Gyorsan fejlődik a hazai ökológiai gazdálkodás II.

Címke: ,
Kategória: Egyéb

A világban egyre sűrűbben tapasztalható „élelmiszerbotrányok” – mint a dioxinos csirke, a génmanipulált vagy antibiotikummal dúsított takarmányok hatásai, a BSE-kór – mind arra hívják fel a figyelmet, hogy többet kell törődni az élelmiszerbiztonsággal.

Kiváltképp indokolt lenne ez idehaza, hiszen a magyar lakosság általános egészségi állapotát a világ-, és európai statisztikák egyaránt az utolsók között jegyzik. Ennek megváltoztatásához nagyban hozzájárulhat az ökológiai gazdálkodás, amelynek lényege a biokultúra megteremtése. A biogazdálkodók szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül a természetes környezet, valamint a talaj természetes termékenységének előnyeit kihasználva állítják elő termékeiket. Az új módszer következtében a hozamok ugyan mérsékeltebbek, de a termékek magasabb biológiai értéket képviselnek, amit az egyre bővülő ökotermékpiac elismer. A biotermékekben nincsenek antibiotikumok, sem nehézfémek, viszont magasabb a vitamin- és hasznos-ásványianyag tartalmuk. A biotermesztés módszerével előállított növények víztartalma alacsonyabb, ezáltal tárolásuk kevesebb gonddal jár. Az ellenőrzés rendszere – amely a termékek előállítását szavatolja – példás szigorral tartja mederben a biotermékek termesztését – mondja meggyőzően dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője, folytatva az előző számban megkezdett, a hazai ökológiai gazdálkodásról szóló elemzését.

A termékszavatosság alapkérdés

Az ellenőrzés és tanúsítás rendszerében nagyon fontos a termékszavatosság. Az ellenőrzés rendszere nem fociszabályokra épül, ahol a kézzel ütött, vagy lesgól is érvényes, ha a bíró megítéli. A biotermesztésben a termelő vállalta, hogy betartja az előírásokat, tehát a felelőssége mindvégig fennáll, és az előállító nem tehermentesíthető, ha a terméke megbukik valamelyik analízisen. A rendszerben nincs tolerancia, vagyis, ha egy vagon búzában csak egy marék nem bio-előállítású, akkor az a tétel nem tanúsítható biotermék. A biogazda földjétől a fogyasztó asztaláig tartó hosszú úton a terméknek minden próbát ki kell állnia, az ellenőrzési rendszeren keresztül. A hamisítás, illetve a feltételrendszer bármelyik előírásának figyelmen kívül hagyása esetén ugyanazon az ellenőrzési rendszeren és értékesítési láncon keresztül kell – a fogyasztóig bezárólag – leállítani a termékértékesítési folyamatot, amelyen odáig eljutott. Következésképpen el kell távolítani a biotermék-megjelölést a termékről. Egy-egy kórokozó vagy kártevő elleni sikertelen beavatkozás esetén érdemesebb tehát szankciók nélkül kivenni a területet a biotermesztésből, mint felvállalni például az illegális szerhasználatot. A következmények ugyanis az anyagi szavatossági károk tekintetében beláthatatlanul nagyok.

A magyar ellenőrzési rendszer a külföldi hozzáértők számára is megnyugtató. Emellett nagyon jó a magyar biogazdálkodók szakmai fegyelme is. Könnyen belátható, hogy néhány olcsó trükkel nem érdemes kockáztatni egy jól működő rendszert, ráadásul nagyon dörzsölt és jól felkészült szakembereket kellene becsapni az ellenőrzések során. A „biogazdák éjjel permeteznek” szlogen már rég nem állja meg a helyét, ugyanis túl nagy a kockázat. A közzététel szégyenét, a kizárást és az esetleges újrakezdés nehézségeit nem éri meg felvállalni.

