• A McCormick a következő 1-2 évben teljesen megújítja a szántóföldi traktorkínálatát. Az új kínálat az X-generáció nevet kapta, hiszen minden típus neve X-szel kezdődik, majd méretosztály szerinti számozással folytatódik. Ezen új generáció...

    • Az erjedési folyamat biológiai irányítása. Mindannyiunk által tudott, hogy a betakarítandó terület mérete, az azon többnyire rövid idő alatt jelentkező nagy termés, a betakarításhoz rendelkezésre álló gépkapacitás és annak minősége, a túlméretezett...

    • Amint a kölyök szellemi kapacitása kifejlődik, kezdi megkülönböztetni egymástól a jót és a rosszat. Képzéssel természetesen sokkal könnyebb megtanítani arra, hogy mi a helyes. Lényegesen nehezebb dolog azonban kijavítani a hibákat, mint...

    • 3-8 méter munkaszélességével a TerraVant – kompakt kialakításának köszönhetően – könnyen húzható és fordulékony. Az egyszerűen hozzáférhető, akár 5 500 literes, nagyméretű vetőmag- és műtrágyatartály nagy területteljesítményt biztosít kis állásidők mellett. A...

    • Hét kategóriában (agrárgépészet, állattenyésztés, biotermesztés, fiatal gazda, kertészet, növénytermesztés, növényvédelem) kerestetnek Az Év Agrárembere jelöltek! A jelöléseket 2014.09.15. és 2014.10.31. között lehet leadni.

      ...

    • Keveset beszélünk róla, mert hétköznapi emberek számára szinte elérhetetlen. Elérhetetlen az ára miatt, elérhetetlen a fellelhetősége miatt – és keresőgyakorlat, illetve idomított keresőállat hiányában. Most, hogy a közelmúltban egy világrekord közeli...

    • Jelenleg az összes gyártóterület 37 500 m2, munkásaik száma 140. Tavaly augusztusban a nykobingi gyár festőcsarnoka leégett, ami komoly nehézséget okozott a határidőben történő gyártásban, de sikerült áthidalniuk ezt a gondot, és...

    • A McCormick a következő 1-2 évben teljesen megújítja a szántóföldi traktorkínálatát. Az új kínálat az X-generáció nevet kapta, hiszen minden típus neve X-szel kezdődik, majd méretosztály szerinti számozással folytatódik. Ezen új generáció...

    • Rossz hír a hazai burgonyatermesztés háza tájáról, hogy 20 000 ha-ra csökkent az étkezésiburgonya- és 200 ha-ra a burgonyaszaporító terület nagysága. Ez azt valószínűsíti, hogy az alacsony termésátlagok mellett most már állandósul...

    • Az erjedési folyamat biológiai irányítása. Mindannyiunk által tudott, hogy a betakarítandó terület mérete, az azon többnyire rövid idő alatt jelentkező nagy termés, a betakarításhoz rendelkezésre álló gépkapacitás és annak minősége, a túlméretezett...

    • Amint a kölyök szellemi kapacitása kifejlődik, kezdi megkülönböztetni egymástól a jót és a rosszat. Képzéssel természetesen sokkal könnyebb megtanítani arra, hogy mi a helyes. Lényegesen nehezebb dolog azonban kijavítani a hibákat, mint...

    • A szeptember sem adta alább, mint az előző hónapok. Már-már az lenne a szenzáció, ha a természet felfüggesztené az ember folyamatos fircangolását. Mondhatjuk azt is, hogy egyre viharvertebbek leszünk, ha...

    • 3-8 méter munkaszélességével a TerraVant – kompakt kialakításának köszönhetően – könnyen húzható és fordulékony. Az egyszerűen hozzáférhető, akár 5 500 literes, nagyméretű vetőmag- és műtrágyatartály nagy területteljesítményt biztosít kis állásidők mellett. A...

    • Hét kategóriában (agrárgépészet, állattenyésztés, biotermesztés, fiatal gazda, kertészet, növénytermesztés, növényvédelem) kerestetnek Az Év Agrárembere jelöltek! A jelöléseket 2014.09.15. és 2014.10.31. között lehet leadni.

      ...

    • Sajátos helyzetbe került az európai mezőgazdaság abban a tekintetben, hogy a hagyományos piaci és meteorológiai hatások mellett geopolitikai tényezők is befolyásolják az ágazat eredményességét. Gondolok itt arra, hogy a hónapok óta húzódó...

