Gyorsan fejlődik a hazai ökológiai gazdálkodás II.

Címke: gabona, kártevő
Kategória: Egyéb

A világban egyre sűrűbben tapasztalható „élelmiszerbotrányok” – mint a dioxinos csirke, a génmanipulált vagy antibiotikummal dúsított takarmányok hatásai, a BSE-kór – mind arra hívják fel a figyelmet, hogy többet kell törődni az élelmiszerbiztonsággal.

Kiváltképp indokolt lenne ez idehaza, hiszen a magyar lakosság általános egészségi állapotát a világ-, és európai statisztikák egyaránt az utolsók között jegyzik. Ennek megváltoztatásához nagyban hozzájárulhat az ökológiai gazdálkodás, amelynek lényege a biokultúra megteremtése. A biogazdálkodók szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül a természetes környezet, valamint a talaj természetes termékenységének előnyeit kihasználva állítják elő termékeiket. Az új módszer következtében a hozamok ugyan mérsékeltebbek, de a termékek magasabb biológiai értéket képviselnek, amit az egyre bővülő ökotermékpiac elismer. A biotermékekben nincsenek antibiotikumok, sem nehézfémek, viszont magasabb a vitamin- és hasznos-ásványianyag tartalmuk. A biotermesztés módszerével előállított növények víztartalma alacsonyabb, ezáltal tárolásuk kevesebb gonddal jár. Az ellenőrzés rendszere – amely a termékek előállítását szavatolja – példás szigorral tartja mederben a biotermékek termesztését – mondja meggyőzően dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, folytatva az előző számban megkezdett, a hazai ökológiai gazdálkodásról szóló elemzését.

A termékszavatosság alapkérdés

Az ellenőrzés és tanúsítás rendszerében nagyon fontos a termékszavatosság. Az ellenőrzés rendszere nem fociszabályokra épül, ahol a kézzel ütött, vagy lesgól is érvényes, ha a bíró megítéli. A biotermesztésben a termelő vállalta, hogy betartja az előírásokat, tehát a felelőssége mindvégig fennáll, és az előállító nem tehermentesíthető, ha a terméke megbukik valamelyik analízisen. A rendszerben nincs tolerancia, vagyis, ha egy vagon búzában csak egy marék nem bio-előállítású, akkor az a tétel nem tanúsítható biotermék. A biogazda földjétől a fogyasztó asztaláig tartó hosszú úton a terméknek minden próbát ki kell állnia, az ellenőrzési rendszeren keresztül. A hamisítás, illetve a feltételrendszer bármelyik előírásának figyelmen kívül hagyása esetén ugyanazon az ellenőrzési rendszeren és értékesítési láncon keresztül kell – a fogyasztóig bezárólag – leállítani a termékértékesítési folyamatot, amelyen odáig eljutott. Következésképpen el kell távolítani a biotermék-megjelölést a termékről. Egy-egy kórokozó vagy kártevő elleni sikertelen beavatkozás esetén érdemesebb tehát szankciók nélkül kivenni a területet a biotermesztésből, mint felvállalni például az illegális szerhasználatot. A következmények ugyanis az anyagi szavatossági károk tekintetében beláthatatlanul nagyok.

A magyar ellenőrzési rendszer a külföldi hozzáértők számára is megnyugtató. Emellett nagyon jó a magyar biogazdálkodók szakmai fegyelme is. Könnyen belátható, hogy néhány olcsó trükkel nem érdemes kockáztatni egy jól működő rendszert, ráadásul nagyon dörzsölt és jól felkészült szakembereket kellene becsapni az ellenőrzések során. A „biogazdák éjjel permeteznek” szlogen már rég nem állja meg a helyét, ugyanis túl nagy a kockázat. A közzététel szégyenét, a kizárást és az esetleges újrakezdés nehézségeit nem éri meg felvállalni.

A biogazdálkodás terjedése

A térképre tekintve jól látható, hogy az országban foltszerűen terjeszkednek a biogazdaságok. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket is, ha elfogyott a termékük. Ebből következik, hogy a termelő integrátorrá léphet elő, biotermelőket toborozhat és organizálhat egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának – konzervipar, hűtőipar, mézfeldolgozás, bébiételgyártás – üzemi méretei növekednek, mint a biogazdaságok száma. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben sokasodik, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében jellemzően inkább az itt „biogazdálkodó” szomszédos osztrák gazdák térnyerése a meghatározó.

Vélhetően azért mozdulnak az emberek a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem felel már meg valamilyen okból a termeléshez. Sokan rájöttek, hogy területük infrastrukturális és logisztikai szempontból nem integrálható jól a konvencionális termelési környezetbe.

Szövetkezetek esetében szociális meggondolásból is történt váltás a biogazdálkodás felé, oly módon, hogy alacsony Ak-értékű, hasznosítatlan földekre kifizették a földjáradékot, majd a területet bioszemlélettel kezdték művelni. A sikerek láttán később a jobb minőségű földeket is bevonták termesztésbe, és elfogadtak egy teljesen új – a termelőt védő – „játékrendszert”, amely magas színvonalú ellenőrzési háttérrel biztosítja a garanciákat termelés biztonságához.

