A kukorica gyomirtása I. – Alapgyomirtás

Címke: , , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A kukorica vegyszeres gyomirtása a termesztés folyamatának egyik legfontosabb eleme, a gyomirtás hatékonysága ugyanis nagymértékben befolyásolja a termésátlagokat.

A kukorica – széles sortávolsága és kezdeti lassú növekedése miatt – a kelése utáni hetekben érzékenyen reagál a gyomosodásra. Minél később irtják ki a gyomokat, annál nagyobb lesz az általuk okozott terméscsökkenés. A kukorica természetes gyomelnyomó képessége a növény 7-8 leveles korától kezdve, a sorok záródásával fokozatosan alakul ki.

A kukoricában nagyon sok gyomfaj jelenhet meg. Az egyéves kétszikűek közül leggyakrabban a szőrös disznóparéj, a parlagfű, a fehér libatop, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó, a selyemmályva, a varjúmák, a szerbtövis, a szélfű és a keserűfűfélék jelentkeznek. Az egyéves egyszikűek közül főként a kakaslábfű, a különböző muhar fajok és a vadköles okoz gondot.

Különösen veszélyesek azonban az évelő gyomnövények, a kétszikűek közül a hamvas szeder, a folyondár, a mezei acat, az egyszikűek közül pedig a fenyércirok, a tarackbúza, a nád, illetve a csillagpázsit.

A gyomnövények leküzdésére nagyon sok rendkívül hatékony gyomirtó szer áll rendelkezésre. Ezek használata nagy odafigyelést, megfelelő szakmai hozzáértést igényel a felhasználótól. Az utóbbi években a ma használatos szerek dózisai egyre csökkennek. A gyomirtók egy részét alapgyomirtásra használhatjuk.

A kukorica vegyszeres alapgyomirtását különböző időpontokban lehet elvégezni. Így:

1. Vetés előtti kipermetezve – bedolgozás nélkül. Néhány gyomirtó szert – például a Merlin 75 WG-t – így szokás kijuttatni, de ez nem elterjedt eljárás.

2. Vetés előtti permetezve – azonnali talajba dolgozással (presowing). Régen nagyon elterjedt volt ez a módszer, főként amikor a köles és a fenyércirok magról kelő egyedei ellen még csak egyedül így lehetett eredményesen védekezni. Az eljárás előnye száraz tavaszokon mutatkozik meg, ekkor ugyanis rendkívül jó hatásfokú. További előnye, hogy a gyomirtó munkafolyamat időtartama meghosszabbodik, ami nagyobb gazdaságokban lehet fontos. Hátránya, hogy a kijuttatás idején a terület gyomnövényzete nem felvételezhető, így ezzel kapcsolatban az előző évi adatokra kell hagyatkozni. Mivel ezek a szerek fényre elbomlanak, a kijuttatással együtt azonnali bedolgozásukat is el kell végezni. (1. táblázat)

3. Vetés után, kelés előtti permetezés (preemergens). Az ilyenkor alkalmazott gyomirtók a bemosó csapadék segítségével kerülnek a talajba, és a csírázó gyomnövényeket pusztítják. Csak jól előkészített, aprómorzsás talajon tudnak megfelelő hatást kifejteni. A kezelést követő két héten belül legalább 10 mm csapadék szükséges a hatásuk kifejtéséhez. A csapadék elmaradása vagy késése esetén gyomirtó hatásuk jóval gyengébb. Többféle hatóanyagú, ilyen típusú szer van. Az egyik csoport az egyszikűeket, a másik a kétszikűeket pusztítja, ezért kombinálni kell őket, de gyári kombinációk is kaphatók. Ezek a szerek az évelő gyomok ellen hatástalanok. (2. táblázat)

4. A preemergens kezelés egyik változata az ún. pre/poszt-emergens, ami azt jelenti, hogy a szer a kukorica szempontjából kelés előtti (preemergens), a gyomok tekintetében azonban nem az, hiszen azok már kikeltek (posztemergens). A módszer során a magágyat korán elkészítik, a gyomok kikelnek. Ebbe az ülepedett (és gyomos) magágyba vetik a kukoricát, és a táblában azonnal permeteznek. A módszer előnye az, hogy a nehezen irtható köles ellen is biztonságosan és hatásosan használhatók olyan preemergens gyomirtó szerek is – pl. Igran Combi 500 FW -, amelyek a klasszikus preemergens kezelés formájában a fent említett gyomra hatástalanok.

