Idén is lesz uborkaszezon!..

Címke: , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A győri székhelyű Konzervuborka Terméktanács irodájában az idén tavasszal is egymásnak adták a kilincset az uborkatermeltetéssel foglalkozó integrátorok. A vetőmag fogyásból arra lehet következtetni, hogy a vetésterület a múlt évihez képest mintegy 15-20%-kal növekedett és megközelítheti országosan a 4000 ha-t is.

Mótusz Antal, a terméktanács titkára örömmel nyugtázza, hogy változatlanul van kedv az uborkatermesztéshez. Biztatóak a kelések, és szerencsére ennél a növénynél a szárazság nem igazi ellenfél, mivel a termelők öntözésre rendezkedtek be. Szomorú aktualitás növelheti viszont az uborkatermesztők optimizmusát: a kora tavaszi fagyok nagy kárt okoztak a pannon-táji gyümölcsösökben. A kieső cseresznye-, meggy-, kajszi-, alma-, sőt diómennyiségek stratégiai változtatásokra kényszerítik a feldolgozókat. Így lesz esélyük a termelőknek még nagyobb mennyiségű berakó uborka értékesítésére, mivel a kapacitás kihasználás üzemviteli szempontból minden konzervgyártó elemi érdeke.

Kiszámítható most a piac

Nyugat-Európában hasonló fagykárok voltak, ami szintén konjunktúrahelyzetet teremthet az uborka (mint az egyik leggazdaságosabb konzerv és élelmiszeripari nyersanyag) számára. A magyar konzervipar a múlt évben alapanyaghiány miatt nem tudta elképzeléseit megvalósítani, ezért az integrátor cégek a konzervüzemek sugallatára a megszokottnál is lelkesebben szervezték az idei termeltetést. Ez a szervezői munka talán most még jobban hasznosul.

A megnövekedett uborkatermő terület mellett a másik jó hír, hogy a termelői átvételi árak tovább emelkedtek, mintegy 20-25%-al. Emellett a kisalföldi termeltetők – szintén megemelt – garantált minimum árakat alkalmaznak szerződéseikben. Ez a gyakorlott gazda számára azt sugallja, hogy a valóságos piaci ár ennél biztosan magasabb lesz.

A kertészeti ágazatban nagyon kevés olyan növénnyel találkozhatunk, amely hosszú távon biztonságos piaci háttérrel rendelkezik. Az uborka piaci biztonságát különösen a cornichon méretek iránti állandó igény teremtette meg, melynek termesztése nagyrészt a rábaközi térségben folyik.

Kétpólusú termelés

Az országban megmaradt a korábban kialakult kétpólusú uborkatermesztés, aminek az imént említett Rábaköz az egyik térségi központja. Erre a termőhelyre a támrendszeres (kordonos), nagy kézimunkaerő igényű apróbb méretű uborka termesztése a jellemző. Ezzel a módszerrel érhető el – városi embernek ez fel sem tűnik az üvegben lévő uborkán – hogy az uborkatest teljes felülete egységesen zöld színű! (A síktermesztésű uborkának a földön fekvő része mindig világosabb, míg a tám-rendszeren függőt körbesüti a nap.)

A másik nagy termőtáj a Nyírség, ahol a nagyobb méretek és a jobban gépesített síktermesztés a jellemző. A kivétel azonban mindig erősíti a szabályt – mondja példának Mótusz Antal -, mivel a belga tulajdonban lévő Dunakiliti konzervgyár saját szervezésben 22 ha-on termel az idén uborkát, fátyolfóliás takarással és csepegtető öntözéses technológiával. Jelenleg ez az ország legnagyobb összefüggő uborka termőterülete, ahol kézi és gépi szedéssel egyaránt megpróbálkoznak. Ez a konzervüzem Európa egyik legkorszerűbb üzeme, ahol szezonban óriási mennyiséget vásárolnak fel a közeli, távoli és külföldi termelőktől is, és egyedülálló módon, 24 féle méretre válogatják az uborkát.

A magyar uborka a nyugati piacokon hosszú évek kitartó munkájával valódi hungaricummá vált. Előnyünk más uborkatermelő országokkal szemben jelentős, és ezt feltétlenül meg kellene őrizni! Ma már minden faluban – ahol felvásárlás folyik – legalább egy válogatógép is található. Mintegy ötszáz ilyen gép dolgozik a szezonban csak a Kisalföldön. Itt található egyébként az ország válogató gépeinek 75%-a, és ezek általában mind jó minőségűek. Többnyire holland gépek hiteles másolatai, amelyeket szintén a megyében állítanak elő. Ez a technikai színvonal, ami e térségben létrejött az utóbbi bő tíz évben, Európában is párját ritkítja.