Korrekt szabályok és szigor…

A Biokontroll Hungária Kht. igazgatótestülete az objektív és pártatlan működés feltételeit hivatott biztosítani, mely egyben a működés alapja. Nem fordulhat elő, hogy a testület döntései anyagi előnyökkel járjanak bárki számára, tehát teljesen független rendszerről van szó. A testület tagsága a termékpálya képviselőiből tevődik össze, amelyben a termelő, kereskedő, feldolgozó és a fogyasztó is képviselteti magát. Érdekes és jóleső érzéssel fogadja az ember, hogy a termelői szféra ellenőrzött tagjai állnak ki leginkább az ellenőrzési rendszer szigorúsága mellett, termelő társaik és éppen a saját biztonsága érdekében – mondja dr. Roszik Péter.

A konzekvens, erős, objektív munkát támogatják, amelynek megteremtése és fenntartása természetesen pénzbe kerül. Ezért vannak a megállapított ellenőrzési és tanúsítási díjak, amelyek 70-3.000 Ft/ha összeghatárok között mozognak, a kultúrától, az előállítási helytől és a körülményektől függően. Apró nézetkülönbségek, észrevételek azért persze akadnak a díjak nagyságrendjének elfogadása körül, de a partnerek nagyon fegyelmezetten fizetnek. A tanúsítás díja, amely a hozzáadott érték 1%-a, az új belépőket és az átállási évben termelőket nem, csak az értékesítési többlettel rendelkező, ténylegesen bioterméket előállítókat terheli.

A termelés költségei nem magasabbak

Az ökológiai gazdálkodást természetesen mindig a konvencionálissal hasonlítják össze. Sokan tartanak attól, hogy lényegesen nagyobbak a termelés költségei és ez nagyobb terheket ró a gazdálkodóra. Ez azonban nem így van, pontosabban minden viszonyítás kérdése – állítja az ügyvezető. Kétségtelen, hogy a műveletek száma miatt a gépüzem és a kézimunka mennyisége több pénzt emészt fel, viszont a kemikáliák többletköltségei elmaradnak. A tápanyagpótlás egy részét – nitrogéngyűjtő növények termelésével – vetésváltással kell megoldani. A felár viszont, ami a biotermék árában jelentkezik, mindenképpen kifejezi a több és alaposabban végzett munka értékét. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók körében igen jelentős anyagi és tárgyi gyarapodás figyelhető meg. Gépeket, szállítóeszközöket vásárolnak, tárolókat építenek, ami a jövőbe és a gazdálkodásba vetett hitet is tükrözi.

Az időjárási anomáliákra is érdekesen reagálnak az ökológiai gazdálkodás keretei közt előállított növények. A terméseredményeknél megfigyelhető, hogy kedvezőtlen időjárás esetén kisebb a konvencionális termékek javára billenő különbség. A gabona esetében ez a múlt évben jól érzékelhető volt. Ilyenkor általában a biotermék árai is magasabbak. Ezt az összehasonlítást persze azok a termelők tudják hitelesen megtenni, akik egyidejűleg mindkét változatban gazdálkodnak.

A biotermékek nagyobbik hányada egyelőre még alapanyagként hagyja el az országot. A nyugati régióban azonban jelentősen bővül a feldolgozó kapacitás, ami reményt ad a még magasabb bevételt jelentő, feldolgozott biotermék növekvő exportjára.

Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2002/03 - márciusi számában jelent meg.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC5031- KINEK AJÁNLJUK?

Az aszály az egyébként nagy terméspotenciálú táblákon is időről időre fenyegeti a termés biztonságát. Ezért jó megoldás a DKC5031 minden olyan termelőnek, aki igazán sokat szeretne termelni, de ugyanakkor minimalizálni szeretné a termelés kockázatát. DKC5031- HD hibrid* Termékjellemzők: FAO 460–480

Okszerű talajművelés Győrffy Béla nyomán

Talajművelési kihívásokról csak az utóbbi évtizedekben beszélünk. A klasszikus szerzők a növények igényének kielégítését elsődleges feladatnak tartották, s nem kihívásnak. A több évszázadot átfogó időszak ezért kaphatta a növényközpontú művelés kora elnevezést (Birkás, 2009). A növények vélt vagy valós igényének teljesítése óhatatlan járult hozzá a talajminőség romlásához. Bár a talajokat veszélyeztető jelenségek egyre nagyobb teret kaptak a szakirodalomban, az első talajvédelmi intézkedésekre az 1960-as évek közepétől került sor. Ehhez a talajfizika fejlődése és kezdeti eredményei is hozzájárultak. Az időszak (~1975-2000) a talajközpontú művelés kora besorolást kapta. A klíma szélsőségek gyakorisága a talaj fokozott védelmét sürgeti, amelyben a művelés feladata a klíma eredetű károk enyhítése. Az időszakot a sok aggodalomra okot adó évtől (1999/2000) a klímaközpontú művelés korának nevezhetjük.

