AgroFIELD Akadémia Konferencia

A jövő agronómiája, az agronómia jövője

„Adatból információ, költségből haszon.” Az Agrofil SZMI Kft. ennek a mottónak a jegyében rendezte meg 2019. február 7-én Kecskeméten az AgroFIELD Akadémia Konferenciát, amely hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroFIELD 4.0 rendezvénynek.

Az esemény központi témája – az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban – izgalmas és a jövőbe mutató, a társ-tudományterületek széles spektrumát felölelő előadások megtartására adott lehetőséget. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságvezetők, termelésirányítók, agrárgépészek voltak, hanem mindazok a szakemberek, akik késznek mutatkoznak a legújabb technológiákat megismerni, és ezek közül olyan megoldásokat keresnek, melyek a gyakorlatban megvalósíthatók és valódi, gazdasági szempontból is mérhető haszon érhető el velük.


dr. Gyuricza Csaba

A konferenciát dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője nyitotta meg, majd a résztvevőket Lajos Mihály, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte.

Az első előadó az egyesült államokbeli Purdue Egyetemről érkező Robert L. Nielsen volt, aki a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákról és koncepciókról, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérletekről beszélt. Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is.


Lajos Mihály

Dr. James J. Camberato a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája, kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián megpróbált alapinformációkat adni a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára, valamint eljárásokat és kísérleti eredményeket is bemutatott.

Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben.

Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, és számos esettanulmányt is láthattunk.

A talajtömörödöttség kritikus tényezőnek tekinthető, amely hatással van a kultúrnövény növekedésére és a termésre. Abdul M. Mouazen, aki a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.

A nap végén két hazai szakember számolt be az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos igényességgel kivitelezett kísérleteiről. Katona András, az AgroFIELD programvezetője a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről beszélt. Az AgroFIELD programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amelyet precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést. Emellett döntést hozhatunk abban a kérdésben, hogy változó, vagy állandó mélységgel végezzük a talajmunkákat.

Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója volt. Beszámolt az AgroFIELD 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és innovációs partnerek munkáját. Ismertette a számos helyszínen, több növénykultúrában végzett kisparcellás kísérleteket és a feldolgozott adatok alapján elért eredményeket. Bemutatta a hibridek termőzónákon átívelő tőszám- és nitrogénreakcióival kapcsolatos, egyedülálló megfigyeléseket is, illetve egy precíziós meszezési kísérletet.

no