Változások a nyugat-európai konzerviparban

A teljes gépesítés mellett termeszthető ún. kommersz zöldségfélékből nyugaton nincs hiány. Nagy mennyiséget állítanak elő tisztességes árréssel a termelők. A konzerviparnak azonban más igénye is van, mint például a kézzel szedett berakó uborka. Ezt a közismerten nagyon költséges kézi munkaerővel lehet csak biztonságosan és jó minőségben előállítani. Az elmúlt években a magyar 1-3-as uborka értékesítési ára nemegyszer elérte a 300 forintot kilónként, ami már megközelítette a húsárakat! Ezt a külföldi vevő már nem volt hajlandó elfogadni.

Mivel az árak egyre emelkedtek, ez arra késztetett néhány nyugati konzervgyárat, hogy az olcsó munkaerő miatt áthelyezze termeltetéseit és feldolgozását Indiába, Sry Lankára ill. az ázsiai területekre, ahol 50%-kal olcsóbb a munkaerő. Az ott előállított készárut természetesen hajóval szállítják európai piacokra értékesítésre. Ez a gyakorlat – amely előre nem volt látható – hosszú távon zavarhatja a magyar piaci érdekeket. Vonul tehát kelet felé az uborka vertikum a gazdasági és a környezetvédelmi terhek miatt is, keresve a kedvezőbb ökonómiai feltételeket.

Alkalmazkodni a vevő igényéhez

Ezért az idei évben már nem lesz 1-3 cm méretű mini-cornichon termeltetés. Az áru szortiment a 2-5 cm-es mérettől indul. Leginkább a 3-6 cm-es és az 5-8 cm-es méretekre van nagyobb igény, ez értékesíthető legjobban. Megnőtt tehát a kereslet az olcsóbb alapanyag iránt, és ehhez alkalmazkodni kell. Megfigyelhető, hogy a jóléti társadalmakban is változtak a konzervuborka fogyasztási szokások. Szívesebben vásárolnak az emberek olcsóbb, jó minőségű konzervet, mint egy jó minőségű, viszont drágát…

Ehhez a magyar alapanyag termeltetés irányvonalát nem kell megváltoztatni, csak továbbra is a minőségre kell helyezni a hangsúlyt. A méret osztályoknak tehát követniük kell a piac változását, ami szerencsére a termelők számára is a legkifizetődőbb. Például a 6-9-es méret garantált ára az idén 60 ft/kg lett, ami a múlt évi árat 50%-kal múlja felül. A termékre tehát a keresleti piac lett a jellemző és még árgaranciát is kap a termelő, ami egyedülálló a zöldségnövények között.

Vetőmagból teljes volt a kínálat

Az idei évben sem lehet panasz a vetőmagellátásra, sőt az árára sem igazán, mert a forgalmazók nagyon korrekt módon, mindenféle nyerészkedés nélkül adják tovább az értékes import fajták vetőmagjait. A szemenkénti ár csak az infláció mértékéig változott, jelenleg is 5,50-6 Ft. Hogy ez drága-e, az nézőpont kérdése. Múlt évben a m˛-ként számolható 250-300 Ft termésből eredő árbevételhez képest a 20 Ft vetőmagköltség talán nem elviselhetetlenül nagy kiadás, és az idei arány ennél jobb lesz. Kétségtelen, hogy nagyobb területre egy összegben kifizetni a vetőmagot egy költségigényes időszakban – kispénzű embereknek – megterhelő lehet.

A köztermesztésben lévő uborkafajták szűkebb, kedveltebb körét a terméktanács, a ZKI és az MMI szakembergárdájával együtt minden évben kiértékeli a termésátlag és a konzervipari paraméterek, feldolgozhatósági tulajdonságok szempontjából. A mintegy száz fajtából tíz körüli, amely a termesztésben különösen kedvelt. Ezek a termésátlag és a betegségellenállóság tekintetében a legjobbak. A termelők ezeket ismerik, ragaszkodnak hozzájuk, ismeretlen eredetű fajtát talán el sem vetnének már. Ennek eredménye, hogy szinte kizárólag holland fajtákat termelnek a termelők. Megfigyelhető, hogy a korábbi évekhez képest szűkült a fajtakör

A legkedveltebb uborka fajták (a vetőmag fogyás sorrendjében) a következők: Harmonie, Othello, Amber, Minerva, Duett, Ringo, Melody, Stefi, Berdine, és a konzervipar új kedveltje az RZ 12-16.

