A jövő agronómiája, az agronómia jövője

AgroFIELD Akadémia Konferencia

„Adatból információ, költségből haszon” – az Agrofil SZMI Kft. ennek a mottónak a jegyében rendezte meg 2019. február 7-én Kecskeméten az AgroFIELD Akadémia Konferenciát, amely hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroFIELD 4.0 rendezvénynek.

Az esemény központi témája – az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban – izgalmas és a jövőbe mutató, a társ-tudományterületek széles spektrumát felölelő előadások megtartására adott lehetőséget. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságvezetők, termelésirányítók, agrárgépészek voltak, hanem mindazok a szakemberek, akik késznek mutatkoznak a legújabb technológiákat megismerni, és ezek közül olyan megoldásokat keresnek, melyek a gyakorlatban megvalósíthatók és valódi, gazdasági szempontból is mérhető haszon érhető el velük. A konferenciát dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője nyitotta meg, majd a résztvevőket Lajos Mihály, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte.

A konferenciát dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője nyitotta meg

Az első előadó az egyesült államokbeli Purdue Egyetemről érkező Robert L. Nielsen volt, aki a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákról és koncepciókról, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérletekről beszélt. Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is. A precíziós mezőgazdaság eszközeinek értéke a térbeli adatok elérhetőségén és minőségén alapul, valamint a térképezésen, GIS-szoftveren és nem utolsósorban az agronómiai tudáson, amely segít a változékonyságok okainak diagnosztizálásában, azonosításában.

Az AgroFIELD Akadémia Konferencia hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroFIELD 4.0 rendezvénynek

Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője egészen más területtel foglalkozik. Előadásában hangsúlyozta, hogy az MKB a gazdák számára partnerségen alapuló programot hozott létre Magyarországon, amelynek célja a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, hogy a termelők és agrárvállalkozók ne pusztán banki szakemberként, hanem a gazdaságuk fejlesztésében szorosan részt vevő és együttműködő partnerként tekintsenek kollégáira.

Visszatérve a szántóföldre, nem elhanyagolható téma manapság a talajok elsavanyodása, a talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai. Wágner József a Carmeuse Hungária Kft. képviseletében ezt a talajtermékenységet csökkentő talajhibát mutatta be. A közel 5,5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást. A probléma megoldását a talajmeszezés jelenti.

Dr. James J. Camberato, a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián a szakember alapinformációkkal szolgált a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára, valamint eljárásokat és kísérleti eredményeket is bemutatott. Véleménye szerint a nitrogén-utánpótlás szabályozása az egyik legbonyolultabb terület, mivel a nitrogén nagyon sokféle reakcióba képes lépni a talajban, illetve nagyon sok módon lehet veszíteni belőle. Ezzel kapcsolatosan tanácsokkal is igyekezett ellátni a jelenlévőket.

Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben. Az előadás egy tartamkísérleten keresztül a talajművelés és a vetésforgó kölcsönhatását is bemutatta.

Manapság már mindenkinek lehet drónja – de mit hoz a jövő? Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, és számos esettanulmányt is bemutatott. Végül szó esett a drónokkal kapcsolatos jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről, a korlátozó tényezőkről, illetve olyan új módszerekről, melyekkel gyakorlati betekintést nyerhetünk a termesztett kultúrába.

A talajtömörödöttség kritikus tényezőnek tekinthető, amely hatással van a kultúrnövény növekedésére és a termésre. Abdul M. Mouazen, aki a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.


Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője beszámolt az AgroFIELD 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és az innovációs partnerek munkáját

A nap végén két hazai szakember számolt be az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos igényességgel kivitelezett kísérleteiről. Katona András, az AgroFIELD programvezetője a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről beszélt. Az AgroFIELD programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amit precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést. Emellett döntést hozhatunk abban a kérdésben, hogy változó vagy állandó mélységgel végezzük-e a talajmunkákat. A legfontosabb eredmény, hogy saját vizsgálatok alapján, 12 hazai kísérlet eredményeként akár 30 százalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető, illetve az új technológia alkalmazása a gépek kisebb elhasználódását és hosszabb élettartamát eredményezi. A valós megoldást a változó mélységű talajművelés művelési rendszerbe illesztése jelenti, ami az üzemanyag-megtakarítás és a csökkenő gépamortizáció mellett a területteljesítmény növekedését és a munkaidő csökkenését is eredményezi. A vizsgálatok eredményei mindezek mellett rámutatnak arra a fontos megállapításra, hogy a tömörödött rétegek táblán belüli elhelyezkedésének heterogenitása a legfontosabb tényező a maximális megtakarítás elérése szempontjából! Az előírási térkép alapján vezérelt offline módszer finomhangolása és az eszközrendszer fejlesztése folyamatos.

Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója volt, aki beszámolt az AgroFIELD 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és az innovációs partnerek munkáját. Az előadó ismertette a számos helyszínen, több növénykultúrában végzett kisparcellás kísérleteket és a feldolgozott adatok alapján elért eredményeket. Ezenkívül bemutatta a hibridekre, termőzónákon átívelő tőszám- és nitrogénreakcióival kapcsolatos, egyedülálló megfigyeléseket is, illetve egy precíziós meszezési kísérletet.

A rendkívül sok újdonságot és gyakorlati haszonnal kecsegtető, innovatív technológiát felvonultató konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult Feldman Zsolt, Robert L. Nielsen, James J. Camberato, Gyuricza Csaba, Wágner József, Simon Attila és Lajos Mihály részvételével, a moderátor Csiba Mátyás volt.

SZERZŐ: FM

no