A kukorica gyomirtása I. – Alapgyomirtás

Címke: , , , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A kukorica vegyszeres gyomirtása a termesztés folyamatának egyik legfontosabb eleme, a gyomirtás hatékonysága ugyanis nagymértékben befolyásolja a termésátlagokat.

A kukorica – széles sortávolsága és kezdeti lassú növekedése miatt – a kelése utáni hetekben érzékenyen reagál a gyomosodásra. Minél később irtják ki a gyomokat, annál nagyobb lesz az általuk okozott terméscsökkenés. A kukorica természetes gyomelnyomó képessége a növény 7-8 leveles korától kezdve, a sorok záródásával fokozatosan alakul ki.

A kukoricában nagyon sok gyomfaj jelenhet meg. Az egyéves kétszikűek közül leggyakrabban a szőrös disznóparéj, a parlagfű, a fehér libatop, a csattanó maszlag, az árvakelésű napraforgó, a selyemmályva, a varjúmák, a szerbtövis, a szélfű és a keserűfűfélék jelentkeznek. Az egyéves egyszikűek közül főként a kakaslábfű, a különböző muhar fajok és a vadköles okoz gondot.

Különösen veszélyesek azonban az évelő gyomnövények, a kétszikűek közül a hamvas szeder, a folyondár, a mezei acat, az egyszikűek közül pedig a fenyércirok, a tarackbúza, a nád, illetve a csillagpázsit.

A gyomnövények leküzdésére nagyon sok rendkívül hatékony gyomirtó szer áll rendelkezésre. Ezek használata nagy odafigyelést, megfelelő szakmai hozzáértést igényel a felhasználótól. Az utóbbi években a ma használatos szerek dózisai egyre csökkennek. A gyomirtók egy részét alapgyomirtásra használhatjuk.

A kukorica vegyszeres alapgyomirtását különböző időpontokban lehet elvégezni. Így:

1. Vetés előtti kipermetezve – bedolgozás nélkül. Néhány gyomirtó szert – például a Merlin 75 WG-t – így szokás kijuttatni, de ez nem elterjedt eljárás.

2. Vetés előtti permetezve – azonnali talajba dolgozással (presowing). Régen nagyon elterjedt volt ez a módszer, főként amikor a köles és a fenyércirok magról kelő egyedei ellen még csak egyedül így lehetett eredményesen védekezni. Az eljárás előnye száraz tavaszokon mutatkozik meg, ekkor ugyanis rendkívül jó hatásfokú. További előnye, hogy a gyomirtó munkafolyamat időtartama meghosszabbodik, ami nagyobb gazdaságokban lehet fontos. Hátránya, hogy a kijuttatás idején a terület gyomnövényzete nem felvételezhető, így ezzel kapcsolatban az előző évi adatokra kell hagyatkozni. Mivel ezek a szerek fényre elbomlanak, a kijuttatással együtt azonnali bedolgozásukat is el kell végezni. (1. táblázat)

3. Vetés után, kelés előtti permetezés (preemergens). Az ilyenkor alkalmazott gyomirtók a bemosó csapadék segítségével kerülnek a talajba, és a csírázó gyomnövényeket pusztítják. Csak jól előkészített, aprómorzsás talajon tudnak megfelelő hatást kifejteni. A kezelést követő két héten belül legalább 10 mm csapadék szükséges a hatásuk kifejtéséhez. A csapadék elmaradása vagy késése esetén gyomirtó hatásuk jóval gyengébb. Többféle hatóanyagú, ilyen típusú szer van. Az egyik csoport az egyszikűeket, a másik a kétszikűeket pusztítja, ezért kombinálni kell őket, de gyári kombinációk is kaphatók. Ezek a szerek az évelő gyomok ellen hatástalanok. (2. táblázat)

