Miért kondicionáljuk növényeinket?

A szakirodalom növénykondicionáló, illetve biostimuláns készítményeknek azokat a természetes alapanyagokból előállított termékeket nevezi, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Legjellemzőbb hatásuk a gyökértömeg növekedése, a fokozott tápanyagfelvétel és az erősebb stressztolerancia. Ezekről a stresszekről és kivédésük lehetőségeiről Pais Istvánt, a Huminisz Kft. kereskedelmi vezetőjét, egyik ügyvezetőjét kérdeztük.

– A magyar termelők évről évre nagyobb területen használják a növénykondicionáló készítményeket. Ezek szerint már jól tudjuk pozícionálni a biostimulánsokat a termesztéstechnológiában?

– Először az alkalmazás előnyeit kell megérteni, elismerni, és természetesen nyitottnak kell lenni. A mezőgazdaság időjárás-kitettsége, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása, az intenzív technológiák terjedése pedig adott, része a termelők mindennapjainak. Emellé párosulnak a hatóanyag-kivonások, valamint a termelőknek a mezőgazdasági inputanyagok (pl. műtrágya, lombtrágya, növényvédő szer) jobb hasznosulására, megtérülésére irányuló igényei.

– Ezek szerint már nem lehet mindent az időjárásra fogni?

– A növénytermesztésben a termés mennyiségét és minőségét (az eredményességet) növényenként eltérő mértékben, de minden esetben magas százalékban befolyásolja az időjárás. Ezt a hatást mérsékelni a termelés intenzitásának növelésével és az időjárás káros hatásainak, szélsőségeinek kivédésével/enyhítésével (pl. öntözéssel) lehet. A nyári UV-sugárzás például a növényi bőrszövetet is károsítja. A csapadék éves mennyisége többé-kevésbé állandó, viszont eloszlása, finoman fogalmazva, nem kedvez a mezőgazdaságnak. Emellett a növényeket érő ún. abiotikus stresszfaktorok közé tartozik még a jégeső, a szél- vagy homokverés, a hideg/fagy is. Ezek káros hatásai tompíthatók, kivédhetők a növények stressztűrő képességének, kondíciójának javításával.


Pais István, a Huminisz Kft. kereskedelmi vezetője

– Érthető igényként merül fel a mezőgazdálkodásban, hogy minél több természetes alapanyagot használjon fel. Ma már sok tanulmány bizonyítja, hogy a kemikáliák túlzott és nem szakszerű felhasználása milyen káros hatással van/volt a környezetre, ezen belül elsősorban a talajra és az állatvilágra. A modern gazdálkodás nem nélkülözheti a műtrágyák, növényvédő szerek használatát, ám fontos, hogy ne használjuk ezeket az indokoltnál nagyobb mennyiségben – a szükséges mennyiség viszont maximális mértékben hasznosuljon. Emellett egyre több olyan készítmény felhasználása indokolt, amely az ökológiai termelésben (biogazdálkodás) is alkalmazható, és hatékonysága a hagyományos termékekével megegyező szinten van.

– De mégiscsak a nyereség lesz a döntő itt is: a gazda, ugye, számol. Így látja ön is?

– A termesztett növények jövedelmezősége növelhető a termés mennyiségének és minőségének javításával. Ennek legkézenfekvőbb módja az intenzívebb technológia alkalmazása. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a termelő nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és költségesebb készítményeket használ. Javítani, maximalizálni kell tehát a növények tápanyagfelvételét, a felvett táp- és hatóanyagok hasznosulását.


A gazda számol, ezt igazolja az is, hogy a növénykondicionálók felhasználása évente átlagosan 12%-kal nő világszerte

És igen, a gazda számol, ezt igazolja az is, hogy a növénykondicionálók felhasználása évente átlagosan 12%-kal nő világszerte, és forgalmuk 2018-ra meghaladhatja a 2,2 milliárd dollárt. Európában azokat a termékeket sorolják ide, amelyek a növényre, illetve a gyökérzónába juttatva stimulálják annak növekedését, a tápanyagfelvételt, javítják a tápanyagok hasznosulását, az abiotikus (azaz nem biológiai jellegű, hanem pl. jégverés, aszály, magas hőmérséklet, UV-sugárzás) stressz-szel szembeni ellenálló-képességet és a termés minőségét. Egy 2012-ben készült felmérés szerint a készítmények európai felhasználása meghaladja a 6 millió hektárt.

– Közelítsünk a főszereplőkhöz! Mik is valójában a biostimulátorok?

– Alapvetően öt csoportjukat különböztetjük meg, ide tartoznak a mikrobiológiai oltóanyagok, a huminsavak, a fulvosavak, az aminosavak és más fehérje-, valamint az algakivonatok. A növénykondicionálók többségét a humuszanyagokat tartalmazó termékek adják. Ezeket a legnagyobb mennyiségben az elhalt növényi maradványok „szénülési” folyamatának során keletkező, elsősorban oxigénben dúsabb környezetben és alacsony nyomáson képződött tőzegben, barnaszénben találjuk meg. Kulcsszerepet játszanak a talajok és a növények esetében azok tápanyag-gazdálkodásában, a szén- és oxigéncserében, a toxikus elemek szállításában és átalakításában, a növények élettani folyamataiban, a gyökérzóna mikrobiális összetételében és működésében.

Azt azonban tudnunk kell, hogy mit hol használhatunk optimálisan. A huminsavak például nagy méretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, illetve a növények gyökérzónája. Kiváló és tartós táplálékot jelentenek a talajlakó mikroorganizmusok számára, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kis méretű és molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás, bár a talajlakó mikrobák számára is gyorsan hasznosítható táplálékot jelentenek, de ott nincs tartós hatásuk. A növények leveleire kerülve viszont kis méretük és természetes jellegük miatt gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is.

– Akkor a fulvosavnak tulajdoníthatjuk a pozitív tapasztalatokat?

– Feltétlenül. Helyreállítja az élő sejt természetes kémiai egyensúlyát, aktiválja és energizálja annak életfolyamatait. Lényegében olyan hatású a növényben, mint amilyen hatású az Aspirin az emberi szervezetben. Oldatba viszi, tehát a növények által felvehetővé teszi a különböző fémionokat és ásványi anyagokat, ezáltal ezek biokémiailag aktívvá és mobillá válnak. Javítja a tápelemek hozzáférhetőségét és felvehetőségét. Ha jobban belemegyünk a kémiába: természetes kelátképzőként segíti a fémionok bejutását a növényi sejtekbe, mert kis méretének köszönhetően könnyen átjut a sejtet határoló membránon. Katalizálja egyes enzimek működését, növeli azok aktivitását. A transzamináz enzim pl. fontos szerepet játszik a fehérjék alkotóelemeinek (aminosavak) előállításában, a növekedésben, végső soron tehát a termés mennyiségének és minőségének kialakulásában. Az invertáz enzim pedig a különböző cukrokat bontja alkotóelemeire, amelyek mint energiaforrások így gyorsan felvehetővé válnak a növény számára.

Ha már humán párhuzammal kezdtük, zárhatjuk is azzal: a kondicionálók használatával javul például az oxigénfelvétel, ezzel pedig a sejtek aktivitása – mint a humánegészségügyben. De pl. ugyanúgy erősödik az immunrendszer, amivel pedig nő az ellenálló-képesség, valamint a szennyezőanyagok lebontását is segíti, ami humán vonatkozásban is a mesterséges adalékanyagokat jelenti.

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

no