• A mélyen gyökerező, évelő gyomnövények ellen a nyári tarlókezelés adja a leghatásosabb védekezést. A fenyércirok, tarackbúza és nád a nyár végi, kora őszi időszakban (augusztus vége-szeptember) raktározzák el az átteleléshez szükséges tartalék...

    • A Hódagro Zrt. Csongrád megye egyik legnagyobb - 4500 hektár szántóterületen gazdálkodó - mezőgazdasági üzeme. Az átmeneti nehézségek kezelésére (2001 év őszén még banki biztost neveztek ki a cég élére) az új...

    • A DuPont Pioneer MAXIMUS® hibridrepcéinek előnyeit 2006 óta élvezik a repcetermesztők a magyar köztermesztésben. Az alacsony növénymagasság, az egyszerűbb növényvédelem, a genetikailag „beépített” elágazó képesség, az ősszel visszafogott növekedés, és ezáltal az...

    • A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése. Ez a teljesítménytöbblet a nemesítés vívmányai mellett annak is köszönhető, hogy a termesztés-technológia egyes elemeiben,...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk...

    • A magyar mezőgazdaságban 1989 után bekövetkezett radikális szerkezetváltás a gazdasági épületek megvalósításában ellentétes tendenciák felbukkanását hozta. A forráshiányos időszakban a beruházók a hagyományos építészeti megoldásokban (szilikát alapú építőanyagok és palafedés), a régebbi...

    • A mélyen gyökerező, évelő gyomnövények ellen a nyári tarlókezelés adja a leghatásosabb védekezést. A fenyércirok, tarackbúza és nád a nyár végi, kora őszi időszakban (augusztus vége-szeptember) raktározzák el az átteleléshez szükséges tartalék...

    • A Hódagro Zrt. Csongrád megye egyik legnagyobb - 4500 hektár szántóterületen gazdálkodó - mezőgazdasági üzeme. Az átmeneti nehézségek kezelésére (2001 év őszén még banki biztost neveztek ki a cég élére) az új...

    • Valkó Pest megyében, a Gödöllői-dombság keleti felén fekvő, sűrű tölgyerdőkkel övezett, 2 500 lakosú nagyközség. Lakói közt tudhatja magát a fegyverműszerész szakmával rendelkező, majd később közúti árufuvarozással foglalkozó Molics Lajos...

    • Isztin Ferenc Szarvason, a főiskola öntözési és meliorációs szakán szerzett diplomát. A szakmában kezdett dolgozni, majd alig 32 évesen lett az egyik jogelőd gazdaság, a „Petőfi” szövetkezet elnöke. Ma irányítása alá...

    • A DuPont Pioneer MAXIMUS® hibridrepcéinek előnyeit 2006 óta élvezik a repcetermesztők a magyar köztermesztésben. Az alacsony növénymagasság, az egyszerűbb növényvédelem, a genetikailag „beépített” elágazó képesség, az ősszel visszafogott növekedés, és ezáltal az...

    • A pápai kistérség egyik takaros, rendezett falujában, Nemesgörzsönyben kerestem fel Pethő Jenő családi gazdálkodót egy kis beszélgetésre. 1992-ben hozta meg a döntést, hogy a termelő szövetkezetben töltött több mint 20 éves középvezetői...

    • A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése. Ez a teljesítménytöbblet a nemesítés vívmányai mellett annak is köszönhető, hogy a termesztés-technológia egyes elemeiben,...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk...

    • Miért fontos az őszi kultúrák indítása? Mert nem mindegy,hogy milyen fejlettségi állapotban kezdi meg a téli időszakot a növényállomány és tavasszal mennyi időt és energiát fordít a tél utáni regenerációra. Figyeljünk a...

A kukorica gyomirtása I. – Alapgyomirtás

Címke: állománykezelés, évelő, gyomirtás, kukorica, merlin, permetezés, vetés
Kategória: Növénytermesztés

A kukorica vegyszeres gyomirtása a termesztés folyamatának egyik legfontosabb eleme, a gyomirtás hatékonysága ugyanis nagymértékben befolyásolja a termésátlagokat.

A kukorica – széles sortávolsága és kezdeti lassú növekedése miatt – a kelése utáni hetekben érzékenyen reagál a gyomosodásra. Minél később irtják ki a gyomokat, annál nagyobb lesz az általuk okozott terméscsökkenés. A kukorica természetes gyomelnyomó képessége a növény 7-8 leveles korától kezdve, a sorok záródásával fokozatosan alakul ki.

A kukoricában nagyon sok gyomfaj jelenhet meg. Az egyéves kétszikűek közül leggyakrabban a szőrös disznóparéj, a parlagfű, a fehér libatop, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó, a selyemmályva, a varjúmák, a szerbtövis, a szélfű és a keserűfűfélék jelentkeznek. Az egyéves egyszikűek közül főként a kakaslábfű, a különböző muhar fajok és a vadköles okoz gondot.

Különösen veszélyesek azonban az évelő gyomnövények, a kétszikűek közül a hamvas szeder, a folyondár, a mezei acat, az egyszikűek közül pedig a fenyércirok, a tarackbúza, a nád, illetve a csillagpázsit.

