Dologidőben

A delelőjén járó esztendő bőven ontja a tennivalókat, mindezek közül a kalászosok és repce aratása zajlik leginkább a szemünk előtt. Ráadásul a tartósan csapadékos időjárás sűrűn felborítja a munkálatok jól megtervezett menetrendjét. A kényszer szülte rögtönzések végül mégis eredményt hoznak. A kertészet vagy épp az állattenyésztés sem szűkölködik napi teendőkben. Váratlan fejlemények, újra meg újra felbukkanó, távlatos feladványok sora szegődik mindehhez.

Terméskilátások

Az aratással kapcsolatos rövid kis összegzésünknek a Concordia Közraktár Zrt. július eleji közleménye szolgált alapul. Eszerint az árpából országszerte vetett 230 ezer hektár legnagyobb részét már betakarították; a gazdák 5,2 tonnás termésátlagot várnak, ami 1,2 millió tonna termést jelenthet. A tájékoztatás szerint a repce idei vetésterülete mintegy 270 ezer hektár, és 2,8 tonnás termésátlag várható, ami országos összesítésben 750 ezer tonnányi termést hozhat. Tájékoztatásuk szerint a búza túlnyomó része ebben az időszakban még lábon volt, a már learatott tételek eredményei alapján eddig mind a takarmány, mind az étkezési búza minősége megfelelt a követelményeknek. Az idén a takarmány és malmi búzákból sem kell hiányra számítani. A sok csapadéknak köszönhetően nagyon szépen fejlődött a kukorica és a napraforgó is; ha az időjárás továbbra is kedvező marad, akkor az eddigi adatok szerint rekordtermésre lehet számítani.

Kenyérszelés

Aratás idején nem túlságosan meglepő, ha az ember a kenyérre asszociál. Innen már csak egy lépés a pék, a pékség, a malom és sütőipar. A Népszavában e tárgyban született körkép néhány felvillantott szelete is sokat elárul az itt tapasztalható bonyolult viszonyokról.

„Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek. Áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérnie, hogy a feketegazdaságnak, az áfa-csalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfa-körbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. ... A kenyér legfontosabb alapanyaga mégis csak a gabona, a liszt, s idén ezekről sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. A búza aratás előtti átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 4850 ezer forint között kínálják. A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona-mennyiség idén is meglesz, a 2-2,5 millió tonnás exportban azonban növekszik a takarmányminőség aránya – tette hozzá.”

A tej áfája

Az előbbiekben felemlegetett tej-áfa-csökkentés a közfigyelem szempontjából ér meg egy külön fejezetet. Erről az allattenyesztok.hu portálon olvashattam. „2019. január 1-től az UHT és az ESL tej áfája ötszázalékosra csökken. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok. A jövő évi adótörvénycsomag tervezete szerint a baromfihús, sertéshús, a friss tej és tojás után az UHT és az ESL tej áfája is a legalacsonyabb áfa-kulcsra (5%) csökken. Hatéves együttműködés eredményeként (a friss tejét követően) a 2019. január 1-vel életbe lépő legújabb áfakulcs óriási lehetőséget jelent a hazai tejágazatnak – nyilatkozta Mélykúti Tibor, a Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. A magyar gyártású UHT és ESL tejek arányának növelése fontos a boltokban. A bevezetésre kerülő áfa-csökkentés ezt nagyban segíteni fogja, mivel viszszaszorul az import termékek aránya. A folyadéktejpiacon az UHT és ESL tej meghatározó, ezek a fogyasztói tejek több mint 80%-át teszik ki hazánkban.

A tudás hatalma

A júniusban országszerte megrendezett kalászosfajta-bemutatókon a mezőgazdaság távlatos ügyei is szóba kerültek. Nagy István agárminiszter a vassurányi búzafajta-bemutatón jelentette ki, hogy a tudásalapú fejlesztést, a kutatás támogatását nem lehet megspórolni az agráriumban sem. A szaktárca vezetője hangsúlyozta: minden területen hatalmas versenyfutás zajlik a világban, és nem engedhetjük meg magunknak azt a „luxust”, hogy lemaradjunk. Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek, amin változtatni kell – mondta. A miniszter szerint az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken, hogyan sikerül a kutatási eredményeket és a gazdák erőfeszítéseit, szorgalmát és szaktudását úgy egyesíteni, hogy abból például a búza esetében 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.

Nagy István utalt arra, hogy a világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék. Mindezek mellett a klímaváltozást és annak hatásait is figyelembe kell venni. Olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort – fejtette ki a miniszter. Nagy István hangsúlyozta: Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, és olyan értéknek tartja azt, amely versenyelőnyt jelenthet számunkra. Megkerülhetetlen azonban a precíziós növénynemesítés, amelyet nem szabad összekeverni a genetikailag módosított növény-előállítással – jelezte.

Kérdések – dinnyeszezonban

Az Agrotrend szakportálon a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének eseménye kapcsán megjelent híradás címében tették fel azt a kérdést, amely nem csak a dinnyeszezonban aktuális: Lesz ember, aki tovább tudja vinni a mezőgazdaság hagyományait? „A mai rendezvény célja egy régebbre visszatekintő probléma megválaszolása: hogyan jut el a magyar termék a magyar vásárlóhoz a legrövidebb úton? – tette fel a kérdést Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke. Felszólalásában egészen 2004-ig repített vissza a múltba, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Elmondása szerint míg a csatlakozás az ország nagy részének reményt hozott, addig a mezőgazdaság számára egy nehezebb időszakot eredményezett. A magyar termelők ugyanis nem álltak készen arra az esetre, hogy a többnyire külföldi tulajdonú multi áruházláncok saját országuk termékeit behozzák, ezzel pedig kiszorítják a magyar élelmiszereket és alapanyagokat. Habár a kormányzat a jogszabályi háttér megteremtésével próbálta tisztázni a termelők és azt áruházláncok viszonyait, az elnök ezt nem tartja elégséges intézkedésnek.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztály elnöke számokban is ismertette a hazai dinnyetermelés számait: a termelés 5000 hektáron folyik, amelynek eredményeként évente körülbelül 200 ezer tonna nagyságrendű dinnye terem. A termés 60%-a hazai piacon talál vevőre, míg 40%-a exportáru, amelynek mértéke remélhetőleg növekszik majd a következő évek során.

Pócs János, az Országgyűlés kertészeti albizottságának elnöke a gazdaság és a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémájának tartja a tulajdonosi utódlás kérdését. Emellett kifejezte véleményét, miszerint az áruházláncok akciói irreálisak és etikátlanok. A 80-90 forintos dinnyeakciók során bekerülő termékek piaci bekerülési értéke 130140 forint körül van. Aki ilyen irreális akciókat ír ki, az nemcsak a termelőknek, hanem a vevőknek is árt, becsapja a vásárlókat – mondta az elnök. Pócs János elmondása szerint ma egy hektár minőségi dinnyét minimum 1,5 millió forintba kerül megtermelni. Ha csupán a mennyiség a fontos, akkor ehhez 500-600000 forint ráfordítás elegendő. Legyenek tudatosak a vásárlók, és keressék a jó minőségű, friss dinnyét! – szólt a fogyasztókhoz az elnök.”

SZERZŐ: TÓTH SZELES ISTVÁN

no