Szent György hava, április

Akármilyenre is sikeredik a szeszélyes jelzővel felruházott április időjárási szempontból, akkor is visszavonhatatlanul feledteti a telet, a tartós hideget és a fagyokat. Kinyílik a természet, és megindulnak vagy inkább már gőzerővel folytatódnak a várva várt nagy tavaszi munkák, a reményt adó vetések.

A bolondozós elsejével induló hónap, számos társadalmi évforduló és emléknap mellett, a mezőgazdászok és a természetet kedvelők számára is tartogat jeles eseményeket. Ilyenek a húsvéti ünnepkör, az emberszeretet világnapja (04. 08), a Föld napja (04. 22), Szent György és egyben a kihajtás napja (04. 24), a méhek napja Magyarországon (04. 30) – hogy csak néhányat említsünk. Persze szinte minden áprilisi napra jut egy neves születésnap, egy közösségi esemény, vagy éppen a 2. világégés befejezésének emléknapja. Természetesen a gazdaember áprilisa foglalt a munkával olyannyira, hogy aligha tudja az egymásba érő eseményeket követni. Annál inkább az időjárási előrejelzést, amely meghatározó szerepet játszik a legfontosabb növénytermesztési munkák elvégzésében. Éppen ezért riasztóan hangzik, ha már kora tavasszal a talajok vízzel való telítettsége a téma, mert akkor a mélyebben fekvő területek belvízborítottsága alaposan hátráltatja a munkát. Nem egyszer a vetéstervet is részben át kell dolgozni, amely általában már egyenlő az árbevételek csökkenésével. Pedig az év sikeres indítása alapvető követelmény a végeredmény – a kitűzött nyereség elérése – szempontjából.


A tavaszi munkáknál ma már azt látni a határban, hogy nincs kapkodás, a munka nagyon szervezetten, jó kiszolgálás és logisztika mentén folyik
 

Tavasz a földeken

Nem lehet nem észrevenni azt a minőségi változást, ami a tavaszi munkáknál tapasztalható. A traktorok márkáktól függő színvilága, a munkagépekkel való harmóniája, a gépkezelők arcának derűje mind arra utaló jel, hogy a pozitív változás állandósult. A klimatizált fülke, a digitális kiszolgálórendszer, a képernyőről olvasott adatok biztosította minőségi munka és természetesen a kiváló audióberendezések feszültségoldó zenéje szinte már alapnak számít. A kívülálló pedig azt csodálja, hogyan tud ilyen egyenes tartással haladni a traktoros, pedig hát a GPS több száz méter hosszúságú táblán is csak 1-2 cm eltéréssel vezeti végig a gépet, hovatovább robotkormányzással. Persze, mindennek ára van. Ehhez a gépeket az opciókkal együtt kell megvásárolni, a kezelőket tanfolyamon „taníttatni”, hogy a tartalom és a forma funkcionális egysége létrejöjjön, és egy-egy fejlesztés elérje a célját.

A siker mégsem egészen ettől függ, hiszen egy gazdaságban nagyon oda kell figyelni az arányok helyes beállítására, ami vonatkozik a gépesítésre, a vetésszerkezetre, a tervezésre. A munkavégzés személyi vonatkozásai pedig talán még fontosabbak, mint valaha. Olyan szakképzett, jól felkészült – mondhatni univerzális – emberekre van ma már szükség a kis létszámot foglalkoztató gazdaságokban, akik minden szakterületen jól alkalmazhatók. A gépkezelők sok helyen mezőgazdasági gépszerelők is, hiszen a mai – napról napra fejlődő – technikai miliőben nem boldogulnának másképpen. Ezzel együtt megnő a felelősség, viszont a bérek sem maradhatnak el a megbecsülés jeleként. A tavaszi munkáknál ma már azt látni a határban, hogy nincs kapkodás, a munka nagyon szervezetten, jó kiszolgálás és logisztika mentén folyik. Úgy tűnik, hogy a közös célért a tulajdonos, a vezető, az alkalmazott egyformán nagy erőbedobással dolgozik, értve egymást és értve a célért folyó munka minden részletének fontosságát. Talán a tél alkalmas volt arra – és ezt ki is használták sok helyen a vezetők –, hogy kiváló szakemberekkel bővülő munkacsapatokat hozzanak létre az idei, egyre növekvő feladatok végrehajtására.