A gyomnövények leküzdésére nagyon sok rendkívül hatékony gyomirtó szer áll rendelkezésre. Ezek használata nagy odafigyelést, megfelelő szakmai hozzáértést igényel a felhasználótól. Az utóbbi években a ma használatos szerek dózisai egyre csökkennek. A gyomirtók egy részét alapgyomirtásra használhatjuk.

A kukorica vegyszeres alapgyomirtását különböző időpontokban lehet elvégezni. Így:

1. Vetés előtti kipermetezve – bedolgozás nélkül. Néhány gyomirtó szert – például a Merlin 75 WG-t – így szokás kijuttatni, de ez nem elterjedt eljárás.

2. Vetés előtti permetezve – azonnali talajba dolgozással (presowing). Régen nagyon elterjedt volt ez a módszer, főként amikor a köles és a fenyércirok magról kelő egyedei ellen még csak egyedül így lehetett eredményesen védekezni. Az eljárás előnye száraz tavaszokon mutatkozik meg, ekkor ugyanis rendkívül jó hatásfokú. További előnye, hogy a gyomirtó munkafolyamat időtartama meghosszabbodik, ami nagyobb gazdaságokban lehet fontos. Hátránya, hogy a kijuttatás idején a terület gyomnövényzete nem felvételezhető, így ezzel kapcsolatban az előző évi adatokra kell hagyatkozni. Mivel ezek a szerek fényre elbomlanak, a kijuttatással együtt azonnali bedolgozásukat is el kell végezni. (1. táblázat)

3. Vetés után, kelés előtti permetezés (preemergens). Az ilyenkor alkalmazott gyomirtók a bemosó csapadék segítségével kerülnek a talajba, és a csírázó gyomnövényeket pusztítják. Csak jól előkészített, aprómorzsás talajon tudnak megfelelő hatást kifejteni. A kezelést követő két héten belül legalább 10 mm csapadék szükséges a hatásuk kifejtéséhez. A csapadék elmaradása vagy késése esetén gyomirtó hatásuk jóval gyengébb. Többféle hatóanyagú, ilyen típusú szer van. Az egyik csoport az egyszikűeket, a másik a kétszikűeket pusztítja, ezért kombinálni kell őket, de gyári kombinációk is kaphatók. Ezek a szerek az évelő gyomok ellen hatástalanok. (2. táblázat)

4. A preemergens kezelés egyik változata az ún. pre/poszt-emergens, ami azt jelenti, hogy a szer a kukorica szempontjából kelés előtti (preemergens), a gyomok tekintetében azonban nem az, hiszen azok már kikeltek (posztemergens). A módszer során a magágyat korán elkészítik, a gyomok kikelnek. Ebbe az ülepedett (és gyomos) magágyba vetik a kukoricát, és a táblában azonnal permeteznek. A módszer előnye az, hogy a nehezen irtható köles ellen is biztonságosan és hatásosan használhatók olyan preemergens gyomirtó szerek is – pl. Igran Combi 500 FW -, amelyek a klasszikus preemergens kezelés formájában a fent említett gyomra hatástalanok.

5. Korai állománykezelés (korai posztemergens)

Néhány kelés előtti (preemergens) szert lehet a kukorica szögcsíra-kétleveles állapotáig használni. Ezeket a szereket csillaggal (*) jelöljük. A korai állománykezelések során nemcsak a kukorica, hanem a gyomok fejlettségét is figyelembe kell venni. A magról kelő kétszikű gyomok 2-4 levelesnél, míg a magról kelő egyszikűek 1-3 levelesnél nem lehetnek fejlettebbek. Ennél fejlettebb gyomok esetén hatáscsökkenéssel kell számolni.

Amennyiben bemosó csapadék nem várható, akkor ezt a kezelést érdemes alkalmazni, mivel a gyomnövények fiatal leveleiken keresztül veszik fel a hatóanyagot. A kezelés utáni csapadék hosszabb hatástartamot biztosít, mivel a szer ekkor a talajon keresztül is kifejti hatását.

6. Clearfield technológia

Ez a technológia csak az imidazolin hatóanyaggal szemben ellenálló kukorica hibrideknél alkalmazható. Napjainkban lehet ilyen fajtákat kapni. A készítményeket korai állománykezelésre kell használni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor. Az évelő gyomfajok közül a mezei acat, a tarackbúza, a fenyércirok ellen mérsékelt hatékonyságú. Az utóveteményre vonatkozó megkötéseket az engedélyokiratban előírtak szerint szigorúan be kell tartani! (3. táblázat)

Jó gyomirtó hatás abban az esetben várható, amennyiben pontos információink vannak a tábla gyomösszetételéről, és a kombinációs partnereket ennek megfelelően állíthatjuk össze. A dózis megválasztásánál vegyük figyelembe a talaj kötöttségét és humusztartalmát. A későbbi állománykezelésekről a következő lapszámban fogunk tájékoztatást adni.

Szabó Tibor

Ez a cikk a MezőHír 2002/04 - áprilisi számában jelent meg.






754