A cselekvő ember dicsérete

Figyeljünk meg valamit! Azok az agrárgazdálkodók, akik teszik, nemcsak mondják, akik nem másokra mutogatnak és panaszkodnak, hanem fejlesztenek és belevágnak, gyorsabban haladtak 2018-ban is. Persze a cselekvő embert könnyebb kritizálni. Amikor számot vetünk elmúlt évünkkel, és tervezzük az ideit, jó, ha ebből a szempontból is önvizsgálatot tartunk.

Ami az ágazati szintű értékelést illeti, ebben segítségünkre van az, hogy a KSH decemberben közzétette első becslését a mezőgazdasági kibocsátás alakulásáról, valamint hogy egyre több információ lát napvilágot az előttünk álló évek piaci és támogatási lehetőségeiről. Soha rosszabb évet a mezőgazdaságnak, mint 2018 volt! Miközben az előző év sem bizonyult kevésbé fordulatosnak az agráriumban, mint a korábbiak, összességében nincs okunk panaszra. Az év eleji enyhe tél és bőséges csapadék után a hirtelen meleg két-három héttel előbbre hozta a termelési ciklust, és e hatás egészen az őszi vetésekig érzékelhető volt. Az bizonyos, hogy az időjárási szélsőségek gyakorisága növekedni fog idén és az előttünk álló években is. Fel kell tehát készülni rájuk.

Növekvő kibocsátás

A KSH első becslése szerint a 2017. évi minimális mérséklődés után tavaly 3,1 százalékkal növekedhet a mezőgazdaság kibocsátása, és elérheti az általunk már több mint egy éve előre jelzett 2600 milliárd forintot. Mind a növénytermesztés (+1,8%), mind az állattenyésztés (+5,7%) bővült 2018-ban, de továbbra is jellemző, hogy két-három szektor hozza a növekedést. A növénytermesztésben az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt. A kalászos gabonák kisebb termését a kukorica kiemelkedő, az előző évit 10 százalékkal meghaladó mennyisége ellensúlyozta, így a gabonafélék kibocsátása összességében 5 százalékkal emelkedett. Ugyanez nem sikerült a repcének: 5,2 százalékos terméstöbblete nem volt elég arra, hogy az alapvetően kisebb területen előállított kisebb napraforgótermést pótolja. Az ipari növények kibocsátása 3,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

A zöldségszektorban hasonló a helyzet, és bár paradicsomból egyre többet állítunk elő mind szántóföldön, mind üvegházban, ez a gyökérzöldségek és hagymafélék kieséseit nem pótolta, így a szektor kibocsátása 3 százalékkal mérséklődött tavaly. A gyümölcsöknél az alma és a meggy egyaránt kiemelkedő mennyiséget hozott. Az állattenyésztésben főleg a barom‑félék, elsősorban a kacsa, mögötte a liba kibocsátásának növekedése nyomta a legtöbbet a latban 2018-ban. Növekedett a szarvasmarhaszektor is, miközben a sertésszektor nagyjából a tavalyi szinten maradt. Az állati termékek közül a tej kibocsátása tudott emelkedni, a tojásé azonban szintén inkább stagnált.

Eközben a mezőgazdasági árak is emelkedést mutatnak tavaly. Augusztusban és szeptemberben 6,0-6,2 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági árak, mint egy évvel korábban, és ez várakozásaink szerint az év utolsó hónapjaiban is így alakult. Így a mezőgazdasági kibocsátás növekedéséhez a mennyiségek mellett az árak is emelkedéssel járultak hozzá.

Mit vetít ez előre idénre? Modellünk 2019-re a mezőgazdasági kibocsátásban újabb, az ideit kis mértékben (1,5-2,5%) meghaladó növekedést tartalmaz. Előrejelzéseink során számolunk ugyan az időjárási anomáliákkal, de hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődés mérsékli ezeket a károkat, hiszen a mezőgazdasági technológiák fejlesztése során az időjárásfüggés csökkentése évtizedek óta kiemelt szempont. Piaci árfigyelő és előrejelző rendszerünk szerint a jövő évben jellemzően az állatok és állati termékek árai mutatnak majd növekedést, miközben a gabonafélék árai inkább lefelé tendálnak majd.

Átmeneti év lesz, de baj az?

