Gyorsan fejlődik a hazai ökológiai gazdálkodás II.

Címke: ,
Kategória: Egyéb

A világban egyre sűrűbben tapasztalható „élelmiszerbotrányok” – mint a dioxinos csirke, a génmanipulált vagy antibiotikummal dúsított takarmányok hatásai, a BSE-kór – mind arra hívják fel a figyelmet, hogy többet kell törődni az élelmiszerbiztonsággal.

Kiváltképp indokolt lenne ez idehaza, hiszen a magyar lakosság általános egészségi állapotát a világ-, és európai statisztikák egyaránt az utolsók között jegyzik. Ennek megváltoztatásához nagyban hozzájárulhat az ökológiai gazdálkodás, amelynek lényege a biokultúra megteremtése. A biogazdálkodók szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül a természetes környezet, valamint a talaj természetes termékenységének előnyeit kihasználva állítják elő termékeiket. Az új módszer következtében a hozamok ugyan mérsékeltebbek, de a termékek magasabb biológiai értéket képviselnek, amit az egyre bővülő ökotermékpiac elismer. A biotermékekben nincsenek antibiotikumok, sem nehézfémek, viszont magasabb a vitamin- és hasznos-ásványianyag tartalmuk. A biotermesztés módszerével előállított növények víztartalma alacsonyabb, ezáltal tárolásuk kevesebb gonddal jár. Az ellenőrzés rendszere – amely a termékek előállítását szavatolja – példás szigorral tartja mederben a biotermékek termesztését – mondja meggyőzően dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, folytatva az előző számban megkezdett, a hazai ökológiai gazdálkodásról szóló elemzését.

A termékszavatosság alapkérdés

Az ellenőrzés és tanúsítás rendszerében nagyon fontos a termékszavatosság. Az ellenőrzés rendszere nem fociszabályokra épül, ahol a kézzel ütött, vagy lesgól is érvényes, ha a bíró megítéli. A biotermesztésben a termelő vállalta, hogy betartja az előírásokat, tehát a felelőssége mindvégig fennáll, és az előállító nem tehermentesíthető, ha a terméke megbukik valamelyik analízisen. A rendszerben nincs tolerancia, vagyis, ha egy vagon búzában csak egy marék nem bio-előállítású, akkor az a tétel nem tanúsítható biotermék. A biogazda földjétől a fogyasztó asztaláig tartó hosszú úton a terméknek minden próbát ki kell állnia, az ellenőrzési rendszeren keresztül. A hamisítás, illetve a feltételrendszer bármelyik előírásának figyelmen kívül hagyása esetén ugyanazon az ellenőrzési rendszeren és értékesítési láncon keresztül kell – a fogyasztóig bezárólag – leállítani a termékértékesítési folyamatot, amelyen odáig eljutott. Következésképpen el kell távolítani a biotermék-megjelölést a termékről. Egy-egy kórokozó vagy kártevő elleni sikertelen beavatkozás esetén érdemesebb tehát szankciók nélkül kivenni a területet a biotermesztésből, mint felvállalni például az illegális szerhasználatot. A következmények ugyanis az anyagi szavatossági károk tekintetében beláthatatlanul nagyok.

A magyar ellenőrzési rendszer a külföldi hozzáértők számára is megnyugtató. Emellett nagyon jó a magyar biogazdálkodók szakmai fegyelme is. Könnyen belátható, hogy néhány olcsó trükkel nem érdemes kockáztatni egy jól működő rendszert, ráadásul nagyon dörzsölt és jól felkészült szakembereket kellene becsapni az ellenőrzések során. A „biogazdák éjjel permeteznek” szlogen már rég nem állja meg a helyét, ugyanis túl nagy a kockázat. A közzététel szégyenét, a kizárást és az esetleges újrakezdés nehézségeit nem éri meg felvállalni.

A biogazdálkodás terjedése

A térképre tekintve jól látható, hogy az országban foltszerűen terjeszkednek a biogazdaságok. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket is, ha elfogyott a termékük. Ebből következik, hogy a termelő integrátorrá léphet elő, biotermelőket toborozhat és organizálhat egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának – konzervipar, hűtőipar, mézfeldolgozás, bébiételgyártás – üzemi méretei növekednek, mint a biogazdaságok száma. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben sokasodik, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében jellemzően inkább az itt „biogazdálkodó” szomszédos osztrák gazdák térnyerése a meghatározó.

