Átalakulóban a növénytermesztés

Még javában dolgozik az a magyar gazdálkodói réteg, az a generáció, amelyik a lófogatos, kaszás, körmös hofherres, masinálásos időszakból alaposan kivette a részét. Ők még komolyan, őszintén beszélnek arról az embert próbáló gazdálkodási gyakorlatról, amelyik fizikailag, szellemileg nyűtte el a gazdaembert, különösen, ha nem akart a közösbe belépni.

A mai generáció már megmosolyogja az alig fél évszázada még magától értetődően az emberekre nehezedő munkavégzés módszereit, sőt, van, aki már az elbeszélések hitelességében is kételkedik. Aligha gondolta volna az akkori 15-30 éves generáció, hogy milyen hatalmas változások zajlanak le az előttük álló évtizedekben. A mai nyolcvan év felettiek bizony hiteles tanúi a történelmi a változásoknak, és ha nosztalgiával gondolnak is a régi időkre, azért szívesen kezdenék a mai feltételekkel újra a gazdálkodást. – Sajnos, ezt nem lehet, viszont lehet irigykedve szemlélni a mai korszerű technikát, az alaposan kigondolt termesztéstechnológiát, a fajták arzenálját, beleértve a talajművelés a növényvédelem, a betakarítás csodálatos – az ember munkáját megkönnyítő – változásait. Az innováció megállíthatatlanul rohan, a technikai/technológiai változások pedig egyre nagyobb szellemi és gyakorlati kihívások elé állítják a versenyben résztvevőket. Olyan verseny ez, amelyet meg sem hirdettek, de mégis mindenki benevez, mert ha kimarad, akkor lemarad. Aki lemarad, már aligha tud felzárkózni, és ezt naponta tapasztalják a gazdák. Ha 2020-ban emelik a lécet, és elvonják a támogatásokat, vagy azok egy részét – ahogyan az uniós tervekben szerepel –, akkor a következő magasságot sokan nem tudják megugrani, és kiesnek... Gondolkodásra nem sok idő van, legfeljebb egy esztendő, amíg egy vegetáció „kimegy”, és cselekedni, fejleszteni kell, mert két év várakozás már lehet, hogy komoly lemaradást eredményezhet, az innováció sebessége miatt.

Drónok a földek felett

Idősebb agronómusok annak idején azt oktatták a gyakornokoknak, hogy bátran menjenek terepjáróval, vagy motorral keresztbe-hosszába a táblákon. A magyarázat emellé az volt, hogy nem tudnak annyi taposási kárt okozni a haszonnövényekben, mint amennyi haszonnal jár az, ha felfedeznek és megelőznek egy-egy kezdődő betegséget, vagy rovarkártételt. Azóta a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban már megtalálták a megoldást a táblabejárásra, a szemlék elvégzésére. Megjelentek a drónok és azok kiegészítő szoftverrel ellátott változatai, amelyek lehetővé teszik a gazdáknak, hogy figyelemmel kísérjék terményüket, felderítsék az esetleges problémákat, a termelés hatékonyságának növelése érdekében. A drónok használata a mezőgazdaságban egyre elterjedtebb, és nagyon közel az idő, amikor a magyar gazdák is megvásárolják és használják ezeket. Így könnyen és nagyon alaposan fel tudják térképezni termőföldjüket, hogy melyik állományrészek milyen általános, ill. egészségügyi állapotban vannak. Persze alkalmasak az öntözőrendszerek ellenőrzésére, a szóráskép vizsgálatára is. A kényelmi szempontokat figyelembevéve maximálisan szolgálják a drónok a gazdát, aki így heti, napi, vagy akár óránkénti rendszerességgel is ellenőrizheti termőföldjeit. A drónok munkájához adaptált programok kapcsolhatók, és az alkalmazások révén minden feladat elvégzése automatikusan történik, egyszerű – akár táblagépen történő – irányítás mellett.

Elkerülhetetlen az ismerkedés

A 20. század második felének füstös, dohogó – lelket is kirázó – traktorait és vegyes koncepció szerint üzemeltetett munkagépeit a 21. században lassan az önálló feladatvégzésre alkalmas ún. okos eszközök váltják fel. A vizionált közeljövőben pedig az várható, hogy a szántóföldeken tömegesen megjelennek az alternatív hajtású robottechnikával üzemeltetett gépek, amelyekhez már kezelők sem feltétlenül szükségesek. Ha mégis, akkor az ember feladata vélhetően csak a felügyelet lesz a technikai berendezések működése felett, és az elvégzett munka minőségének nyugtázása. Egyre bátrabban képzeljük el – sőt hisszük el – ezt a jövőképet, viszont félünk is amiatt, hogy vajon ezt a technikát meg lehet-e fizetni akkor, ha a jövedelemtermelés keretei időközben beszűkülnek. Az agrárium jövője sokakat foglalkoztató, izgalmas kérdés, miközben a termelők pontosan érzik, hogy ilyen irányba sodródnak. Most még a precíziós gazdálkodás fogalomkörébe lehet behelyettesíteni minden olyan előremutató gazdálkodási gyakorlatot, változást okozó jelenséget, ami a küszöbön van, vagy csak közeleg.

Minden gazdálkodó számára elkerülhetetlen az ismerkedés az új megoldásokkal. Csak néhány éve vált „varázsigévé” a mezőgazdaságban az egyébként a ’90-es évek óta folyamatosan fejlődő precíziós gazdálkodás.