A biogazdálkodás terjedése

A térképre tekintve jól látható, hogy az országban foltszerűen terjeszkednek a biogazdaságok. Ennek az a magyarázata, hogy a gazdálkodók gyakran egymástól kapnak kedvet, majd később egymáshoz küldik a potenciális vevőket is, ha elfogyott a termékük. Ebből következik, hogy a termelő integrátorrá léphet elő, biotermelőket toborozhat és organizálhat egy-egy térségben. Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken sokkal inkább a biotermékek feldolgozásának – konzervipar, hűtőipar, mézfeldolgozás, bébiételgyártás – üzemi méretei növekednek, mint a biogazdaságok száma. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma jobbára az ország déli részén, elsősorban Békésben sokasodik, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is mind többen élnek a lehetőséggel. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében jellemzően inkább az itt „biogazdálkodó” szomszédos osztrák gazdák térnyerése a meghatározó.

Vélhetően azért mozdulnak az emberek a biogazdálkodás irányába, mert a szokványos gazdálkodás feltételei egyre inkább kimerülnek. Jelentős a tőkehiány, nem jut elegendő pénz az input anyagok megvásárlására, vagy éppen a terhelt környezet nem felel már meg valamilyen okból a termeléshez. Sokan rájöttek, hogy területük infrastrukturális és logisztikai szempontból nem integrálható jól a konvencionális termelési környezetbe.

Szövetkezetek esetében szociális meggondolásból is történt váltás a biogazdálkodás felé, oly módon, hogy alacsony Ak-értékű, hasznosítatlan földekre kifizették a földjáradékot, majd a területet bioszemlélettel kezdték művelni. A sikerek láttán később a jobb minőségű földeket is bevonták termesztésbe, és elfogadtak egy teljesen új – a termelőt védő – „játékrendszert”, amely magas színvonalú ellenőrzési háttérrel biztosítja a garanciákat termelés biztonságához.

Korrekt szabályok és szigor…

A Biokontroll Hungária Kht. igazgatótestülete az objektív és pártatlan működés feltételeit hivatott biztosítani, mely egyben a működés alapja. Nem fordulhat elő, hogy a testület döntései anyagi előnyökkel járjanak bárki számára, tehát teljesen független rendszerről van szó. A testület tagsága a termékpálya képviselőiből tevődik össze, amelyben a termelő, kereskedő, feldolgozó és a fogyasztó is képviselteti magát. Érdekes és jóleső érzéssel fogadja az ember, hogy a termelői szféra ellenőrzött tagjai állnak ki leginkább az ellenőrzési rendszer szigorúsága mellett, termelő társaik és éppen a saját biztonsága érdekében – mondja dr. Roszik Péter.

A konzekvens, erős, objektív munkát támogatják, amelynek megteremtése és fenntartása természetesen pénzbe kerül. Ezért vannak a megállapított ellenőrzési és tanúsítási díjak, amelyek 70-3.000 Ft/ha összeghatárok között mozognak, a kultúrától, az előállítási helytől és a körülményektől függően. Apró nézetkülönbségek, észrevételek azért persze akadnak a díjak nagyságrendjének elfogadása körül, de a partnerek nagyon fegyelmezetten fizetnek. A tanúsítás díja, amely a hozzáadott érték 1%-a, az új belépőket és az átállási évben termelőket nem, csak az értékesítési többlettel rendelkező, ténylegesen bioterméket előállítókat terheli.

A termelés költségei nem magasabbak

Az ökológiai gazdálkodást természetesen mindig a konvencionálissal hasonlítják össze. Sokan tartanak attól, hogy lényegesen nagyobbak a termelés költségei és ez nagyobb terheket ró a gazdálkodóra. Ez azonban nem így van, pontosabban minden viszonyítás kérdése – állítja az ügyvezető. Kétségtelen, hogy a műveletek száma miatt a gépüzem és a kézimunka mennyisége több pénzt emészt fel, viszont a kemikáliák többletköltségei elmaradnak. A tápanyagpótlás egy részét – nitrogéngyűjtő növények termelésével – vetésváltással kell megoldani. A felár viszont, ami a biotermék árában jelentkezik, mindenképpen kifejezi a több és alaposabban végzett munka értékét. Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók körében igen jelentős anyagi és tárgyi gyarapodás figyelhető meg. Gépeket, szállítóeszközöket vásárolnak, tárolókat építenek, ami a jövőbe és a gazdálkodásba vetett hitet is tükrözi.

