Remények, újrahangolva

Ha akarjuk, ha nem, az idő nem tart szünetet. Évek jönnek, évek mennek. Immár, már 2018-ba is belekóstoltunk. Megkerülhetetlenül előbukkan a gondolat: hogyan folytassuk életünket? Megtanulhattuk, hogy a folyamatosság és a változás egyaránt helyet követel magának. Ez az az időszak, amikor politikusaink (jó esetben szakpolitikusaink) is szükségesnek érzik ennek hangsúlyozását.

Magyarán szólva

A mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett, 2017-ben megközelítette a 2 600 milliárd forintot – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Kesznyétén, egy szakmai rendezvényen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar mezőgazdaság növekedése az első háromban volt az Európai Unióban a 2010 és 2017 közötti időszakban. A mezőgazdasági kibocsátás 2017-ben 2 534 milliárd forint volt, hét év alatt folyó áron 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal bővült.

Nagy István kiemelte, a kormány széles eszköztárral, célzott szakpolitikai intézkedésekkel járult hozzá a kedvező folyamatokhoz. Hangsúlyozta, a megnövelt agrártámogatások termelési és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, és ösztönzik a beruházásaikat, a kedvezményes hitelek javítják a finanszírozási feltételeket, a továbbfejlesztett kockázatkezelési rendszer kiszámíthatóbbá teszi a gazdálkodást.

Az államtitkár aláhúzta, a hazai forrásból finanszírozott támogatások közel a duplájára növekedtek az elmúlt hét évben. A nemzeti támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50 milliárd forintról 2017-re 96 milliárd forintra emelkedett, jelentős részben a Több munkahelyet a mezőgazdaságban! programnak köszönhetően. A program keretében – a kormány döntésének köszönhetően – 2020-ig a közösségi jogszabályok szerint nyújtható lehető legmagasabb nemzeti forrásokhoz juthat a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazat.

Jelezte, a tárca kiemelt figyelmet fordít azokra a szektorokra, amelyek uniós közvetlen támogatásban nem részesülnek. Ezért a barom- és sertéságazat támogatása a 2010. évhez képest háromszorosára növekedett: a barom4 milliárd forintról 13 milliárd forintra, a sertés 6 milliárd forintról 17 milliárd forintra.

Álláspontja szerint a mezőgazdaságban trendszerű pozitív folyamatok figyelhetőek meg, amelyeket csak átmenetileg tudnak befolyásolni az időjárási hatások és a piaci zavarok; a jövőbeli kilátások pozitívak.

Hagyomány és modernitásMagyarország ragaszkodik a hagyományos élelmiszerekhez, amelyeket azonban a legmodernebb technológiákkal kell előállítani – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).

Fazekas Sándor a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett fórumon leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy az agrárdigitalizáció minél nagyobb teret hódítson, mert így gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni.

Ugyanakkor Magyarország továbbra is kiáll az egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes élelmiszereket termelő mezőgazdaság mellett, és elutasítja azokat a megoldásokat, amelyeket „sokan szépen, csöndben próbálnak elterjeszteni”, köztük a mesterséges húselőállítást, vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználását – mondta a miniszter.

Hozzátette: az idei IGW kiemelkedő eredménye, hogy tovább bővült a GMO-mentes szója termesztése mellett elköteleződött európai országok köre. Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, így a magyar, német és osztrák kezdeményezésre összeállított dokumentum aláíróinak száma 18-ra, támogatóinak száma pedig 23-ra emelkedett.

Mi lesz, ha...

Az agrarszektor.hu portálon találtuk az alábbi, igencsak ide passzoló, egyben elgondolkodtató és távlatos kitekintést nyújtó, unikális cikket.

„Az éghajlat megváltozása erősen kihat a mezőgazdasági termelésre. Új növényfajok megjelenésétől talán nem kell tartani, arra viszont bizton számíthatunk, hogy az eddigiek termesztése jelentősen megnehezül. A búzánk és kukoricánk megmarad – de mi lesz, ha kuriózummá válik a burgonya, vagy öntöznünk kell a szőlőt?

A klímaváltozás az egész bolygón érezteti a hatását, az előrejelzések sem túl szívderítőek. Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia a közeljövőben a bortermeléshez lesz túl meleg, a szőlőtermő területek így északabbra tolódnak.

Hamarosan svéd borokat iszunk?

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál, az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága – véli Láng László akadémiai doktor, akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is. A vizet aligha a gabonafélékre kellene pazarolnunk, inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

Láng László szerint nem kell attól tartani, hogy a napraforgót kiszorítja az olíva, vagy megjelenik a magyar narancs és gyapot, inkább a jelenlegi növényeink termesztése nehezül meg, és a fajtákon belül lehetnek bizonyos eltolódások. A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan kondícióban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnyben lesznek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt, a század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070–2100 közt, több tanulmány szerint.

Otrok György, az IKR Agrár terménykereskedelmi üzletág igazgatója úgy gondolja, hogy a jelenlegi magyarországi vetésszerkezetre nem az éghajlat melegebbé válása jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a versenytársak további erősödése. Az oroszok például évi 40–50 millió tonna gabonafelesleggel rendelkeznek, így ők irányítják a piacot. Ma több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.”

Fel kell készülnünk

Hatalmas lépést tettünk az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezése terén, mondta a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy nemrégiben átadott új szuperszámítógép kapcsán.

V. Németh Zsolt ebből az alkalomból kijelentette: cselekvő zöldpolitikára és szemléletformáló fejlesztésekre van szüksége az országnak, hiszen a klímaváltozás hatásait napról napra jobban érezni; melyek ráadásul nem csupán felejthető időjárási kellemetlenségekben merülnek ki, de a levegő tisztasága, az energetikai infrastruktúra, a vízgazdálkodás, az élővilág dinamikája, a fajok elterjedése, valamint az ökoszisztéma szerkezete is mind függő viszonyban vannak a klímaváltozással. Az eseményt Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke nyitotta meg. Az elnök asszony leszögezte: a klímaváltozásnak már a mindennapi életünk során is tapasztalható jelei vannak, így különösen fontos, hogy a kutatások segítségével olyan megoldások szülessenek, amelyek segítik az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést, azok mérséklését.

A KlimAdat projekt célja egy komplex, részletes meteorológiai adatokkal feltöltött térinformatikai adatbázis-rendszer kialakítása, amely objektív háttérként segíti az alkalmazkodással kapcsolatos tervezést és döntéshozatalt.”

SZERZŐ: TSZI

no