CLEARFIELD PLUS napraforgó hibridek a még korszerűbb, még produktívabb és még biztonságosabb napraforgó-termesztés érdekében

A napraforgó-termesztés biztonságának és jövedelmezőségének növelését - a genetikai fejlődésen túl - a gyomirtás hatékonyságában rejlő tartalékok kiaknázása teszi lehetővé. A gyomirtó szernek ellenálló hibridek termesztésén alapuló gyomszabályozási technológia ezért töretlenül fejlődik egész Európában, így Magyarországon is. Az ehhez kapcsolódó napraforgó hibridek nemesítése a SAATEN-UNION részéről kiemelt jelentőségű, így hazánkban is elsőként kezdi meg azon újgenerációs, CLEARFIELD PLUS napraforgó hibridek forgalmazását, melyek a hamarosan elérhető, új gyomirtási rendszerben is alkalmazhatóak lesznek.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: DKC4717- KINEK AJÁNLJUK?

Akik nagyobb termést szeretnének, de nem feltétlenül szeretnék vállalni a magas tőszám kockázatát, így számukra a DKC4717 kiváló megoldás a továbblépéshez.

Az EURALIS megújult hibridválasztéka

2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon egy teljesen új genetikai háttérrel rendelkező kukoricahibrid-családot vezetett be, Tropical Dent© néven. Mit is jelent ez? Eddig a nemesítők az ún. európai flint (simaszemű) és az amerikai dent (lófogú) kukoricákat keresztezték egymással, hogy minél előnyösebb tulajdonságú hibrideket kapjanak. Az Euralis nemesítői továbbfejlesztették a kutatásokat. A 10 éves projekt során egy trópusi országokból származó, teljesen új vonalat fedeztek fel, amely genetikai szempontból nagyon távol áll a jelenleg használatos típusoktól. Ez a Tropical Dent© család, amely nagyon jól kereszteződik az összes eddig létező csoporttal. A heterózis hatás kitűnőnek bizonyult. Az új genetikát az Euralis a korai és késői nemesítési programjával is egyesítette.

Hogyan szerepeltek az EURALIS napraforgóhibridjei 2014-ben?

2014-ben a napraforgó vetésterülete 615 000 ha volt, amelyet nagy nehézségek árán sikerült betakarítani, 2,65 t/ha terméseredménnyel (forrás: VSZT). Ez egyértelmű javulás az előző 2 évhez képest (2013-ban 2,46 t/ha, 2012-ben 2,08 t/ha). Most is adódtak nagy területi eltérések: például Dunaújvárosban 4 t/ha körül arattak, Ráckeve-Kiskunlacháza térségében 3,5-3,6 t/ha körül, de az Északi-középhegység lábánál csak 2 t/ha közeli eredmények születtek. A betakarítás idejére extrém mennyiségű csapadék hullott, főleg a Dunántúlon, gyakran állománykezelés után, ezzel jelentősen rontva a termésminőséget.

Az Atra Kft. 2015-ben – Tanácsadás és a partnerkapcsolatok továbbfejlesztése

30-40 évvel korábban elég volt tudni a különbséget a diagonál és a radiál abroncsok között, az autóknál néhány méretet ismerni és a nyári illetve a „hó+sár” mintázatokat tudni, a targoncákon kisméretű teherautó abroncsokat használtak, a mezőgazdaságban azt kellett megkülönböztetni hogy a hajtott kerekekre „halszálka” mintás, a nem hajtott kerekekre hosszanti mintás gumi kell, a földmunkagépeken pedig a dömperek és a homlokrakodók is ugyanolyan abroncsokon jártak csak a sebesség miatt más terhelhetőséggel.

Emlékezetes múlt és tevékeny jelen – Kukoricabemutató Martonvásáron

Az idei kukoricatermesztési tanácskozások és fajtabemutatók sorában Martonvásáron szeptember 4-én került sor az országos jelentőségű és mindig nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényre. A házigazda intézet munkatársai által tartott szakmai előadások mellett mezőgazdaságunk általános helyzetéről, az agrártámogatások új rendjéről és fontos jogszabályváltozásokról is szó esett.

Az agráriumban szükség van ikonikus emberekre!

A mezőgazdaság megérdemli a kitüntetést! Mindaz az érték, amit a mezőgazdászok a napi munkájukkal létrehoznak, amivel asztalunkat gazdagon megterítik, a földnek köszönhető. A gazdálkodók generációk óta tudják, hogyan tartsák meg ezt a kincset, és tevékenységüket mindig úgy végzik, hogy a következő generációk számára is megőrizzék a földet, ami az élet alapja.

Fordulatos esztendő

Fura szerzet az ember, nem egyformán értékeli a kilengéseket. Főleg, ha az életünket, megélhetésünket nagyban befolyásoló időjárásról van szó. A novemberre átcsúszott vénasszonyok nyarát jómagam is élvezem, már-már örülnék is neki, ha be nem villanna, hogy lehet még ennek böjtje is.


Tovább...

728