Gyorsan fejlődik a hazai ökológiai gazdálkodás II.

Címke: gabona, kártevő
Kategória: Egyéb

A világban egyre sűrűbben tapasztalható „élelmiszerbotrányok” – mint a dioxinos csirke, a génmanipulált vagy antibiotikummal dúsított takarmányok hatásai, a BSE-kór – mind arra hívják fel a figyelmet, hogy többet kell törődni az élelmiszerbiztonsággal.

Kiváltképp indokolt lenne ez idehaza, hiszen a magyar lakosság általános egészségi állapotát a világ-, és európai statisztikák egyaránt az utolsók között jegyzik. Ennek megváltoztatásához nagyban hozzájárulhat az ökológiai gazdálkodás, amelynek lényege a biokultúra megteremtése. A biogazdálkodók szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül a természetes környezet, valamint a talaj természetes termékenységének előnyeit kihasználva állítják elő termékeiket. Az új módszer következtében a hozamok ugyan mérsékeltebbek, de a termékek magasabb biológiai értéket képviselnek, amit az egyre bővülő ökotermékpiac elismer. A biotermékekben nincsenek antibiotikumok, sem nehézfémek, viszont magasabb a vitamin- és hasznos-ásványianyag tartalmuk. A biotermesztés módszerével előállított növények víztartalma alacsonyabb, ezáltal tárolásuk kevesebb gonddal jár. Az ellenőrzés rendszere – amely a termékek előállítását szavatolja – példás szigorral tartja mederben a biotermékek termesztését – mondja meggyőzően dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, folytatva az előző számban megkezdett, a hazai ökológiai gazdálkodásról szóló elemzését.

A termékszavatosság alapkérdés

Az ellenőrzés és tanúsítás rendszerében nagyon fontos a termékszavatosság. Az ellenőrzés rendszere nem fociszabályokra épül, ahol a kézzel ütött, vagy lesgól is érvényes, ha a bíró megítéli. A biotermesztésben a termelő vállalta, hogy betartja az előírásokat, tehát a felelőssége mindvégig fennáll, és az előállító nem tehermentesíthető, ha a terméke megbukik valamelyik analízisen. A rendszerben nincs tolerancia, vagyis, ha egy vagon búzában csak egy marék nem bio-előállítású, akkor az a tétel nem tanúsítható biotermék. A biogazda földjétől a fogyasztó asztaláig tartó hosszú úton a terméknek minden próbát ki kell állnia, az ellenőrzési rendszeren keresztül. A hamisítás, illetve a feltételrendszer bármelyik előírásának figyelmen kívül hagyása esetén ugyanazon az ellenőrzési rendszeren és értékesítési láncon keresztül kell – a fogyasztóig bezárólag – leállítani a termékértékesítési folyamatot, amelyen odáig eljutott. Következésképpen el kell távolítani a biotermék-megjelölést a termékről. Egy-egy kórokozó vagy kártevő elleni sikertelen beavatkozás esetén érdemesebb tehát szankciók nélkül kivenni a területet a biotermesztésből, mint felvállalni például az illegális szerhasználatot. A következmények ugyanis az anyagi szavatossági károk tekintetében beláthatatlanul nagyok.

A magyar ellenőrzési rendszer a külföldi hozzáértők számára is megnyugtató. Emellett nagyon jó a magyar biogazdálkodók szakmai fegyelme is. Könnyen belátható, hogy néhány olcsó trükkel nem érdemes kockáztatni egy jól működő rendszert, ráadásul nagyon dörzsölt és jól felkészült szakembereket kellene becsapni az ellenőrzések során. A „biogazdák éjjel permeteznek” szlogen már rég nem állja meg a helyét, ugyanis túl nagy a kockázat. A közzététel szégyenét, a kizárást és az esetleges újrakezdés nehézségeit nem éri meg felvállalni.

A biogazdálkodás terjedése

A térképre tekintve jól látható, hogy az országban foltszerűen terjeszkednek a biogazdaságok. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket is, ha elfogyott a termékük. Ebből következik, hogy a termelő integrátorrá léphet elő, biotermelőket toborozhat és organizálhat egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának – konzervipar, hűtőipar, mézfeldolgozás, bébiételgyártás – üzemi méretei növekednek, mint a biogazdaságok száma. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben sokasodik, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében jellemzően inkább az itt „biogazdálkodó” szomszédos osztrák gazdák térnyerése a meghatározó.

