A letermett gombakomposzt használata a biotermesztésben

Címke: , , , , , , ,
Kategória: Egyéb

A biotermesztés egyik alapfeltétele a talajok megfelelő tápanyag-utánpótlása. Erre kiválóan alkalmas a jó minőségű biokomposzt.

A biokomposztnak nem szabad semmilyen vegyszert, növényvédő szert, méreganyagot tartalmaznia. A komposzt jelentősége nemcsak a biotermesztésben, hanem a hagyományos gazdálkodásban is kiemelkedő.

A komposzt általánosan ismert jótékony hatásán kívül a nemzetközi szakirodalomban számos vizsgálati eredmény található a komposzt növényi gombabetegségek elleni hatásáról. Főleg amerikai, angol, német és holland kutatók foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A biotermesztésben a növénybetegségekkel szembeni ellenállóképesség igen fontos jellemző, hiszen a vegyszermentes termesztést segíti elő.

A komposzt növényvédelemre történő felhasználásának többféle módszere és feltétele van. Fermentált komposztlé-kivonat formájában permetezésre is használható, de leggyakrabban eredeti szilárd formájában, közvetlenül keverik és dolgozzák bele a talajba.

Kutatási eredmények

A talajban és főleg a komposztban kiterjedt gomba- és baktériumflóra található, amelyből néhány atagonista hatású a növénykórokozó betegségekkel szemben. A Bonni Egyetemen jelenleg is folynak olyan kísérletek, amelyek hatásos gomba- és baktériumfajok izolálására irányulnak, ezeket később a biokomposztba kívánják belekeverni. Az eredmények biztatóak: a mikroszervezetek hatására nemcsak a betegségek előfordulásának mértéke csökken, hanem a növények vitalitása is növekszik.

A komposzt készítésénél elengedhetetlen a megfelelő alapanyag, ezen kívül ugyanilyen fontos, hogy a szükséges ideig meghatározott feltételek mellett tárolják. A készítés során sokszor felmerül a sterilizálás kérdése. Növényvédelmi célra történő felhasználásnál ez nem ajánlott, mert sterilizáláskor a káros mikroszervezetek ugyan elpusztulnak, de ugyanerre a sorsra jutnak a hasznos szervezetek is.

Komposztlé-kivonathoz nagyon jó eredményt adott a marhatrágya-gabonaszalma humusszal és/vagy érett komposzttal keverve, 8-12 hónapig érlelve. Érlelés után a komposztot 1:5, 1:8 arányban keverik vízzel, 10-14 napig fermentálják, rázzák, 3-4 napig ülepítik, szűrik. Ezt a kész, folyékony keveréket vízzel hígítva kapjuk meg a permetlevet.

A komposztlé 1:5 vizes hígítása laboratóriumban és üvegházban egyaránt 100%-ban gátolta a szürkepenész (Botratis cinerea) konidinumainak csírázását. Szabadföldi kísérletben a paprika, paradicsom, bab és a saláta szürkepenészes fertőzöttségét 50%-ban csökkentette, a rózsa esetében 100%-os volt az eredmény. A kísérleteket fogékony fajták mesterséges fertőzésével végezték.

Fermentált komposztlé hatására jelentős mértékben csökkent a zöldségfélék (gyökérzöldségek, paprika, paradicsom, tökfélék stb.) lisztharmat- és peronoszpóra-fertőzöttségének mértéke. Legjobb eredményt 3-8 napos extrakt adott, különösen akkor, ha a permetezés a mesterséges fertőzés előtt 2 nappal történt. A 8 napnál idősebb extrakt hatása folyamatosan csökkent. A permetezések eredményeképpen nemcsak a gombabetegségek mértéke csökkent, de egyben szignifikánsan nőtt a növény súlya és piaci értéke is. A szőlő folyamatos, 7-10 naponkénti permetezésével még a fogékony fajták esetében is 40-50%-os peronoszpórafertőzés-csökkenést tapasztaltak. A kukorica és az árpa permetezése is eredményes volt a lisztharmat és a torsgomba (Cochliobolus) leküzdésében.