Vélhetően azért mozdulnak az emberek a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem felel már meg valamilyen okból a termeléshez. Sokan rájöttek, hogy területük infrastrukturális és logisztikai szempontból nem integrálható jól a konvencionális termelési környezetbe.

Szövetkezetek esetében szociális meggondolásból is történt váltás a biogazdálkodás felé, oly módon, hogy alacsony Ak-értékű, hasznosítatlan földekre kifizették a földjáradékot, majd a területet bioszemlélettel kezdték művelni. A sikerek láttán később a jobb minőségű földeket is bevonták termesztésbe, és elfogadtak egy teljesen új – a termelőt védő – „játékrendszert”, amely magas színvonalú ellenőrzési háttérrel biztosítja a garanciákat termelés biztonságához.

Korrekt szabályok és szigor…

A Biokontroll Hungária Kht. igazgatótestülete az objektív és pártatlan működés feltételeit hivatott biztosítani, mely egyben a működés alapja. Nem fordulhat elő, hogy a testület döntései anyagi előnyökkel járjanak bárki számára, tehát teljesen független rendszerről van szó. A testület tagsága a termékpálya képviselőiből tevődik össze, amelyben a termelő, kereskedő, feldolgozó és a fogyasztó is képviselteti magát. Érdekes és jóleső érzéssel fogadja az ember, hogy a termelői szféra ellenőrzött tagjai állnak ki leginkább az ellenőrzési rendszer szigorúsága mellett, termelő társaik és éppen a saját biztonsága érdekében – mondja dr. Roszik Péter.

A konzekvens, erős, objektív munkát támogatják, amelynek megteremtése és fenntartása természetesen pénzbe kerül. Ezért vannak a megállapított ellenőrzési és tanúsítási díjak, amelyek 70-3.000 Ft/ha összeghatárok között mozognak, a kultúrától, az előállítási helytől és a körülményektől függően. Apró nézetkülönbségek, észrevételek azért persze akadnak a díjak nagyságrendjének elfogadása körül, de a partnerek nagyon fegyelmezetten fizetnek. A tanúsítás díja, amely a hozzáadott érték 1%-a, az új belépőket és az átállási évben termelőket nem, csak az értékesítési többlettel rendelkező, ténylegesen bioterméket előállítókat terheli.

A termelés költségei nem magasabbak

Az ökológiai gazdálkodást természetesen mindig a konvencionálissal hasonlítják össze. Sokan tartanak attól, hogy lényegesen nagyobbak a termelés költségei és ez nagyobb terheket ró a gazdálkodóra. Ez azonban nem így van, pontosabban minden viszonyítás kérdése – állítja az ügyvezető. Kétségtelen, hogy a műveletek száma miatt a gépüzem és a kézimunka mennyisége több pénzt emészt fel, viszont a kemikáliák többletköltségei elmaradnak. A tápanyagpótlás egy részét – nitrogéngyűjtő növények termelésével – vetésváltással kell megoldani. A felár viszont, ami a biotermék árában jelentkezik, mindenképpen kifejezi a több és alaposabban végzett munka értékét. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók körében igen jelentős anyagi és tárgyi gyarapodás figyelhető meg. Gépeket, szállítóeszközöket vásárolnak, tárolókat építenek, ami a jövőbe és a gazdálkodásba vetett hitet is tükrözi.

Az időjárási anomáliákra is érdekesen reagálnak az ökológiai gazdálkodás keretei közt előállított növények. A terméseredményeknél megfigyelhető, hogy kedvezőtlen időjárás esetén kisebb a konvencionális termékek javára billenő különbség. A gabona esetében ez a múlt évben jól érzékelhető volt. Ilyenkor általában a biotermék árai is magasabbak. Ezt az összehasonlítást persze azok a termelők tudják hitelesen megtenni, akik egyidejűleg mindkét változatban gazdálkodnak.

A biotermékek nagyobbik hányada egyelőre még alapanyagként hagyja el az országot. A nyugati régióban azonban jelentősen bővül a feldolgozó kapacitás, ami reményt ad a még magasabb bevételt jelentő, feldolgozott biotermék növekvő exportjára.

Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2002/03 - márciusi számában jelent meg.

A szövetkezés helyett az egyéni túlgépesítés lesz jellemző

Exkluzív rovatunk e havi interjúalanya Harsányi Zsolt, aki a magyar mezőgazdaság egyik legerősebb gép- és alkatrész-kereskedő cége, a bajai Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként igen jó rálátással rendelkezik az egész géppiacra – akár a hazai, akár a nemzetközi viszonylatot tekintjük. A beszélgetés során igyekeztünk is ebből a tudásból minél többet meríteni...

Nagyobb termés, jobb termésbiztonság, kiszámíthatóbb értékesítés Limagrain őszi búzákkal

A 21. század modern mezőgazdálkodásában, amelynek feladata a Föld rohamosan növekvő népességének egészséges élelmiszerekkel történő ellátása, a termesztéstechnológia fejlesztése alapvető fontosságú.

Kedvező piaci várakozások az agráriumban

A növénytermesztéssel foglalkozó gazdák derűlátása mögött a kedvező terméskilátások és az ősszel nyíló uniós pályázatok állnak. Az agrárszektor helyzetéről Császi Róberttel, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetőjével beszélgettünk.

Iskolában a McCormick

Auerbach Rolanddal készített interjúnk során betekintést nyertünk a gazdasága működésébe, és választ kaptunk arra a kérdésre, hogy miért is jó McCormick traktorokkal dolgozni. Hiszen mi más is szemléltethetné jobban egy traktor hatékonyságát és megbízhatóságát, mint a személyes tapasztalat.

Múlt nélkül nincs jövő!

A legtöbb szülő kötelességének tartja úgy felkészíteni gyermekét az életre, hogy szeretettel átadja számára mindazt a megszerzett tudást, amit ő maga is kapott a hosszú évek alatt. Amikor egy családi generációs szakma kitanulása az apa szárnyai alatt történik, jogosan remélhető, hogy talán a fiatalabb nemzedéknek már nem kell a tanulópénzt a saját kárán megfizetnie, s könnyebben indulhat el a pályán, a már felépített értékek megőrzése mellett, a szakmai fejlődésre koncentrálva.

Cimbria Sea színosztályozó a takarmánybiztonság szolgálatában

A CHH Műszaki KFT a múlt évi termelési idény zárásakor szakmai napot szervezett győri üzemcsarnokában, ahol főként a takarmányiparban működő cégek szakemberei hallhattak előadásokat a gabonatoxinokról, valamint a Cimbria megoldásairól a toxinok elleni küzdelemben.

A Gabonakutató igazi értékei

A Gabonakutató Nonprofit Kft. idei kukorica és szója portfoliója igen sok lehetőséget kínál a termelőknek arra, hogy a legmegfelelőbb fajtát válasszák. Nemesítési hagyományainkat továbbvisszük a minden évben újdonságokkal jelentkező kínálatunkban, amelynek a jó termőképesség mellett a stabilitás adja az igazi értékét.

Gabonavetés Mascarral egyszerűen, pontosan

Magyarországon évről évre egyre keresettebbek a Mascar vetőgépei. A hazai gazdák számára a gépválasztásnál fontos az erős felépítés, a nagy tartálykapacitás, a pontos és könnyű beállíthatóság és az elfogadható ár. Ezen szempontoknak kiválóan megfelelnek a Mascar gabonavetőgépei.

Case IH: a hevederes járószerkezet specialistája

Nem hiába tartják a Case IH-t a hevederes járószerkezetek mesterének, hiszen erő- és betakarítógépeihez olyan járószerkezeteket fejlesztett ki, amelyek megfelelő kíméletességgel és óvatossággal érintik a talajt.

RAPOOL: élen a Clearfield gyomirtási technológiában

A változó piaci és időjárási körülmények között döntő szempont a repcetermesztés során elérhető termésbiztonság, amit a körülményeinkhez leginkább illeszkedő hibridek kiválasztásával tudunk növelni. A Clearfield-hibridrepcék termesztésével lehetőség nyílik a sikeres és jövedelmező termesztésre problémás gyomviszonyú területeken is.


Tovább...

%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-bK