5. Korai állománykezelés (korai posztemergens)

Néhány kelés előtti (preemergens) szert lehet a kukorica szögcsíra-kétleveles állapotáig használni. Ezeket a szereket csillaggal (*) jelöljük. A korai állománykezelések során nemcsak a kukorica, hanem a gyomok fejlettségét is figyelembe kell venni. A magról kelő kétszikű gyomok 2-4 levelesnél, míg a magról kelő egyszikűek 1-3 levelesnél nem lehetnek fejlettebbek. Ennél fejlettebb gyomok esetén hatáscsökkenéssel kell számolni.

Amennyiben bemosó csapadék nem várható, akkor ezt a kezelést érdemes alkalmazni, mivel a gyomnövények fiatal leveleiken keresztül veszik fel a hatóanyagot. A kezelés utáni csapadék hosszabb hatástartamot biztosít, mivel a szer ekkor a talajon keresztül is kifejti hatását.

6. Clearfield technológia

Ez a technológia csak az imidazolin hatóanyaggal szemben ellenálló kukorica hibrideknél alkalmazható. Napjainkban lehet ilyen fajtákat kapni. A készítményeket korai állománykezelésre kell használni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor. Az évelő gyomfajok közül a mezei acat, a tarackbúza, a fenyércirok ellen mérsékelt hatékonyságú. Az utóveteményre vonatkozó megkötéseket az engedélyokiratban előírtak szerint szigorúan be kell tartani! (3. táblázat)

Jó gyomirtó hatás abban az esetben várható, amennyiben pontos információink vannak a tábla gyomösszetételéről, és a kombinációs partnereket ennek megfelelően állíthatjuk össze. A dózis megválasztásánál vegyük figyelembe a talaj kötöttségét és humusztartalmát. A későbbi állománykezelésekről a következő lapszámban fogunk tájékoztatást adni.

Szabó Tibor

Ez a cikk a MezőHír 2002/04 - áprilisi számában jelent meg.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.

Tízből kilenc gazdálkodó beruházást tervez 2020-ig

A mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató gazdaságok 87%-a tervez beruházást a következő öt év során. Több mint négyötödük gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2–3 éven belül. Melyek az aktuális trendek, milyen irányban fejlesztenek, illetve mely területen terveznek beruházásokat a gazdálkodók?

Tavaszi védekezés hormonhatású gyomirtó szerekkel

Az őszi búza legfontosabb kétszikű gyomnövényei között évtizedek óta előkelő helyen szerepel az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj.

Faresin referencia riport

Vissza a fatüzeléshez?!

Mára a hidegebb idő beköszöntével újra egyre többen tüzelnek fával, amit kedvezményes faosztással még a kormányzat is támogat. Mindez egyrészt kézenfekvő és logikus megoldásnak tűnik, ám balul is kiüthet. Ha ugyanis helytelenül használjuk fel a fát fűtésre, akkor nem csak a levegőt szennyezzük, hanem sokba is kerülhet a fatüzelés.

Magyar-argentin agrárkutatási együttműködési megállapodás

Azt követően, hogy Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) általános főigazgató-helyettese 2015 áprilisában kapcsolatfölvételi céllal megbeszélést folytatott José Alberto Catalano-val, az argentin nemzeti agrárkutatási intézethálózat (Instutito Nacional de Tecnología Agropecuária, INTA) elnökhelyettesével, a NAIK szakmai delegációja november közepén szakmai kapcsolatépítő látogatást tett Argentínában az INTA több regionális kutatási egységénél.

Hogyan tanítsuk ebünket őrzésre-védésre?

Fajtától, testnagyságtól függetlenül szinte valamennyi kutya kivétel nélkül potenciális házőrzőnek, testőrnek, őrnek tekinthető, jóllehet eme képességet illetően egyesek „jobban el vannak eresztve”, mint a többiek...

Ki hitte volna?

Fiatal gazda rovatunk 4 évvel ezelőtti indulásakor arra vállalkoztunk, hogy olyan fiatalokat mutassunk be, akik ösztönző példájukkal kedvet csinálhatnak a most pályára készülőknek, vagy azoknak, akik már régóta az agrárium területén tevékenykednek, de új kihívásokra vágynak, esetleg csupán ötletet szeretnének meríteni mások példájából.

A hormonhatású gyomirtó szerek a 21. században is nélkülözhetetlenek

A növényi anyagcsere szabályozásának egyik legfontosabb vegyületcsoportja a növényi hormonoké. Ezek a sejtosztódást, a növényi növekedést, a sejtek megnyúlását, a fejlődést vagy nyugalmi állapotot, és az öregedést is befolyásoló vegyületek, melyeket a növényi sejtek egy része állít elő.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-ca