A kamarai elnök szerint a szakmai tudás jogkövetést és biztonságot eredményez

Érdeklődnek a példánk iránt

Nemzetközileg is egyedülálló a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tevékenysége, sőt, a léte is: a növényvédelmi szakma ilyen típusú érdekvédelmi tömörülését számos ország most kezdi tanulmányozni. Hogy szükség is van e komplex és felelősségteljes tevékenység szervezésére, arra elég az elmúlt néhány hónap ágazati eseményeire gondolni... A szakma legnagyobb hazai seregszemléje, a csaknem 700 érdeklődőt vonzó 13. Növényorvos Nap előestéjén meg is kérdeztük ezekről Dr. Tarcali Gábor elnököt.

Állandóan szolgálatban

– Mitől olyan aktív a növényorvos-tömörülés?

– Egyrészt a szakmában sok a kihívás, a megoldandó probléma; szinte állandóan „szolgálatban” kell lennünk, és gyakran olyan összetett szakmai-technológiai kérdésekre kell gyors választ találni, amelyek folyamatosan karban tartott szakmai felkészültséget követelnek. Ezek között sokszor műszakiak is vannak, miután a növényvédelem is egyre inkább támaszkodik például a precíziós, digitális technikára.

– Ezek adják a növényorvos napok tematikáját?

– Mindig az új szakmai kérdések-válaszok, kihívások adják a fő tematikát, azzal a céllal, hogy hatékony információ- és tudáscsere legyen a szakemberek között. Az aktivitást tehát egyrészt az érdeklődés és az ismeretgyarapítás generálja, és a kamara rengeteget dolgozik azért, hogy ezt szervezeti-szervezési háttérmunkával mind országos, mind területi szinten előmozdítsa.

– Mik most a kiemelt témakörök?

– A legfontosabbak az újonnan megjelenő kihívások, új kórokozók és károsítók például a zöldséghajtatásban, erdészetben, dísznövényeken; továbbá az élelmiszer-biztonság terén idén különösen a mikotoxinok problémája kap hangsúlyt, illetve természetesen a hatóanyag-maradék és a méhpopulációk védelme.

– Ez utóbbihoz alighanem a közvélemény is tudna kapcsolódni a sokszor ijesztő sajtójelentések után. Mit gondol, korrekt jelentések születtek?

– Nem mindig. Amíg nincsenek bizonyított és tudományosan megalapozott adatok és tények, addig nem szerencsés, hogy tényleg sokszor alaptalanul riogató hírek jelennek meg. A méhpusztulásnak számos – környezeti, technológiai, kóroktani mellett persze mérgezéses – oka is lehet, szóval, növényvédő szer is okozhat méhpusztulást. Ezt egyetlen komoly és felelős szakember, így a kamara sem tagadja. De ha alaptalanul, ellenőrzött tények nélkül kezdünk vádaskodni, akkor éppen a lényeg vész el – az, hogy a megfelelő konzekvenciákat vonhassuk le a jövőre nézve.

– A méhállomány felének a pusztulásáról is írtak.

– Nem akarok állást foglalni, amíg nincsenek konkrét tények, megnyugtatóan ellenőrzött adatok. A kérdés összetettsége miatt nem lehet ezt annyival elintézni, hogy valamiben kimutatták a vegyszermaradványt, így növényvédőszeres mérgezés történt... Tisztázni kell az okokat, az összefüggéseket, és akkor a növényorvosi kamara is tud hiteles szakmai véleményt mondani.

– Gondolja, hogy a hiteles szakmai vélemény is lesz olyan hangos, mint a lármás, de sokszor felszínes sajtójelentések?

