2019: a döntések éve

Vajon mit szeretne kapni az olvasó, amikor felüti a MezőHír szaklapot? Tanácsokat, szórakozást, szakmai nüánszokat, piaci információkat, világmegváltó ötleteket keres? Rovatunk ugyan még fiatal – hiszen ez a harmadik cikke –, de nem titkolt célja hasznosnak lenni, hozzájárulni szemléletünk fejlődéséhez; ezért több elvárásnak is próbál megfelelni a fentiek közül. Az idei év kilátásait például több oldalról megközelítve próbáljuk előrevetíteni annak érdekében, hogy segítsünk az idei tervek összeállításában.

Sok szempontból 2018 volt az utolsó „békeév”. Idén már sorsdöntő tárgyalásokra kell számítanunk a KAP-reform kapcsán, miközben EU-s választási kampányra és szavazásra, Brexit-botrányra, időjárási anomáliákra, állatjárványokra és piaci kihívásokra egyaránt készülhetünk. Ezek mind hatást gyakorolnak majd a mezőgazdaság idei évére is.

Reformfolyamat –sok nehézséggel

Az Európai Bizottság a 2021-27 közötti pénzügyi-kifizetési ciklus Közösségi Agrárpolitikájára és a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó elképzeléseit már tavaly májusban és júniusban közzétette. Ezekkel, ahogy mi, úgy a többi tagállam sem ért egyet. A menetrend, amely a 2021. januári bevezetést tartalmazza, mostanra teljesen irreális. Brüsszelben pedig már nem is arról folynak a folyosói beszélgetések, hogy lesz-e átmeneti év – ahogy történt az precedenst teremtve 2014-ben –, hanem hogy elég-e a két év.

Ez szorosan összefügg azzal is, hogy az ötévente tartandó Európai Parlamenti választások idén május 23-26-a között zajlanak le. Ez egy egyfordulós, listás szavazás, amelyen pártok indulhatnak, de ismerve az EU jelenlegi helyzetét, igen kemény kampányra lehet számítani. A támogatási rendszer szempontjából a késedelmek a választás leginkább kézzelfogható hatásai. Várhatóan az új Parlament működése szeptemberben indul. Eközben azonban a különböző bizottságokban kemény viták, megbeszélések zajlanak. Itt alakul ki a tervezettel szemben a többségi álláspont. Ez is az idei év jelentőségét mutatja. Az ezzel kapcsolatos hírek lassan fognak szivárogni. Mi arra számítunk, hogy a tervezetek nagyon sokat finomodnak, változnak. Már eleve a csökkentési tervek sem biztos, hogy valóra fognak válni.

A nemzeti mozgástér mindenképpen bővülni fog. De az nagyon nem mindegy, hogy a jelenlegi ciklusban egyedül Magyarország által alkalmazott capping kötelező lesz-e (a terv szerint a gazdaságonként nyújtható összegét összesen évi 100 ezer euróban maximálnák, 60 ezer és 100 ezer euró között fokozatosságot /degreszszivitást/ alkalmazva)? Ha igen, az kontinens-szerte a birtokok darabolását fogja generálni, ami felesleges, a versenyképességet rontó tényező. Az bizonyos, hogy a pillérek maradnak, de a kapcsolat szorosabb lesz közöttük, és az átcsoportosítási lehetőségek is megmaradnak. Ami a vidékfejlesztést illeti, a már túlvállalt jelenlegi keret a visszacsorgás többségét lefedi, ezért mi nem számítunk érdemi új pályázati keretekre. Ami viszont azt jelenti, hogy idéntől kezdve évekig nem lesznek új pályázati fejlesztési források. 2019 tehát a mezőgazdasági beruházások terén is érdekes helyzetet teremt. Tekintve a továbbra is igen kedvező kamatkörnyezetet, arra számítunk, hogy a beruházók egyre inkább a bankokhoz, méghozzá azokhoz a bankokhoz fordulnak, ahol erősek az agrárkompetenciák, magasabb a hozzáadott érték. Ezzel összefüggésben szintén ennek az esztendőnek a sajátosságait erősíti, hogy a mezőgazdasági termelők körében a precíziós gazdálkodás, az informatikai fejlesztések lendületet vesznek. Így az idei évre vonatkozó beruházási előrejelzésünk sem tartalmaz visszaesést. Ami az idei támogatásokat illeti, azok idén az elmúlt évekéhez hasonlóak lesznek. A nemzeti támogatásokra 96,4 milliárd forintot szánnak, a közvetlen támogatásokra ismét 395,4 milliárd forintot. A Vidékfejlesztési Program pályázatai a végrehajtás időszakába léptek, emiatt a kifizetések is élénkülni fognak.