A kifejezés azokat a műszaki, informatikai, technológiai megoldásokat takar

Az ember feladata vélhetően csak a felügyelet lesz a technikai berendezések működése felett ja, amelyek révén hatékonyabbá, gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé válhat a termelés. A gazdálkodók az új alkalmazások segítségével gyorsabban, költségkímélő módon, a vízzel és az inputanyagokkal (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) okosan gazdálkodva állíthatnak elő nagyobb tömegben, talán egészségesebb terményeket. Magyarországon ma közel 50 000 hektáron folyik minden munkafolyamatra kiterjedő precíziós gazdálkodás, ami az 5,3 millió hektárnyi hazai szántóterület szűk 1%-a. Persze, a precíziós gyakorlat bizonyos elemeit – mint az automatakormányzás, a sorvezetés, a szakaszolás, a sorművelés, a hozamtérképek készítése és az ezzel összefüggő műtrágyázási gyakorlat, stb. – egyre többen alkalmazzák külön is gazdaságukban. Mindezt az anyagi lehetőségeik keretein belül teszik, hiszen egyelőre csak részmegoldásokra futja...

Összehangolt erő- és munkagépek

Ma már nem megy ritkaságszámba, hogy megjelentek és dolgoznak egymással kommunikálni képes, „okos” erő- és munkagépek. A traktor GPS-jelek segítségével követi a sorokat, hajtja végre a táblavégi fordulókat, akár ködben vagy éjszaka. A kezelő szinte csak azért felel, hogy a technika valóban hibátlanul működjön. A munkagépek csak annyi vetőmagot, vegyszert és műtrágyát szórnak ki a hozamtérképek adataira hagyatkozva, amennyit a táblák adott részei igényelnek, és ezt akkor is nagy biztonsággal képesek megvalósítani, ha nem feltétlenül egyenes vonalban járják be a táblákat. Természetesen mindez jelentős inputanyag-, üzemanyag-megtakarítással és gyorsabb munkavégzéssel jár. Gyakorlatilag nincsenek felesleges mozgások, átfedésből eredő többlet anyagfelhasználás és több időráfordítás sem, csak pontosan annyi, amennyit a precíz és alapos munka megkövetel.

Kicsi vagy nagy legyen? Egyelőre a vélemények megoszlanak az erőgépek választása terén. A nagy területtel rendelkező gazdálkodók az erős, nagy teljesítményű erő- és munkagépekre voksolnak. Tapasztalataik szerint ezek sokkal gazdaságosabban és gyorsabban dolgoznak, és a beruházás megtérülése is megfelelő ütemű. Nem panaszkodnak jelentősebb taposási kárra, amely talajaik termőképességét csökkentené. Az ellenoldal viszont éppen azzal érvel – elsősorban a fejlett nyugati országokban –, hogy a kisebb gépek kisebb taposási kártétele indokolja azt, hogy ezeket részesítsék előnyben. Szakmai szempontok szerint valóban érdemes mérlegelni, hogy a káros tömörödés révén romlik a földek víz-, hő- és légjárhatósága, ami előbb-utóbb a termőképességre is kihat. Egy ENSZ-jelentés szerint évente 24 milliárd tonna termőtalaj vész el világszerte az intenzív mezőgazdasági termelés következtében. Erre jelenthet részbeni megoldást – általános javaslat alapján – egy új trend, amely minél kisebb, kompaktabb gépek elterjedését javasolja az agráriumban. Az eltérő álláspontok ütköztetése még javában tart, és aligha lehet egyelőre bármelyik felet is meggyőzni a másik igazáról. Az viszont tény, hogy a világ élelmiszer-termelése nem szenvedhet hátrányt, és figyelembe kell venni azt is, hogy a termőföldek – az ipari célú kisajátítások miatt – egyre fogyatkoznak...

Lesz-e elektromos hajtás?

Óhatatlanul felkeltette a mezőgazdasági erőgépek gyártóinak a figyelmét is a személygépkocsik hajtásánál tapasztalható és a gyakorlatban is elindult elektromos forradalom. Az erőgépek – traktorok, kombájnok – technikai fejlődésének új irányát jelzi a hibrid vagy tisztán elektromos hajtás bevezetése. Az agrárium is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, és lépést tartani – bár itt sokkal körülményesebben valósítható meg az átmenet. A traktorok, kombájnok esetében ugyanis lényegesen nagyobb teljesítményt kellene kihozni a nem túl gyors ütemben fejlődő akkumulátorokból, miközben a munkacsúcsokban tapasztalható – akár 8–10 órán keresztüli – folyamatos üzemeltetés problémáját is meg kellene oldani. Nehezen képzelhető el, hogy egy esőzóna, vagy vihar közeledtével a gazdák akár 2-3 órás töltési szünetre szívesen állnának le, ami jelentős veszteséggel járhatna. Egyelőre a műszaki és gyakorlati akadályok tehát komoly gátat jelentenek az elektromos hajtás térhódításának. Az innovatív törekvések természetesen nem állnak le, folyamatosan folynak kísérletek a tökéletesítés terén, de ez csak gyakorló gazdák véleményének kikérése mellett vezethet eredményre. Ha készen is van egy új műszaki termék, egy traktor, annak versenyeznie kell a jelenleg szinte tökéletességig fejlesztett dízelmotorokkal szerelt traktorcsodákkal. A feladat megoldása tehát nem egyszerű, de nem is lehetetlen, és minden bizonnyal csak néhány évet vesz igénybe a még tökéletesebb, tökéletes elektromos hajtású erőgép kialakítása...

A fenti, vázolt néhány műszaki tartalmú lehetőség, vagy már hellyel-közzel gyakorlat is azt igazolja, hogy a világ növénytermesztésének eddigi gyakorlata alapos változásokon megy keresztül már napjainkban is, de a közeli évtizedekben egészen bizonyosan – amire fel kell készülni, és amihez hamarosan alkalmazkodni kell...

SZERZŐ: NZ.

no