4. A preemergens kezelés egyik változata az ún. pre/poszt-emergens, ami azt jelenti, hogy a szer a kukorica szempontjából kelés előtti (preemergens), a gyomok tekintetében azonban nem az, hiszen azok már kikeltek (posztemergens). A módszer során a magágyat korán elkészítik, a gyomok kikelnek. Ebbe az ülepedett (és gyomos) magágyba vetik a kukoricát, és a táblában azonnal permeteznek. A módszer előnye az, hogy a nehezen irtható köles ellen is biztonságosan és hatásosan használhatók olyan preemergens gyomirtó szerek is – pl. Igran Combi 500 FW -, amelyek a klasszikus preemergens kezelés formájában a fent említett gyomra hatástalanok.

5. Korai állománykezelés (korai posztemergens)

Néhány kelés előtti (preemergens) szert lehet a kukorica szögcsíra-kétleveles állapotáig használni. Ezeket a szereket csillaggal (*) jelöljük. A korai állománykezelések során nemcsak a kukorica, hanem a gyomok fejlettségét is figyelembe kell venni. A magról kelő kétszikű gyomok 2-4 levelesnél, míg a magról kelő egyszikűek 1-3 levelesnél nem lehetnek fejlettebbek. Ennél fejlettebb gyomok esetén hatáscsökkenéssel kell számolni.

Amennyiben bemosó csapadék nem várható, akkor ezt a kezelést érdemes alkalmazni, mivel a gyomnövények fiatal leveleiken keresztül veszik fel a hatóanyagot. A kezelés utáni csapadék hosszabb hatástartamot biztosít, mivel a szer ekkor a talajon keresztül is kifejti hatását.

6. Clearfield technológia

Ez a technológia csak az imidazolin hatóanyaggal szemben ellenálló kukorica hibrideknél alkalmazható. Napjainkban lehet ilyen fajtákat kapni. A készítményeket korai állománykezelésre kell használni a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények tömeges kelésekor. Az évelő gyomfajok közül a mezei acat, a tarackbúza, a fenyércirok ellen mérsékelt hatékonyságú. Az utóveteményre vonatkozó megkötéseket az engedélyokiratban előírtak szerint szigorúan be kell tartani! (3. táblázat)

Jó gyomirtó hatás abban az esetben várható, amennyiben pontos információink vannak a tábla gyomösszetételéről, és a kombinációs partnereket ennek megfelelően állíthatjuk össze. A dózis megválasztásánál vegyük figyelembe a talaj kötöttségét és humusztartalmát. A későbbi állománykezelésekről a következő lapszámban fogunk tájékoztatást adni.

Szabó Tibor

Ez a cikk a MezőHír 2002/04 - áprilisi számában jelent meg.

SAATEN-UNION fajta- és hibridrozsok teljesnövény-szenázs céljára történő felhasználásának tapasztalatai

A silókukorica hozama és termésbiztonsága egyre gyakrabban kerül veszélybe az aszály és hősokk miatt, így évről évre több gazdaságban jut szerephez az olyan őszi vetésű és kora tavaszi betakarítású zöldrozs, amely képes a takarmányadagban részben helyettesíteni a kukoricaszilázst.

Repcevetés, rovarölő szeres csávázás nélkül

A rovarölő hatású csávázószerek korábban lehetőséget nyújtottak arra, hogy a repcében korán megjelenő őszi kártevők ellen célzottan és hatékonyan védekezzünk. Egészen addig, amíg hasonló hatékonyságot biztosító, új csávázószerek meg nem jelennek a repcében, nagyobb alapossággal és több figyelemmel kell eljárnunk az őszi növényvédelem tervezése és kivitelezése során. Egyrészt a védekezéseket kellő időben és hatékonysággal kell megvalósítanunk, másrészt a kezelések nem veszélyeztethetik a nem célszervezeteket.

