A szó elszáll, a chat megmarad

Piackutatásunkban arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy mely ingyenes üzenetküldő alkalmazásokat kedvelik a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói.

Az internet és az okoseszközök terjedésével nemcsak a közösségi kapcsolataink építésére van tértől függetlenül módunk, hanem azonnali privát interakciókra is a barátainkkal, ismerőseinkkel. Bár az SMS e célra szintén rendelkezésre áll, egyre kevesebbet használjuk, és szinte kizárólag abban az esetben, amikor a másik félnek csak a telefonszámát ismerjük, vagy éppen nincs internetezésre lehetőségünk. Minden egyéb esetben rendelkezésre állnak az üzenetküldő alkalmazások, amelyek segítségével korlátlan számú üzenetet válthatunk, képekkel, hangulatjelekkel stb. színesítve kommunikációnkat, sőt még telefonálhatunk is. Hogy mi alapján választunk közülük? Valószínűleg döntő tényező, hogy a legfontosabb ismerőseink „melyiken vannak fent”, de szempont lehet az is, hogy mennyire tekinthető biztonságosnak az adott szolgáltatás.

Az előző cikkünkben bemutatott közösségi portálok látogatási gyakorisága alapján nem meglepő eredmény, hogy a Facebook ma már független alkalmazását, a Messengert használják a legtöbben, a megkérdezettek 57%-a. Az üzenetküldő alkalmazások közül nagyobb rendszerességgel használtnak tekinthető még a Viber 38%-kal és a Skype 27%-os eredménnyel. A Google Hangoutson 9%, a WhatsAppon 8%, a Snapchaten pedig mindössze a gazdaságvezetők 2%-a cseveg szívesen, amire magyarázatot adhat, hogy az utóbbi programokat inkább a célcsoportunkból nyilvánvalóan kimaradó tinédzserek választják, így lépve ki szüleik „Facebook-árnyékából”.

A 2017-es adatokkal összevetve növekedett a Facebook Messenger (+5 százalékpont) és a Viber (+4 százalékpont) használata, míg a Skype használata csökkent (–3 százalékpont).

A folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.

Generációs bontásban vizsgálva az adatokat a Facebook Messenger eredménye az Y generációban még kiemelkedőbb: közülük ötből négyen veszik igénybe rendszeresen, míg ez a szám az eggyel idősebbeknél, az X generációnál 58%, de még a Baby Boomereknél is 46%. A Vibert a legfiatalabb korcsoport 48%-ban, az X generáció 44%-ban, a Baby Boomer pedig 28%-ban használja. A Skype a képzeletbeli dobogó harmadik fokára szorult, ám érdekesség, hogy a legidősebb vizsgált kategória, a Baby Boomerek jobban szeretik (30%), mint a Vibert (28%). Az X generáció esetében 26%-ot ért el a Skype, a fiatalabbak közül viszont csak alig több mint minden ötödik (21%) érintkezik rajta ismerőseivel. Az eredmények alapján a Viber előretörése és a Skype visszaesése várható, amit más felmérések adatai is alátámasztanak.

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.

 Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről: https://agrostratega.hu/letoltesek.html

Pólya Árpád – Varanka Mariann

www.agrostratega.blog.hu

no