Gyorsan fejlődik a hazai ökológiai gazdálkodás II.

Címke: gabona, kártevő
Kategória: Egyéb

A világban egyre sűrűbben tapasztalható „élelmiszerbotrányok” – mint a dioxinos csirke, a génmanipulált vagy antibiotikummal dúsított takarmányok hatásai, a BSE-kór – mind arra hívják fel a figyelmet, hogy többet kell törődni az élelmiszerbiztonsággal.

Kiváltképp indokolt lenne ez idehaza, hiszen a magyar lakosság általános egészségi állapotát a világ-, és európai statisztikák egyaránt az utolsók között jegyzik. Ennek megváltoztatásához nagyban hozzájárulhat az ökológiai gazdálkodás, amelynek lényege a biokultúra megteremtése. A biogazdálkodók szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül a természetes környezet, valamint a talaj természetes termékenységének előnyeit kihasználva állítják elő termékeiket. Az új módszer következtében a hozamok ugyan mérsékeltebbek, de a termékek magasabb biológiai értéket képviselnek, amit az egyre bővülő ökotermékpiac elismer. A biotermékekben nincsenek antibiotikumok, sem nehézfémek, viszont magasabb a vitamin- és hasznos-ásványianyag tartalmuk. A biotermesztés módszerével előállított növények víztartalma alacsonyabb, ezáltal tárolásuk kevesebb gonddal jár. Az ellenőrzés rendszere – amely a termékek előállítását szavatolja – példás szigorral tartja mederben a biotermékek termesztését – mondja meggyőzően dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, folytatva az előző számban megkezdett, a hazai ökológiai gazdálkodásról szóló elemzését.

A termékszavatosság alapkérdés

Az ellenőrzés és tanúsítás rendszerében nagyon fontos a termékszavatosság. Az ellenőrzés rendszere nem fociszabályokra épül, ahol a kézzel ütött, vagy lesgól is érvényes, ha a bíró megítéli. A biotermesztésben a termelő vállalta, hogy betartja az előírásokat, tehát a felelőssége mindvégig fennáll, és az előállító nem tehermentesíthető, ha a terméke megbukik valamelyik analízisen. A rendszerben nincs tolerancia, vagyis, ha egy vagon búzában csak egy marék nem bio-előállítású, akkor az a tétel nem tanúsítható biotermék. A biogazda földjétől a fogyasztó asztaláig tartó hosszú úton a terméknek minden próbát ki kell állnia, az ellenőrzési rendszeren keresztül. A hamisítás, illetve a feltételrendszer bármelyik előírásának figyelmen kívül hagyása esetén ugyanazon az ellenőrzési rendszeren és értékesítési láncon keresztül kell – a fogyasztóig bezárólag – leállítani a termékértékesítési folyamatot, amelyen odáig eljutott. Következésképpen el kell távolítani a biotermék-megjelölést a termékről. Egy-egy kórokozó vagy kártevő elleni sikertelen beavatkozás esetén érdemesebb tehát szankciók nélkül kivenni a területet a biotermesztésből, mint felvállalni például az illegális szerhasználatot. A következmények ugyanis az anyagi szavatossági károk tekintetében beláthatatlanul nagyok.

A magyar ellenőrzési rendszer a külföldi hozzáértők számára is megnyugtató. Emellett nagyon jó a magyar biogazdálkodók szakmai fegyelme is. Könnyen belátható, hogy néhány olcsó trükkel nem érdemes kockáztatni egy jól működő rendszert, ráadásul nagyon dörzsölt és jól felkészült szakembereket kellene becsapni az ellenőrzések során. A „biogazdák éjjel permeteznek” szlogen már rég nem állja meg a helyét, ugyanis túl nagy a kockázat. A közzététel szégyenét, a kizárást és az esetleges újrakezdés nehézségeit nem éri meg felvállalni.

A biogazdálkodás terjedése

A térképre tekintve jól látható, hogy az országban foltszerűen terjeszkednek a biogazdaságok. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket is, ha elfogyott a termékük. Ebből következik, hogy a termelő integrátorrá léphet elő, biotermelőket toborozhat és organizálhat egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának – konzervipar, hűtőipar, mézfeldolgozás, bébiételgyártás – üzemi méretei növekednek, mint a biogazdaságok száma. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben sokasodik, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében jellemzően inkább az itt „biogazdálkodó” szomszédos osztrák gazdák térnyerése a meghatározó.

