, a védelmet szolgáló beavatkozása. A lemosó permetezés olyan, a megelőzést szolgáló eljárás, amely a későbbi kezelések hatékonyságát javítja.

A téli időjárás hatására a fákon sebek keletkeznek, amelyeken keresztül a gombák és baktériumok könnyen behatolnak, ezzel a fertőzés helyén háncs- és faszövetpusztulást okoznak, aminek következtében rákos, mézgás sebek keletkeznek. Az őszi és a téli hónapokban történt fertőzések okozta elhalás csak a kora nyári hónapokban, a fokozott vízigény idején észlelhető. A törzs fertőződése esetén a fa gutaütésszerűen elpusztul, az ágak fertőződésekor azok elszáradását figyelhetjük meg.

A különböző ágbetegségek megelőzése, enyhítése céljából száraz és fagymentes időjárás esetén, a metszés előtt ajánlatos beiktatni egy rezes lemosó permetezést. Ezután a metszést kesztyűben szükséges elvégezni. A metszés során keletkezett nagyobb sebeket sebkezelő anyaggal (pl. Fixpol, Fagél, Vulneron CS, Faplaszt) célszerű lezárni. Metszés után el kell végezni a kártevők és kórokozók ellen a szokásos télvégi lemosó permetezést.

A lemosó permetezéshez használható szerek kontakt készítmények, vagyis felszíni hatáskifejtéssel, 8-10 napos hatástartammal rendelkeznek. A rezisztencia kialakulásától nem kell félni.

A védekezés időpontja minél közelebb kell hogy legyen a rügypattanáshoz, hiszen a károsítók is ilyenkor kezdik meg élettevékenységüket. Néhány szernél vigyázni kell a rügypattanás utáni növényt károsító hatásra, de a legtöbb készítményt ilyenkor is lehet használni. A lemosó permetezést igen nagy lémennyiséggel kell elvégezni, úgy, hogy a törzseken és ágakon biztosítva legyen az egyenletes fedés. A gazdálkodóknak többféle III. forgalmi kategóriájú, hatékony növényvédő szer áll rendelkezésükre.

A hatóanyagcsoportok jellemzése:

1. Olajtartalmú szerek: a rovarkártevők – atkák, pajzstetvek, körtelevélbolha, levéltetvek tojásai – ellen használhatók. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy filmszerű réteget képeznek, így a kártevőket elzárják a levegőtől. Csak akkor hatásosak, ha a kártevők már megkezdték élettevékenységüket, vagyis a még nyugalomban lévő kártevőkre nem hatnak.

2. Kéntartalmú készítmények: Elsősorban a lisztharmat ellen hatásosak, de jó atkaölő mellékhatással is rendelkeznek.

3. Kombinált hatóanyagú készítmények: Előnyük, hogy a következő kártevők és kórokozók ellen is védelmet biztosítanak: atkák, levéltetvek, pajzstetvek, körtelevélbolha, lisztharmat, tafrinás levélfodrosodás, monília, varasodás.

4. DNOC hatóanyag-tartalmú szer a Novenda („sárga méreg”): almástermésűekben régóta használják. Hatása jó különböző károsítók ellen, de mind a növényre, mind a hasznos élő szervezetekre igen veszélyes, erős méreg.

5. Réztartalmú szerek: Baktériumos és gombabetegségek visszaszorítására alkalmasak. Hatékony a gyümölcsfák különböző ágbetegségét és a szőlő tőkepusztulását okozó kórokozók ellen. Az őszibarack levélfodrosodását, az almástermésűek tűzelhalás betegségét és a meggy monilíniás betegségét okozó gombák ellen az eredményes védekezés alapja az optimális időben, jó minőségben végrehajtott tavaszi rezes lemosó permetezés. Több időpontban alkalmazható, először ősszel, a lombhullás végén (ágbetegségek ellen és lombfertőtlenítésre), majd a metszés utáni apró sebeket fedi el a rügypattanás előtti kezelés. De rügypattanás után már csak a növény rézérzékenységének figyelembe vételével, kisebb dózissal – az őszibarackot, kajszit és almát pirosbimbós állapotáig, a meggyet, körtét fehérbimbós állapotáig – kezelhetjük. Későbbi időpontban a rezes készítmények perzselést okozhatnak.

A széles szerválasztékból mindenki szabadon választhat, a helyi adottságoknak megfelelően. Célszerű a környezetet kímélő szereket, pl. a vazelinolajat, orsóolajat, réz- és kéntartalmú szereket előnyben részesíteni.

Az idejében és szakszerűen elvégzett lemosó permetezés az alapja annak, hogy az ültetvényt egész évben sikeresen megvédhessük a károsítók ellen.

Szabó

Ez a cikk a MezőHír 2004/02 - februári számában jelent meg.






970