A GMO-mentes magyar szójatermesztésért

A Magyar Szója Nonprofit Kft. és a Donau Soja első közös rendezvényére került sor 2018. június 13-án, a Győr-Moson-Sopron megyei Héderváron.

A magas szakmai színvonalon szervezett eseményre 3 kontinens összesen 10 országából érkeztek vendégek. Különösen figyelemre méltó, hogy a szójatermesztés őshazájából, Kínából egy 15 fős delegáció tisztelte meg a rendezvényt, megszakítva 10 napos európai útjukat, amelynek ez volt az első állomása. A Magyar Szója ügyvezetője, Seiwerth Anna köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget. Az előadó elmondta, a „Protein Transition Tour” néven futó és a Donau Soja által szervezett rendezvénysorozat célja, hogy az Egyesület tagjai, a politikai képviselők és a külföldi vendégek részére is bemutassa a regionális szójatermelés hozzáadott értékének alakulását, illetve, hogy a társadalom szélesebb rétegeihez is eljusson a GMO-mentes szója termesztésének jelentősége. Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával ugyanis számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió.

Szakmai érdekességek

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat. Az előadók között voltak szójaoltóanyag-gyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb és kínai kutatóintézetek munkatársai. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N-hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára. Különösen fontos ezt hangsúlyozni abban a termelői szférában, ahol a szójatermesztés bevezetése most van folyamatban. Az oltással lényegesen növelhető a termésbiztonság, ami a kezdő szójatermesztők számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Akkor lehet a termelői kedvet megteremteni és fenntartani, ha egymást követő sikeres években bizonyosodik be a szója versenyképessége más kultúrákkal szemben. A termelő akkor válhat igazi partnerré a szójatermesztési elképzelések megvalósításában, ha nyereségesen tudja a növényt termelni, amihez tartósan élvezheti a szaktárca anyagi és erkölcsi támogatását.

Növelni kell a magyar szója vetésterületét. Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem évente, az előállított szója 60-70%-a pedig külpiacra kerül. Azért külpiacra, mert jó minőségű, GMO-mentes termékkel jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor lényegesen rosszabb minőségű – a korábbi gyakorlatnak, és még a jelenleginek is megfelelően – külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők. Ahogy az sokak számára ismert, a múlt évben indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65000 hektárról akár 100000 hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérjeigényét lefedje – hiszen ahhoz mintegy 240000 ha vetésterület termésére lenne szükség, aminek elérése belátható időn belül elképzelhetetlen, ezért alternatív megoldásokhoz kell folyamodni. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni a többi fehérjenövény termesztéséről sem, amilyen a csillagfürt, a borsó, a lóbab és a lucerna, amelyek ugyan alacsonyabb fehérjetartalmúak, de a termelők rendelkeznek róluk termelési tapasztalatokkal, és a vetésváltásban betöltött szerepük is jelentős.

Szakemberek érveltek és válaszoltak a sajtó kérdéseire

A szakmai esemény délutánján Matthias Krön, a Donau Soja elnöke, Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója és Polgár Zoltán, a Magyar Szója Egyesület alelnöke adott választ az újságírók kérdéseire. Hangsúlyosan és egyöntetűen mondták ki mindannyian, hogy Magyarország hosszú évek óta szigorú és következetes GMO-mentes szójatermesztési politikát és gyakorlatot folytat, amelynek alapjait a legmagasabb jogi szinten az Alaptörvény fekteti le. Kiemelt cél egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos cél továbbá a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztésére irányuló törekvés, amely felöleli a vetőmag-előállítástól kezdve, a szigorúan betartott technológiai folyamatokon át, egészen a takarmányozásig bezárólag a szója vertikum egészét, beleértve az állati termék előállítást is. A GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A tervek megvalósításán még dolgozni kell

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést már Magyarország is alkalmaz, mint az önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatások, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést. A szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztésbe vonásával is, amelyek az utóbbi években jelentősen növelték a gazdálkodók különböző fehérjetermékek iránti termelési kedvét. További tartalék, ill. a termelés biztonságát segítő technológiai elem a szója termesztésében az öntözés. Az öntözött termesztés kialakításával további területek válnak alkalmassá a vetésterület növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100000 ha-t. Ehhez azonban a termelők aktív partnerségét kell első körben megszerezni, mégpedig jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező szójafajtákkal, kipróbált termesztéstechnológiával és a jövedelmezőséget segítő garanciákkal. A 2022-ig tartó, és 8 milliárd forintból megvalósuló Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon. A megvalósításra szánt célösszeg egy kis része marketingcélokat is szolgál, hiszen a szójával kapcsolatos friss információkat, ismereteket feltétlenül el kell juttatni a nélkülözhetetlen főszereplőkhöz – a termelőkhöz – és a termékpálya más szereplőihez is.

Oktatási együttműködési megállapodás született

Héderváron úgy tűnt, hogy a szójakonferenciát fontos eseménynek tekintették a résztvevők és a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők. A termesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növény-genetikai szakértőkkel is alkalom nyílott a személyes találkozásra, akik a jelen lehetőségei mellett a jövőt is vázolták. Szavaik hitelességét mi sem bizonyította jobban, mint hogy a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek. A kölcsönös előnyöket vizionáló szereplők mindkét oldalon a szójatermesztés további fejlődését remélik az együttműködéstől, amelynek gyakorlati része a fajtacserékkel indul. Kína mintegy 70 köztermesztésben lévő szójafajtájának fajtakísérleteit ajánlotta fel, amit a Donau Soja a saját, ill. magyar fajtákkal viszonozna. A szója genetikai kutatásának területén Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében nagy előrelépést jelenthet a Kínai Tudományos Akadémia és a Duna Soja Szövetség által a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás, ami a szója konferencia záróeseményét jelentette.

SZERZŐ: NZ.

no