A komposzt közvetlenül a talajba dolgozva 100%-ban gátolta a káposzta gyökérgolyvás megbetegedését. A legjobb eredményt a kerti komposzt adta, üvegházi körülmények között. Különösen a talajhoz kevert gilisztakomposzt adott igen jó eredményt a paradicsom, a paprika és a saláta palántadőlésért felelős gombák, a Pythium, a Rhizoctonia, a Fusiaru és a Plasmodiophora ellen. A hatás csak a gombák ellen volt kiváló, a kártevő rovarok és főleg a fonálférgek ellen nem ítélték megfelelőnek.

A komposzt a különféle állatok trágyájából, gilisztatenyészet segítségével, kerti hulladékból, háztartási szerves szemétből stb. készülhet. Cikkünkben azonban külön kell foglalkozni a gombatermesztéskor keletkező letermett gombakomposzt hatásával.

Gombakomposzt

A gombakomposzt 35%-os szárazanyag-tartalomnál átlagosan 0,80% nitrogént, 0,60% foszfort, 0,90% káliumot, 0,30% magnéziumot, és 3,0% kalciumot tartalmaz, pH-értéke 6,9. A letermett gombakomposzt vizes kivonatával (2 rész víz, 1 rész komposztlé) az almafa-varasodással szemben Amerikában igen jó eredményt értek el in vitro és in vivo körülmények között. A 7 napos fermentálás volt a legjobb. Szántóföldi körülmények között jó eredményt a minden második komposztpermetezés közötti egy Captan-os permetezés adott.

A komposztlé a hatását autoklávban történt sterilizálás alatt, illetve -20 és +4 Celsius fok között sem veszítette el, viszont szobahőmérsékleten folyamatosan csökkent a hatása. Ebből az következik, hogy minden használatkor friss lével célszerű dolgozni. A talajkórokozó gombák (Cochliobolus, Diploida, Alternaria, Fusarium) fertőzését a gombakomposzt mulcsként alkalmazva erősen gátolta, és megakadályozta a palántadőlés kifejlődését. A komposztkivonattal történő belocsolás viszont már nem volt ilyen eredményes.

A komposztléből két baktériumot (Pseudomonas sp. és Bacillus sp.) izoláltak, és ezek hatását vizsgálták. A komposztban lévő illóanyag további csírázásgátló hatást fejtett ki a gyommagvakra. In vitro kísérletekben jó eredményt kaptak a kukorica torsgomba (Cochliobolus) és a vörösfenyő (Sphaeropsis) konidiumainak csírázásgátlásában. Az eljárás hatástalan volt a ginseng levélragya (Alternaria) konidiumainak csírázására.

Kedvező hatások

A komposztok további jó tulajdonsága méregtelenítő hatásuk. A talajban sokszor nagy mennyiségben halmozódnak fel növényvédő, gyomirtó szerek és egyéb kemikáliák, ami komoly mérgezésekhez vezethet. Amerikai kutatók viszont felfedezték, hogy – elsősorban a letermett – gombakomposzt igen erős méregtelenítő hatással rendelkezik, ez ugyanis a talajba keverve 100%-ban bontotta le a dimethoat, metham, hexaklór, atrazin, diuron és permetrin szermaradványokat. A lebomlás négy hét alatt ment végbe. A vizsgálatok kimutatták, hogy a mérgek először a komposztban található mikroorganizmusokhoz kötődnek, amik lebontják a vegyszereket. Kis mértékben az egyszerű komposzt is rendelkezik méregtelenítő hatással, de az nem vetekszik a gombakomposztéval. A legújabb növényvédő szerek maradványaival kapcsolatban a további vizsgálatok jelenleg is folynak.

Az eddigi eredményekből következik, hogy a komposzt hosszabb távon a szennyvizek szűrésére is felhasználható, és jól alkalmazható majd a szermaradványoktól történő mentesítésre.

Japán eredmények szerint a gombakomposztok közül nem csak a csiperke letermett komposztja rendelkezik méregtelenítő hatással, de a shii-take gombáé is; – a csiperke 40 napos lebomlási idejével szemben ez utóbbi már 21 nap múlva bontja a pentacklorphenol és a carbamát típusú szermaradványokat.

dr. György Károlyné

Ez a cikk a MezőHír 2002/05 - májusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-cE

-=oOo=-