Új fajták évről évre Martonvásáron

Június 10-én került sor az idei országos búzabemutatóra Martonvásáron. Az ezt megelőző napon, hagyományosan, előbb a Fejér megyei gazdák kaptak tájékoztatást a búzanemesítés helyzetéről és újdonságairól, majd a következő két hétben számos más szakembercsoportot fogadtak az országból és határainkon túlról is. Bár a tápanyagkísérletek bemutatása az előző napi nagy eső, illetve a talaj állapota miatt elmaradt, de a kalászosok fajtasorának megszemlélését semmi sem akadályozta.

Élen az innovációban – JCB-sajtótájékoztató Prágában

A JCB sajtótájékoztatója rendhagyó módon nem csupán teremben töltött előadások sorozata volt, hiszen az újságírók testközelből is megismerhették a gyártó produktumait, a gépeket munka közben láthatták, beleülhettek, sőt ki is próbálhatták azokat, nem mindennapi élményben részesülve. A prágai sajtótájékoztatóra a JCB hazai forgalmazója, a KITE Zrt. gépkereskedelmi üzletágának marketing vezetőjével, Kis Ferenccel érkeztünk. A rendezvénynek egy hatalmas, Prága melletti tehenészet adott helyet, ahol a sajtótájékoztató első részében Edward Roach, a JCB kereskedelmi és marketingigazgatója mutatta be a cég történetét és a mezőgazdasági szektorban végbement fejlődését.

Nufarmer Magazin – a szakmai kiadvány nyári-őszi lapszáma ingyenesen letölthető

A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.

SAATEN-UNION ŐSZI KALÁSZOSOK – 2015-BEN IS TÖBB TERMÉS, NAGYOBB TERMÉSBIZTONSÁG

Az éghajlat és a piaci környezet változásának következményei a hazai növénytermesztőket is új kihívások elé állítják. A hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges meteorológiai események gyakoriságának növekedése mellett az évjáratok közötti különbségek is rendkívül széles határok között változhatnak. A hosszabbodó aszályos periódusok mellett az enyhe telek által kiváltott, erőteljesebben jelentkező betegségnyomás veszélyezteti leginkább a hozamok további növelését, illetve a termésbiztonság és a jövedelmezőség fenntarthatóságát.

A növénynemesítők vándorgyűlése

Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE). Amint Dr. Bóna Lajos, az MNE elnöke elmondta, az idei szakmai rendezvény fő témája a Nagojai Jegyzőkönyv néven ismert nemzetközi jogi szabályozásról szóló ismertetés, illetve az ehhez kapcsolódó teendők, feladatok megvitatása. Ezután, mint más években is, a résztvevők a vendéglátó intézet szakmai munkájába kaptak bepillantást, az ott dolgozó kutatók előadásai révén.

Selyemkóró elleni védekezés 2014–2015-ben

Az özönnövény elleni küzdelemben a legnagyobb problémát a megfelelő védekezési lehetőségek hiánya okozza. A selyemkóró évelő növény, könnyen szaporodik magról és a gyökérsarjak segítségével egyaránt. Megfelelő védelmet csak a gyökéren keresztül is ható készítmények biztosíthatnak ellene. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a selyemkóró terjedését nem lehet egyszerű totális gyomirtó szerrel megállítani, azt szükséges valamiféle felszívódó és mélyen ható, pl. hormonhatású gyomirtó szerrel kiegészíteni.

Fajtákról, minőségről, intenzitásról – Kalászosbemutató Szegeden

Június 2-án, több mint háromszáz érdeklődő részvételével kezdődött a hagyományos búzatanácskozás és bemutató Szegeden, a Gabonakutató Nonprofit Kft. nagyelőadó teremmé átalakított magtárcsarnokában.

Augusztus a földeken

Minden évben így kezdődik a szezon a kereskedők, felvásárlók és a termelők között, de az idei esztendő megelőző elemzései sem kecsegtettek jó árakkal. A mezőgazdasági termények/termékek rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendenciája a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság képes ellátni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél 167 millióval vannak kevesebben: 795 millióan.


Tovább...

754