Az időjárási anomáliákra is érdekesen reagálnak az ökológiai gazdálkodás keretei közt előállított növények. A terméseredményeknél megfigyelhető, hogy kedvezőtlen időjárás esetén kisebb a konvencionális termékek javára billenő különbség. A gabona esetében ez a múlt évben jól érzékelhető volt. Ilyenkor általában a biotermék árai is magasabbak. Ezt az összehasonlítást persze azok a termelők tudják hitelesen megtenni, akik egyidejűleg mindkét változatban gazdálkodnak.

A biotermékek nagyobbik hányada egyelőre még alapanyagként hagyja el az országot. A nyugati régióban azonban jelentősen bővül a feldolgozó kapacitás, ami reményt ad a még magasabb bevételt jelentő, feldolgozott biotermék növekvő exportjára.

Nagy Zoltán

Ez a cikk a MezőHír 2002/03 - márciusi számában jelent meg.

Egyre nő a smart farmok száma

A gazdák fele hallott már a precíziós gazdálkodásról. Egyre nő azok száma, akik alkalmazzák is mindennapi munkájuk során és szinte kivétel nélkül elégedettek az eredménnyel. A mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős része a “fontolva haladás” híve, ugyanakkor megjelent egy nem is jelentéktelen számosságú “tech-savvy” újításokra fogékony réteg, akinek fontos, hogy a legújabb fejlesztéseket használja, élen járjon az innovációban.

Minden harmadik gazdálkodó tervez öntözésfejlesztést

Az árutermelő gazdaságok közel egyharmada tervez öntözéssel kapcsolatos beruházást. Ötből kettő gazdaságban a megújuló energiaforrások használatát tervezik, míg a termálvíz hasznosítása minden 29. gazdálkodó terveiben szerepel. A gazdák döntő hányada tehát bizakodó a gazdaság jövőjét tekintve, amit a fejlesztési szándék magas aránya mutat.

A Gulyás Antal emlékérem díjazottja 2015-ben

Amint arról a korábbi években is beszámoltunk, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete emlékérmet alapított Gulyás Antalnak, az agrárfakultás jogelőd intézménye neves növénykórtan professzorának tiszteletére.

Személyesen ismerjük ügyfeleinket

A Takarékbank 1 500 kirendeltségével a legszélesebb hálózattal rendelkező pénzintézet Magyarországon. A bank sikeres éveket tud maga mögött. Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a vállalat bemutatása mellett az általuk létrehozott Takarék Agrár Központ piaci elemzéseinek ismertetésében is segítségünkre volt.

HARDI – nálunk már majdnem két évtizede bizonyít!

A hajdúnánási székhelyű Agroszoltek Kft.-nél közel két évtizede HARDI permetezőgépekkel látják el a növényvédelmi feladatokat. Péter Imre és Váradi Sándor ügyvezető tulajdonosokat kérdeztük a hosszú évek tapasztalatairól.

Állattenyésztés évösszegzés 2015 :: Elindult a konszolidáció?

A fontosabb magyar állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott, azután növekedésnek indult. A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány. 2014 decemberében 802000 szarvasmarhát tartottak Magyarországon.

Szántóföldre vagy ültetvénybe keres permetezőt? – A Caffini profi megoldást kínál!

A Caffini permetezőgyár büszkén állíthatja, hogy a széles termékpalettának és a gazdag opciós listának köszönhetően még különleges igények kielégítésére is van mód, amennyiben permetezésről van szó.

Fókuszban a sokszínű tavaszi vetésszerkezet

Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.

A sertéstenyésztés fejlesztése jelentős támogatásokkal

A Vidékfejlesztési Program keretein belül 2016 elején lehetőség nyílik európai uniós támogatás igénybevételével tenyész- és hízótelep építésére és felújítására. A Bonafarm Csoport segíteni kívánja jelenlegi és leendő partnereit a fejlesztési elképzeléseik kialakításában, a finanszírozás megszervezésében és a források megszerzésére irányuló pályázatok elkészítésében, benyújtásában.

Gyengéd védelem

A Cuproxat FW hazai bevezetése 1993-ban új kategóriát teremtett a rézkészítmények piacán. A hárombázisú rézszulfát hatóanyag már önmagában egyedivé tette a terméket, az újdonság erejét pedig tovább fokozta a rendkívül kis szemcseméret és a folyékony szerforma együttese.


Tovább...

http://wp.me/p6OYBQ-bK