Vélhetően azért mozdulnak az emberek a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem felel már meg valamilyen okból a termeléshez. Sokan rájöttek, hogy területük infrastrukturális és logisztikai szempontból nem integrálható jól a konvencionális termelési környezetbe.

Szövetkezetek esetében szociális meggondolásból is történt váltás a biogazdálkodás felé, oly módon, hogy alacsony Ak-értékű, hasznosítatlan földekre kifizették a földjáradékot, majd a területet bioszemlélettel kezdték művelni. A sikerek láttán később a jobb minőségű földeket is bevonták termesztésbe, és elfogadtak egy teljesen új – a termelőt védő – „játékrendszert”, amely magas színvonalú ellenőrzési háttérrel biztosítja a garanciákat termelés biztonságához.

Korrekt szabályok és szigor…

A Biokontroll Hungária Kht. igazgatótestülete az objektív és pártatlan működés feltételeit hivatott biztosítani, mely egyben a működés alapja. Nem fordulhat elő, hogy a testület döntései anyagi előnyökkel járjanak bárki számára, tehát teljesen független rendszerről van szó. A testület tagsága a termékpálya képviselőiből tevődik össze, amelyben a termelő, kereskedő, feldolgozó és a fogyasztó is képviselteti magát. Érdekes és jóleső érzéssel fogadja az ember, hogy a termelői szféra ellenőrzött tagjai állnak ki leginkább az ellenőrzési rendszer szigorúsága mellett, termelő társaik és éppen a saját biztonsága érdekében – mondja dr. Roszik Péter.

A konzekvens, erős, objektív munkát támogatják, amelynek megteremtése és fenntartása természetesen pénzbe kerül. Ezért vannak a megállapított ellenőrzési és tanúsítási díjak, amelyek 70-3.000 Ft/ha összeghatárok között mozognak, a kultúrától, az előállítási helytől és a körülményektől függően. Apró nézetkülönbségek, észrevételek azért persze akadnak a díjak nagyságrendjének elfogadása körül, de a partnerek nagyon fegyelmezetten fizetnek. A tanúsítás díja, amely a hozzáadott érték 1%-a, az új belépőket és az átállási évben termelőket nem, csak az értékesítési többlettel rendelkező, ténylegesen bioterméket előállítókat terheli.

A termelés költségei nem magasabbak

Az ökológiai gazdálkodást természetesen mindig a konvencionálissal hasonlítják össze. Sokan tartanak attól, hogy lényegesen nagyobbak a termelés költségei és ez nagyobb terheket ró a gazdálkodóra. Ez azonban nem így van, pontosabban minden viszonyítás kérdése – állítja az ügyvezető. Kétségtelen, hogy a műveletek száma miatt a gépüzem és a kézimunka mennyisége több pénzt emészt fel, viszont a kemikáliák többletköltségei elmaradnak. A tápanyagpótlás egy részét – nitrogéngyűjtő növények termelésével – vetésváltással kell megoldani. A felár viszont, ami a biotermék árában jelentkezik, mindenképpen kifejezi a több és alaposabban végzett munka értékét. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók körében igen jelentős anyagi és tárgyi gyarapodás figyelhető meg. Gépeket, szállítóeszközöket vásárolnak, tárolókat építenek, ami a jövőbe és a gazdálkodásba vetett hitet is tükrözi.

Az időjárási anomáliákra is érdekesen reagálnak az ökológiai gazdálkodás keretei közt előállított növények. A terméseredményeknél megfigyelhető, hogy kedvezőtlen időjárás esetén kisebb a konvencionális termékek javára billenő különbség. A gabona esetében ez a múlt évben jól érzékelhető volt. Ilyenkor általában a biotermék árai is magasabbak. Ezt az összehasonlítást persze azok a termelők tudják hitelesen megtenni, akik egyidejűleg mindkét változatban gazdálkodnak.

A biotermékek nagyobbik hányada egyelőre még alapanyagként hagyja el az országot. A nyugati régióban azonban jelentősen bővül a feldolgozó kapacitás, ami reményt ad a még magasabb bevételt jelentő, feldolgozott biotermék növekvő exportjára.

Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2002/03 - márciusi számában jelent meg.

DEKALB lett az év kukoricája

A 2014. évi Kukorica Termésverseny Országos 1. helyezését és a Kárpát-medencei Nagydíjat is bezsebelte az a termelő, aki az „Év Kukorciája” 2014 Vándordíjat is elnyerő, DEKALB hibriddel, a DKC4717-tel indult a megmérettetésen.