– A sajtónak szenzáció kell... A kamara nem tud, és nem akar versenyre kelni ezzel és az olyan globális környezetvédelmi szervezetekkel sem, amelyek mögött nagy anyagi és kapcsolati tőke áll. Egy magánszervezet mögött sokszor más érdek is diktálhat, mint a környezetvédelem, míg a kamara kizárólag a szakma és a társadalom érdekét képviseli. Fontos a környezetvédelem – nekünk, szakembereknek is kiemelten fontos, de a környezetvédelem alapja is a hiteles szakmai-tudományos vizsgálat.


Dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke

Kivonások – okok és következmények

– Mostanában a közvélemény, az EU kommunikációja is a növényvédő szerek számának, felhasználásának korlátozását hangsúlyozza. Elképzelhető biológiai alapú, „kémia nélküli” növényvédelem?

– A mai termésmennyiségek fenntartása mellett biztosan nem. Ha minden, ma kockázatosnak ítélt, de nem bizonyítottan káros hatóanyagcsoportot betiltanának, akkor például a magyar mezőgazdaság a 2. világháború utáni szintre süllyedne vissza. Ezt senki sem akarhatja, mert az embereknek étel, az állatoknak takarmány, a gazdáknak munka és jövedelem kell.

– És mi az ön személyes véleménye?

– Növényorvosként és kamarai elnökként sem az a véleményem, hogy minél több kémiai növényvédő szer bevezetése, alkalmazása a cél. De nem is kell, mert egyre nagyobb hangsúlyt kap az integrált, precíziós növényvédelem, vagyis a komplex technológiák. Ahol lehet, ott célszerű és szükséges is enyhíteni a vegyszernyomást, de például a fuzárium ellen – hogy csak egyet említsek – ma sincs más ellenszer, mint a kémiai.

Emellett persze azt is vallom, ha egy hatóanyagról bebizonyosodik, hogy túlzott kockázatot, veszélyt jelent a felhasználó, a fogyasztó számára, akkor ki kell vonni. Mi, magyarok ebben elöl járunk, például a DDT alkalmazását a világon elsőként itt tiltották be. Ha viszont nincs ilyen veszélyről hiteles, tudományosan alátámasztott álláspont, akkor nem szabad felelőtlenül betiltó döntést hozni.

– A neonikotinoidokat, az ilyen hatóanyaggal való csávázást ma sem tudják helyettesíteni.

– ...Meg a glifozátokat, az endokringátlókat, vagyis kis túlzással az összes kiváló, felszívódó gombaölő szer széles csoportjait, a rovarölők és a gyomirtók jó részét nem tudnánk mivel helyettesíteni. Ha ma egy gazda megpróbálja legálisan hozzáférhető szerekkel pótolni a neonikotinoidos csávázószert, akkor sokkal több és vélhetően a környezetet jobban terhelő anyagot kell kijuttatnia. Vagyis néha nem használunk, hanem ártunk az átgondolatlan szigorral.

– Ha ez így van, mi mozgatja ezt az irányt a döntéshozóknál?

– Ha valami nem bizonyítottan káros, mégis kivonjuk, és ha az esetleges helyettesítő szerek legalább olyan károkat okoznak, akkor lehet találgatni, hogy milyen más érdekek állhatnak emögött... Van, aki azzal jön, hogy az USA-ban bezzeg vegyszer nélkül is nagyobb terméseredményeket érnek el, mint itt. Egyrészt ez szakmai abszurd, másrészt nem lehet összevetni a génmódosításon alapuló növénytermesztést a miénkkel. Hát így próbáljuk meg tisztán látni, lehet-e összefüggés a növényvédőszer-kivonás és a GMO-technológiában való érdekeltség között...!

– Versenyképességi hátrányt is okoz, ha a kontinens szigetszerűen korlátozza, szigorítja a szerhasználatot, miközben már akár a mi konkurenseink, Ukrajna vagy a dél-amerikai államok nem.