Az Európai Unió történetének egyik legnehezebb időszakát éli. Gondjait csak tetézi, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) reformfolyamata lassú, és előállt az a helyzet, hogy a tervekkel egyik tagállam sem ért egyet. Ami biztos, az mindössze annyi, hogy a KAP szerkezete érdemben nem változik. Az összes többi kérdés még vita alatt van. Az, hogy ármeneti évvel indul a következő pénzügyi-kifizetési ciklus, már szintén nem kérdés. Sokkal inkább az, hogy ez egy, kettő, esetleg három év lesz. Tekintve a pénzügyi keret csökkentési és az adminisztratív terheket növelő szándékokat, az, hogy akár évekkel meghosszabbodhat a mostani rendszer az egyes pillérben, kifejezetten pozitív. Ami pedig a második pillért illeti, annak forrásai gyakorlatilag máris kimerültnek tekinthetők. Az átmeneti évekkel viszont növekszik az az időszak, amíg nem lesznek kiírt pályázatok. Ezt a helyzetet kezelni kell. Mégpedig amiatt, mert az agrárgazdaság szereplői hozzászoktak és alkalmazkodnak a támogatási források elérhetőségéhez. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy lelassulnak, ne adj’ isten, le is állnak a beruházások. Itt fontos annak hangsúlyozása, hogy a bankok képesek és készek a finanszírozási vákuum kitöltésére, de ez értelemszerűen visszatérítendő, viszont viszonylag gyors és kevesebb kötöttséggel járó finanszírozási formát jelent. Azt is érzékeljük, hogy egyre több beruházó választja a kiszámítható és immár tartósan igen kedvező költségekkel járó banki hiteleket, amelyek mellé a pénzintézetek további hozzáadott értéket, szolgáltatást is nyújtanak. Az agrárium vezető finanszírozói saját agrárszakértőket tartanak. E – magamfajta – emberek próbálják egyengetni az ügyfelek, az ügyletek útját bankon belül és azon kívül is. Az általam vezetett műhely például elemzésekkel, előrejelzésekkel, személyes tanácsadási projektekkel is jelen van az ügyfelek mindennapjaiban.

A jó adottság nem elég

Az oly sokat emlegetett jó agráradottságok csak lassan kezdenek kiaknázódni. Korábbi magunkhoz képest látványos, de a nemzetközi versenyben még lassú a fejlődésünk. A jó támogatásfelszívó képesség nem elég, a hatékonyság és versenyképesség javulása pedig nem csak technológiai kérdés. Az év eleje alkalmas idő arra, hogy számot vessünk tavalyi teljesítményünkkel. Gondoljuk át, hány dologra legyintettünk rá, mondván, ki vagyok szolgáltatva neki (például időjárás, piaci árak, támogatások), és hányra mondhatjuk, hogy tettünk ellene (például modernizáltuk technológiáinkat, együtt kezdtünk értékesíteni, kialakítottuk a piaci informálódás csatornáit, megfelelő banki partnert választottunk és így tovább). A mezőgazdaságban is egyre gyorsuló ütemet mutató koncentrálódásban sem mindegy, hol találjuk meg helyünket. A folyamat megállíthatatlan. Számos hajtóereje közül a gazdaságos üzemméret kialakítása, a generációváltás, a vagyonfelhalmozás, a támogatási rendszer jelene és jövője ugyanúgy kiemelhető, mint a helyi piaci és gazdasági erőviszonyok vagy éppen racionalitások. A lényeg, hogy alakítói, ne csak elszenvedői legyünk sorsunknak. Ehhez képben kell lenni minden, a működésünket érintő témában, területen. Ez nem könnyű feladat. Kellenek hozzá a megbízható, felkészült munkatársak, külső partnerek. Sok az eladó vállalkozás, sok az elérhető forrás a piacon, viszont kevés a munkaerő, a piacok koncentrálódnak, digitalizálódunk és precíziósan gazdálkodunk. Mindez megerősíti azt, hogy az individualizmus kora az agráriumban már lejárt. Darwin gondolatai az alkalmazkodóképességről továbbra is aktuálisak. Ahhoz, hogy a jelen és jövő kihívásaihoz alkalmazkodni tudjunk, egy közösséghez kell tartozni, amely hasonló értékeket vall és célokat tűz ki, amely tagjainak egymást erősítő feltételeket alakít ki, és még hosszan sorolhatnánk. Ehhez persze nélkülözhetetlen a bizalom és a teljes jogi körülhatároltság, keretrendszer, valamint az anyagi megtérülés, a jövedelmezőség javításának lehetősége. Keretbe foglalva e cikket: a támogatási rendszer nem fog cserbenhagyni minket. Az EU és a hazai források továbbra is segíteni fognak, de a tőlük való függést mérsékelni kell. Az átmeneti évek erre kitűnő lehetőséget nyújtanak majd. A termelés színvonalának folyamatos javítása mellett a többi, a fenntartható növekedést támogató tényezőt is kézben kell tartani.

Ahhoz, hogy a jelen és jövő kihívásaihoz alkalmazkodni tudjunk, egy közösséghez kell tartozni, amely hasonló értékeket vall és hasonló célokat tűz ki!

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN
VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ
ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

no