Gyakorlat marad az azonnali fizetés

Rendkívül csábító lehet a most kezdő uborkatermelők számára az a fizetési gyakorlat, ami már a felvásárlók részéről évek óta gyakorlattá vált, hogy tudniillik a leadott árut azonnal fizeti a termelőnek. A 100 napos termőidőszakon belül ez azt jelenti, hogy két-három naponta a leszedett uborka mennyisége és mérete függvényében árbevétel képződik. Ez a gesztus is azt fejezi ki, hogy erre az árura szükség van, a termelő befektetett munkája mielőbb megtérül, ami szinten tartja a termelői ambíciókat.

Növényvédelem a neuralgikus pont

Az uborka termesztés talán legtöbb bizonytalanságot kiváltó része a növényvédelmi útmutatás, amelyet szinte minden évben a kialakult időjárási viszonyokra kell adaptálni. Ehhez nyújt segítséget a terméktanács közbenjárására létrehozott növényvédelmi segítő szolgálat, mely a Győr-Moson-Sopron megyei NTA szakmai irányítása mellett működik. Célja, hogy a sajtón keresztül, de telefonos szolgálatot (zöld szám) fenntartva is állandó és szakmailag megalapozott tájékoztatást nyújtson a betegségek, kártevők várható megjelenéséről és a védekezés módozatairól. A segítségnyújtásban a megelőzésen és a gyorsaságon lenne a hangsúly, ha már védekezni kell. Ez az együttműködés nem új keletű, amit bizonyít az is, hogy a megyében mintegy húsz éve monokultúrában termesztik az uborkát. Ez a gyakorlat Európa-szerte is egyedülálló bravúrnak számít. Különösen azért, mert a tökfélék családjába tartozó más fajok – mint cukkini, patisszon, sütő- és takarmánytök stb. – ugyancsak megtalálhatók az uborkatermesztő körzetekben, és ezek a fertőzés átvitele szempontjából köztesgazdaként szerepelnek. Ezek a növények az uborkához képest – nemesítési szempontból – nagyon lemaradtak, és a lisztharmat rezisztens uborkát könnyen visszafertőzhetik.

Vigyázzunk a vegyszerekkel!

A szerhasználatra külön is felhívnám a figyelmet – mondja a titkár – hiszen olyan frissen feldolgozásra váró élelmiszerről van szó, amely közvetlenül emberi fogyasztásra kerül. Ne használjanak olyan vegyszereket, amely veszélyeztetheti – az esetleges szermaradvány miatt – a feldolgozás és az ágazat sikerét, jelenét és jövőjét. A vírusfertőzést terjesztő levéltetvek ellen eddig radikális szerek voltak használatban, amelyek után több napos várakozási időt kellett betartani. Emellett igen káros hatást gyakoroltak a környezetre, vétlen rovarokra (katicabogár, fürkészdarazsak stb). Szerencsére az utóbbi években megjelent és bekerült a termesztéstechnológiába a Vectafid nevű készítmény, amely várakozási idő nélküli, tökéletes levéltetű irtó szer.

A növényvédelem költségei bizony jelentős összegeket emésztenek fel, de egy jó kondícióban lévő állomány jobban ellenáll a betegségeknek. Ezért van nagy jelentősége a termesztés sikere szempontjából a tápanyag visszapótlásának is. Sok helyen van még lehetőség istállótrágyázásra, ami változatlanul nagyon jó hatású a növényre és technológiai elem is egyben. A csepegtető öntözéssel bejuttatható crystalon típusú több táp- és mikroelemes műtrágyák ma már ugyancsak nélkülözhetetlenek. Ezeket a termelők az állandó ismeretterjesztés keretében megismerték és már sokan sikeresen használják is.

Szép jövedelem érhető el

Végezetül még egyszer felhívnám a tanácstalan kistermelők figyelmét – mondja Mótusz Antal – hogy gyerekek bevonásával, családi vállalkozásban is vállaljanak bátran mind többen uborkatermesztést. Anyagilag sem fognak rosszul járni, mert sok és fáradságos munka árán ugyan, de komoly és azonnal fizetett jövedelemre lehet szert tenni. Sokak további boldogulását alapozta már meg a szorgalommal és kitartással végzett, szakszerű „uborkázás”.

NZ

Ez a cikk a MezőHír 2001/06 - júniusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-94

-=oOo=-