– Ha nehezebb a termesztés, a termelés, akkor természetesen önmagának árt a gazdaság. Nem véletlen, hogy a hatóanyag-kivonásoknak olyan államok a fő támogatóik Európában is – Málta, a skandinávok például –, amelyeknél nincs igazán nagy hagyománya a mezőgazdaságnak. A magyar álláspont egyértelmű és szakmailag megalapozott: ami káros, kockázatos, azt ki kell vonni, ami viszont nem, annak az alkalmazását engedni kellene, s közben ösztönözni új hatóanyagok, készítmények kifejlesztését.

Dánia messze van

– A szerhasználathoz, engedélyekhez, jogosultsághoz fűződő szabálykövetést milyennek ítéli itthon?

– A kamara nem hatóság, hogy ellenőrizzen, beavatkozzon, de a jogalkotásban tud hasznos szakmai segítséget nyújtani, illetve a gazdálkodók szakmai ismereteinek a bővítése révén hatni az előírások betartására. Nem is annyira a jogkövető magatartástól való tudatos eltérést látom problémának – vannak, akik megszegik az előírásokat, de a többség komolyan veszi a szabályokat –, hanem a szakmaiság, a korszerű növényvédelmi ismeretek hiányát.

– Az agráriumban relatíve alacsony a közép- és felsőfokú képzettségűek aránya.

– Például Dániában felsőfokú végzettséghez kötik a mezőgazdasági tevékenységet. Nálunk az alap- és felsőfokú oktatás mellett a továbbképzésekre, alapfokú képzésekre is komoly hangsúlyt kell fektetni – ez egyébként a versenyképesség egyik alapfeltétele is.

– Gyakran hallani a gazdaságoktól, hogy a frissen végzett növényvédősök használható gyakorlati tudás nélkül kerülnek ki a „valóságba”.

– Valóban, régen nagyobb hangsúlyt kapott az elméleti mellett a gyakorlati ismeretek megszerzése. A mi álláspontunk az, hogy az oktatási programokat ennek megfelelően kell kidolgozni, nemcsak az alap- és felsőfokú oktatásban, hanem az egyéb képzéseken is.

– És kikérik, meghallgatják a növényorvosi kamara álláspontját az oktatást végzők, szervezők?

– Igen, sőt, kezdeményező szerepet vállalunk a gyakorlatorientált oktatási programok kidolgozásában. A gyakorlati oktatás színvonalának emelése persze még sok feladatot ad.

– Mennyire komoly a szerhamisítás jelensége?

– Sokféle hamisítási forma létezik a konkrétan megmásított hatóanyagtól az átcsomagolásig, de egy a lényeg: a nem ellenőrzött minőségű és eredetű növényvédő szer komoly környezeti és gazdasági kárt okozhat, valamint élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Mivel pedig a termőföldtől az asztalig húzódó élelmiszerlánc valamely pontján biztosan kibukik a szabálytalanság, a termelő nem csak kárt szenved a végén, de még nagyon súlyos bírságot is kap. Szóval, nem éri meg hamis terméket igénybe venni. Viszont sajnos a szerkivonások abba az irányba terelik a folyamatokat, hogy ami máshogy nem megy, azt egyesek megpróbálják tisztázatlan eredetű szerekkel megoldani...

Permetezőgép-felülvizsgálat várható

– A másik napjainkban aktuális érzékeny témakör a permetezőgépek felülvizsgálata itthon, ami a szokásos viták és intrikák miatt leállt, merthogy túl drága, és valakik biztos meggazdagodnak belőle...