A támogatási rendszer tehát 2019ben sem hagyja cserben a gazdákat, de ideje átgondolni, hogy a középtávon várható változásokra vagy inkább a bizonytalanságokra hogyan készülünk fel. Meggyőződésünk, hogy idén talán az utolsó alkalommal állnak együtt az ehhez szükséges kedvező feltételek: alacsony, középtávon fixálható kamatok, a kifejezetten kedvező támogatási szintés mindezek mellett azok a piaci lehetőségek és kihívások, amelyek a fejlesztések gyorsítására ösztönöznek. A KAP reformjának egyik fontos, levetkőzhetetlen üzenete, hogy a támogatásokhoz való hozzájutás szigorodó feltételrendszer mellett fog zajlani. Nőni fog a szigor és az adminisztrációs teher.

2019 sem mentes az állatjárványoktól

Napjainkban leginkább az afrikai sertéspestis (ASP) szedi áldozatait, és befolyásolja az élelmiszerek világpiacát, de tekintve, hogy az intenzív állattartás feltételei igen nagy eltéréseket mutatnak, sajnos a többi állatfajnál sem zárható ki újabb betegségek felbukkanása.

Ezzel kapcsolatban azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a piaci helyzetek komoly lehetőséget rejtenek, ahogy ez az elmúlt években a baromfivészt követően megmutatkozott, vagy ugyanez a helyzet fennáll jelenleg is a Kínát letaroló ASP miatt. A magas termelési kultúrával és persze színvonallal rendelkezők előtt új kapuk nyílnak ki. Például: a világ legnagyobb sertéstartóját megrendítő ASP egyben a baromfihús iránti igényt is megnövelte (helyettesítő hatás), ami az európai baromfiszektorban is érzékelhető lesz ebben az évben a kereslet és az árak emelkedésén keresztül. Kína sertéshúsimportja is emelkedni fog néhány hónap múlva, ami – előrejelzésünk szerint – rövidíteni fogja az év elején szokásos árcsökkenési periódust. Minél tovább tart Kína és az USA kereskedelmi háborúja, annál többet fog ebből profitálni a megtelt raktárakkal küzdő európai sertésszektor. És ez csak egy vonatkozása, egy piaccal való összefüggése a járványnak. Beszélhetnénk még arról, hogy az ASP elleni harcban Ukrajna után „elesett” Románia is. Keleti szomszédunk sertésimportigénye jelentősen növeli a magyar sertések iránti keresletet. Az árak e képletben meghatározó tényezők, ahogy az euró-forint árfolyam is. Előbbivel kapcsolatban nagy köszönettel tartozunk német gazdatársainknak, akik szervezettségüknek köszönhetően meg tudják akadályozni, hogy a teli raktáraik és csökkenő időszaki kereslet ellenére leessenek az árak. Ezért tud stagnálni nálunk is immár több mint két hónapja a sertésfelvásárlási ár. Az idei terméskilátásokról ugyan igen korai még beszélni, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetek csapadékos időjárása gyakorlatilag megszüntette az aszályhelyzetet az országban. A kontinens nyugati és északabbra eső térségeiben viszont az elmúlt évihez hasonló a talajok vízhiánya. Könnyen előállhat tehát az a tavalyi helyzet, hogy az időjárási anomáliák is hoznak jó piaci lehetőséget számunkra, tekintve, hogy térségünkből próbálták/próbálják a németek, lengyelek takarmányigényüket kielégíteni. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy nemcsak a tőlünk keletre lévő piacokon volt hatalmas az elmúlt évi termés (Ukrajna, Románia, Bulgária, Oroszország), hanem a globális készletek is magasak, ezért további gabonaár-emelkedésekre nem számítunk az előttünk álló hónapokban. Legfeljebb a malmok igénye mozdíthat rövid időre és kis mértékben még felfelé a búzaárakon. Az idei év tehát jócskán tartogat kihívásokat. Nincs kétségünk afelől, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek többsége meg fog felelni ezeknek, de az is bizonyos, hogy nem mindenki. Azok lesznek a nyertesei e folyamatoknak, akik informáltak, előrelátnak, és időben kihasználják az adódó lehetőségeket. Arra is számítunk, hogy ebben az évben, főleg a második felében, megnövekszik majd az eladó birtokok száma. A birtokkoncentráció generációs és piaci alapon egyaránt erősödni fog, miközben ehhez az új támogatási rendszerrel kapcsolatos félelmek is hozzájárulhatnak.

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

no