Vélhetően azért mozdulnak az emberek a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem felel már meg valamilyen okból a termeléshez. Sokan rájöttek, hogy területük infrastrukturális és logisztikai szempontból nem integrálható jól a konvencionális termelési környezetbe.

Szövetkezetek esetében szociális meggondolásból is történt váltás a biogazdálkodás felé, oly módon, hogy alacsony Ak-értékű, hasznosítatlan földekre kifizették a földjáradékot, majd a területet bioszemlélettel kezdték művelni. A sikerek láttán később a jobb minőségű földeket is bevonták termesztésbe, és elfogadtak egy teljesen új – a termelőt védő – „játékrendszert”, amely magas színvonalú ellenőrzési háttérrel biztosítja a garanciákat termelés biztonságához.

Korrekt szabályok és szigor…

A Biokontroll Hungária Kht. igazgatótestülete az objektív és pártatlan működés feltételeit hivatott biztosítani, mely egyben a működés alapja. Nem fordulhat elő, hogy a testület döntései anyagi előnyökkel járjanak bárki számára, tehát teljesen független rendszerről van szó. A testület tagsága a termékpálya képviselőiből tevődik össze, amelyben a termelő, kereskedő, feldolgozó és a fogyasztó is képviselteti magát. Érdekes és jóleső érzéssel fogadja az ember, hogy a termelői szféra ellenőrzött tagjai állnak ki leginkább az ellenőrzési rendszer szigorúsága mellett, termelő társaik és éppen a saját biztonsága érdekében – mondja dr. Roszik Péter.

A konzekvens, erős, objektív munkát támogatják, amelynek megteremtése és fenntartása természetesen pénzbe kerül. Ezért vannak a megállapított ellenőrzési és tanúsítási díjak, amelyek 70-3.000 Ft/ha összeghatárok között mozognak, a kultúrától, az előállítási helytől és a körülményektől függően. Apró nézetkülönbségek, észrevételek azért persze akadnak a díjak nagyságrendjének elfogadása körül, de a partnerek nagyon fegyelmezetten fizetnek. A tanúsítás díja, amely a hozzáadott érték 1%-a, az új belépőket és az átállási évben termelőket nem, csak az értékesítési többlettel rendelkező, ténylegesen bioterméket előállítókat terheli.

A termelés költségei nem magasabbak

Az ökológiai gazdálkodást természetesen mindig a konvencionálissal hasonlítják össze. Sokan tartanak attól, hogy lényegesen nagyobbak a termelés költségei és ez nagyobb terheket ró a gazdálkodóra. Ez azonban nem így van, pontosabban minden viszonyítás kérdése – állítja az ügyvezető. Kétségtelen, hogy a műveletek száma miatt a gépüzem és a kézimunka mennyisége több pénzt emészt fel, viszont a kemikáliák többletköltségei elmaradnak. A tápanyagpótlás egy részét – nitrogéngyűjtő növények termelésével – vetésváltással kell megoldani. A felár viszont, ami a biotermék árában jelentkezik, mindenképpen kifejezi a több és alaposabban végzett munka értékét. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók körében igen jelentős anyagi és tárgyi gyarapodás figyelhető meg. Gépeket, szállítóeszközöket vásárolnak, tárolókat építenek, ami a jövőbe és a gazdálkodásba vetett hitet is tükrözi.

Az időjárási anomáliákra is érdekesen reagálnak az ökológiai gazdálkodás keretei közt előállított növények. A terméseredményeknél megfigyelhető, hogy kedvezőtlen időjárás esetén kisebb a konvencionális termékek javára billenő különbség. A gabona esetében ez a múlt évben jól érzékelhető volt. Ilyenkor általában a biotermék árai is magasabbak. Ezt az összehasonlítást persze azok a termelők tudják hitelesen megtenni, akik egyidejűleg mindkét változatban gazdálkodnak.

A biotermékek nagyobbik hányada egyelőre még alapanyagként hagyja el az országot. A nyugati régióban azonban jelentősen bővül a feldolgozó kapacitás, ami reményt ad a még magasabb bevételt jelentő, feldolgozott biotermék növekvő exportjára.

Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2002/03 - márciusi számában jelent meg.






728