– Ez a sajnálatos magyar valóság. Ha valaki valamilyen értelmes dolgot akar megvalósítani, aminek pénzügyi vonzata is van, akkor akadnak, akik máris a meggazdagodásra gondolnak. Ahhoz túl korán kijöttek ezek a szóbeszédek, hogy bármilyen alapjuk lehetne, de fontos, hogy a kamara és partnerei nagyon sok energiát és pénzt fektettek be egy jogszabály általi feladatuk, kvázi kötelezettségük teljesítésébe, amit aztán egy tollvonással megváltoztattak. A rendszer legnagyobb nyertese az a gazdálkodó lehetett volna, akinek permetezőgépe európai szintű műszaki színvonalát szavatolta volna ez a kötelező EU-szabványok szerint felépített felülvizsgáló hálózat. A felülvizsgálati díjat nagyon alapos számítások határozták meg. Ez a díj a beruházás és a működtetés költségei mellett legfeljebb egy minimálisan elvárható tisztességes nyereséget biztosított volna azoknak, akik komoly összegeket fektettek be a vizsgálóállomások létrehozásába. Bár 2016 novembere óta EU-s kötelezettség lenne a műszaki felülvizsgálat, egyesek sokallották a költségét, így egyelőre lekerült napirendről, pedig a műszaki bázis, a háttér megvan hozzá. Idén az EU ellenőrizte a magyarországi végrehajtást, ezért a kérdés ismételten középpontba került.

– Felmerült, hogy egyfajta szemrevételezéses módszert vezessenek be.

– Ez a megközelítés szakmailag természetesen nem vehető komolyan. Alapvető, hogy a gondos traktoros a műszak előtt-után ellenőrzi a szórást, a gép általános állapotát, de egy szakszerű, megfelelő műszerekkel végzett átvizsgálást mással nem lehet pótolni, ahogyan a gépkocsiknál is alapos műszaki vizsga kötelező. Mi, a kamara, partnerek vagyunk abban, hogy elvégezzük ennek a felülvizsgálati rendszernek a felépítését és lefolytatását, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a rendszer minden eleme a saját hatáskörünkbe tartozik. Ha ugyanis piaci alapokra helyeznék, akkor elveszhet a szakmaiság elsődleges igénye, az egységes feltételek, az arányos területi lefedettség. A kamara jelentős áldozatok és ráfordítás árán, térségspecifikusan állított fel és üzemeltet ma is működő hálózatot mobil állomásokkal, amelyek a gazdákhoz mennek, és nem a gazda viszi száz kilométerekre a permetezőgépét, ahogy erről is lábra kaptak bizonyos tévhitek.

– Mikorra állhat fel ez az új rendszer?

– A minisztérium dolgozik a jogszabályon, várhatóan jövőre ezzel már számolni kell.

– Mennyibe kerül majd ez a műszaki vizsga a permetezőgépeknél?

– Nem hiszem, hogy a gazdaságoknak kifizethetetlen volna az a 20-70 ezer forint, amibe – az eredeti számítások szerint – egy több évre érvényes, az EU-s szabványok által előírt felülvizsgálat került volna. Felmerült az állami szerepvállalás is a költségek esetleges átvállalásában, de döntés nincs.

Biztonságos élelmiszer – biztos szakmai háttérrel

– Mennyire érvényesül a kamarának az a célkitűzése, amely szerint okszerű védelem mellett kerüljön egészséges élelmiszer a fogyasztók asztalára?

– Vannak jó törvényeink, szakhatóságaink és kamaráink, és meggyőződésem, hogy a gazdák-gazdaságok túlnyomó többsége körültekintően be is tartja az előírásokat, sőt, még tesz is a szakismeretei megszerzéséért, bővítéséért. Vannak, lesznek kivételek, de a nagy többség igyekszik megfelelni az élelmiszer-biztonság követelményeinek. Összességében biztos vagyok benne, hogy az asztalunkra kerülő, magyar előállítású élelmiszer egyértelműen tiszta és egészséges, különösen egyes importárukhoz viszonyítva.

A mi növényorvosi kamaránk úttörő jelentőségű szervezet világszinten, ahogyan a magyarországi növényorvosi képzés is az. Hogy jó úton járunk, azt számos nemzetközi tapasztalat is igazolja. Egyre szélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, külföldi kollégák figyelnek ránk, rendszeresen előadásokra, konferenciákra hívnak. Egyre több országban érdeklődnek a példánk iránt, és jelzik, hogy követendőnek tartják ezt az utat.

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

no