Mit tegyünk és mit ne az átnedvesedett és belvizes tábláinkon?

Talajművelési javaslatok az érintett területekre „Egyre elkeserítőbb a helyzet: az ország mintegy 5%-át borítja belvíz és további olvadás várható. Az ünnepek alatt ugyan többnyire csak hó esett, mégis tovább nőtt a belvízzel borított területek nagysága. Decemberben madártávlatból is megmutattuk, hogy

Szalonnázzunk egyet…

Ma a házi hízlalás is elsősorban hússertésekkel történik, hiszen jobbára ezt lehet venni. A házi hízlalás persze eltér a nagyüzemitől, hiszen nincsen feltétlenül pontos receptúra szerint kevert táp, és a kukorica dominanciája érvényesül, főként mert a disznózsír a „reneszánszát” éli, és nem baj az, ha a színhús kihozatal kedvezőtlenebb irányba tér el a nagyüzemi paraméterektől.

P9241 AQUAmax

Az elmúlt néhány év során minden szezonra tudtunk új és jobb hibridet ajánlani a termelőinknek a FAO300 első felében. Így az elmúlt évben a P9241 Optimum® AQUAmax® volt az újdonság, amit már jelentős szá­mú gazdálkodó választott az idei kukorica területére. Meggyőző ered­ményeinek köszönhetően igen nagy volt rá a kereslet. Most pedig a visszajelzések szerint meghatványozódhat a rajongói tábora.

Önjáró permetezőt vennék. Milyet válasszak?

A Caffini gyár kizárólag permetezők gyártására specializálta magát. Szántóföldi és ültetvénypermetezőket készítenek függesztett, vonatott és önjáró kivitelben. A mezőgazdaságban a növényvédelem gépei az egyik leggyakrabban alkalmazott eszközök, ráadásul nagyon fontos a munkájuk során a gyors és hatékony feladatteljesítés. Ez a munka célgépekkel végezhető el a leggyorsabban és a legkevesebb taposási kárral. A szántóföldi kultúráknál ezért a közepes és nagyobb méretű gazdaságok is törekednek az önjáró permetezőgépek beszerzésére, használatára.

DEKALB – HETI KUKORICA HÍRADÓ: ÚJ! DKC4943 – KINEK AJÁNLJUK?

Magas termőképesség és kiváló vízleadó képesség, valamint a kiemelkedő aszálytűrés. Ez a három dolog, ami a jövedelmezőséget és a biztonságot jelenti a DEKALB gazdáknak. Próbálják ki ezt a hibridet!

Beszélgessünk a kutyánkkal!

Az agyondédelgetett kedvenc ellentéte a másik véglet: az elhanyagolt. Az ilyen egyed érzelmileg hihetetlenül labilissá és túlzottan félénkké válik az idegenekkel szemben. Harciassága rendkívül gyenge, de gyakran haraphat félelemből, főleg olyankor, amikor menekülési lehetőségei korlátozottak. Gyengéd bánásmóddal lehet helyrehozni ezt a rendellenességet, a gyógyulási idő azonban hosszú hónapokig is eltarthat.

Tudással, kitartással, szakmai alázattal…

Kellemes orgánumú, halk szavú, meleg tekintetű, törékeny alkatú asszony, aki a mezőgazdasági munka olyan szegmensét választotta, amelyben zömében férfiak dolgoznak. Végtelen szorgalommal és kitartással megharcolt hosszú éveken át azért, hogy elfogadják, hogy szakmai munkáját elismerjék. Mindemellett két – ma már felnőtt – fiú édesanyja, aki a családban viselt terhei mellett a szakmai munkájában is nagyot alkotott.

A múlt év kukoricás tapasztalatai

Emlékezetes év marad 2014 a növénytermesztők számára, hiszen az időjárás képes volt olyat produkálni, amit korábban nem: szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott szeptemberben az ország déli felén, amely talán a kukoricatermesztőket érintette leginkább.

Kettős látás

Életünk során megoldandó feladványok, gondok-bajok mindig akadnak, s előbb-utóbb jobbító ellenszerekre is kaphatunk ajánlatokat. Azonban a gyógyszerreklámok kötelező függelékének megfelelően célszerű a "mellékhatások tekintetében megkérdezni kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket". Ugyanis a felelősség mindig ránk testálódik.


Tovább...

728