Egyre többen vannak azok, akik minél többet akarnak megtudni az elfogyasztott élelmiszerekről

A versenyképesség

Soha nem elévülő fogalom a versenyképesség, amely oly sokszor elhangzik a termelőszférával kapcsolatban. Mindez nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás, a körforgásos gazdálkodás, a technológiai fejlődés, a népesség növekedése s nem utolsósorban a fogyasztók igényei mind-mind befolyásolják a mezőgazdasági termelés irányát, meghatározzák a mindennapi termelést. Ezek a fogalmak megannyi kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. Az elmúlt 8-10 évben a tudatos fogyasztói magatartás a mezőgazdaság, élelmiszer-termelés egyik jelentős befolyásoló tényezőjévé vált. Egyre többen vannak azok az embertársaink, akik minél többet akarnak megtudni az elfogyasztott élelmiszerekről, az elállításuknál alkalmazott technológiákról. Emellett a politikusokat, a gazdaság irányítóit befolyásolja az is, hogy az emberek többsége nem szeretne GMO-s élelmiszert, növényvédő szerrel terhelt zöldséget, „tartályban növesztett” húst és más, a közelmúlt technológiái által fejlesztett élelmiszert fogyasztani. A környezetvédelem fontossága is újabb és újabb feladatok elé állítja a mezőgazdaságot, amelyek szabályzórendszerekben foglaltan korlátozzák a termelés szabadságát, és növelik a termelés költségeit. A környezetvédelemre figyelemmel is lehet hagyományos módszerekkel kiváló minőségű élelmiszereket termelni úgy, hogy a munkahelyek is megmaradjanak. A modern kor vívmányait, a technológia fejlődését ugyanakkor fel és ki is kell használni. Például a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, az informatika előnyeit be kell építeni a mezőgazdasági termelés folyamatába, hogy azok segítsék a gazdálkodást, könnyebbé és gazdaságosabbá tegyék a termelést. A digitális jólét program legfontosabb eleme, hogy azzal – a gazdaságosabb termelés érdekében – minél többen élni tudjanak, és hogy a fiatalok is megtalálják boldogulásukat a mezőgazdaságban.


A környezetvédelemre figyelemmel is lehet hagyományos módszerekkel kiváló minőségű élelmiszereket termelni

A tavaszi munkák fontossága

A városi ember, de még inkább a gyárakban dolgozók irigy pillantásokat vetnek áprilisban a földeken tevékenykedőkre, akik ma már a traktorok kényelmét élvezve döntögetik korábbi teljesítményüket, miközben fele annyira fáradnak csak el. Nagyon megváltozott a földműves munka, a földművelés mindennapi gyakorlata – ez tény. Valami azonban ugyanaz, mint régen, jelesül a tavasz. A természet sokadszorra történő megújulása nagyjából ugyanazokkal a csodálatos jelenségekkel jár együtt; ilyen a föld kipárolgó illata, a rovarok feltámadása, a méhek zümmögése, a korai virágok nyílása és a természet ébredése. Ebben a környezetbe dolgozni – még ha a gépnek zaja van is, meg némi por kíséri– azért nem ugyanaz, mint egész nap egy gyárban a gépek kattogását hallgatni, napfénytől elzárt helyen. Mindez persze nem mentesít a munkavégzés felelőssége alól, hiszen az ember jelenléte még ma nagyon fontos, még akkor is, ha esetenként csak ellenőrző tevékenységet lát el. Ma még elismeréssel szólunk azokról a traktorosokról, akik a napraforgót, vagy éppen a kukoricát pontosan és hibamentesen elvetették. Igaz, a szerepük egyre kisebb az elvégzett munkában, de elvitathatatlan. A cél ugyanaz, mint régen, vagyis foghíj nélküli vetések létrehozása, a nagy termések reményében. Persze a munka fizikai részén túl nagyon fontos szerep jut a vezetői operatív döntéseknek, amelyek a fajtáról, a tápanyag-visszapótlásról, a növényvédelmi beavatkozásokról szólnak. No, meg a logisztika, amely talán nem kap annyi méltatást, mint a többi szakterület, de a szerepe legalább olyan fontos. A jelentős költségekkel működtetett erő- és munkagépek felvonulásának és munkába állásának megtervezése, majd megvalósítása, a növényvédelem kiszolgálása, a betakarítás szervezése mind jelentős költséggazdálkodást igényel, aminek a logisztika az alapja. A tavaszi munkáknál tehát megalapozzuk növénytermesztésünk – éves egyszeri – árbevételét, és ha ez jól sikerül, akkor lehet továbblépni a következő feladat hasonlóan jó megszervezésére.

Április, ha nem is a legszebb hónap, de talán a leginkább pezsgő, a munka szempontjából a legtöbb reményt hordozó, és a legjobban várt időszak. Várjuk, hogy milyen időjárással jelentkezik. Volt már temérdek esővel jött az április, amikor alig lehetett a földekre menni, de volt olyan is, amelyben egy csepp sem esett. Mindkét szélsőség bosszantó napokat okozott a gazdálkodóknak, akik valahogyan mégis megbirkóztak a kialakult helyzettel. Igaz, mindkét szélsőség érződött a végelszámolásnál, ezért inkább jobb lenne kiegyensúlyozott, szép április, egy kis bolondozással az időjárás részéről is.

SZERZŐ: NZ.

no